A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) átalakított formában tartaná meg a katát és online konzultációt kezdeményez a vállalkozókkal. Több mint 300 ezer regisztrált vállalkozójával messze az ország legnagyobb gazdasági kamarájaként a közvetlen budapesti ügyeken túl egyes országos ügyekben is köteles felszólalni, ha veszélyeztetve érzi regisztrált vállalkozóinak jogos érdekeit, ahogyan jelenleg a kata ügyében.
A magyar gazdasági kamarák törvényben rögzített feladata, hogy a gazdasági tevékenységet folytató szereplők általános, együttes érdekeinek érvényesülését figyelembe véve érdekközvetítést, érdekegyeztetést folytassanak és ennek céljából részt vegyenek az átfogó gazdaságfejlesztési, gazdaságstratégiai döntések előkészítésében az állami szervekkel, illetve a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve. Annak következményeként, hogy Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke ígérete ellenére nem hozott létre tavaly a kamara keretén belül egy katát vizsgáló bizottságot és csak idén május végén adott lehetőséget a területi kamaráknak egy rövid, egyhetes konzultációra, a BKIK kijelenti, hogy Parragh László katát illető nyilatkozatai ellentétesek az MKIK alapszabályával és kizárólag az ő személyes nézeteit tükrözik. Tekintettel arra, hogy a hazai 450 ezer katás vállalkozás nagyjából 25%-a budapesti székhelyű, és így a BKIK által képviselt, nagyjából minden harmadik vállalkozás katás jogviszonyban működik, a BKIK vezetése a küldöttgyűlése felhatalmazásával ajánlásokat fogalmaz meg a kata átalakításával kapcsolatban. Ugyanakkor a BKIK-nak mint köztestületi gazdasági kamarának nem egyoldalúan, hanem az összes vállalkozó és a gazdaság átfogó érdekeinek figyelembevételével kell kialakítania az álláspontját. A BKIK szakértői ezen szempontok alapján elemezték a katás vállalkozások helyzetét, és javasolják több csoportra osztani a katás vállalkozásokat, valamint külön-külön kezelni őket:
Körülbelül 100-150 ezren a kata eredeti szempontjainak megfelelően főállású vállalkozóként elsősorban lakossági ügyfeleket és ügyfelenként maximum évi 1 millió forint értékig szolgálnak ki vállalati megrendelőket. Ezek alapvetően a kisiparosok és lakossági szolgáltatók (például vízvezeték-, villanyszerelők, taxisok, fodrászok, kozmetikusok stb.). Az esetükben minden adott ahhoz, hogy az adótételek 10 év utáni valorizációjával (esetlegesen sávos adótételek bevezetésével, mint 0-9 M és 9-18 M Ft-os sávok) és a számlázási határok átalakításával továbbra is a kata keretei között tudják folytatni a működésüket. Egy ilyen alsó és felső sáv esetén ezeket az összegeket valahol 70-100 ezer, illetve 120-150 ezer Ft körül lehetne megállapítani, a megfelelő adatelemzések alapján. Fontos szempont, hogy ez a szektor körülbelül 30-50%-os költséghányaddal működik. A szektornak a sajátossága, hogy a jelentős lakossági forgalom miatt erős a bevétel eltitkolási lehetőségük, miközben az ellenőrzésük nehéz, így a kata kedvező lehetőségei a fekete vagy szürke működésük legális alternatívája. Az általános szabályok szerinti adózáshoz képest kedvezőbb adómérték a gazdaságfehérítési cél érdekében esetükben továbbra is megtartandó. Ezt a csoportot a BKIK szakértői lakossági és szórt vállalati ügyfelű katásoknak nevezték el.
Nagyjából 100-150 ezren a kata eredeti célján túlmutatóan, de alapvetően mégis szabályosan és etikusan váltottak a katás adózásra. Nekik a vállalati megrendeléseik ügyfelenként már akár jóval évi 1 millió forint felett vannak, de a színlelt szerződés vagy a bújtatott foglalkoztatás az esetükben mégsem merülhet fel a valós gazdasági eseteiket megvizsgálva. Ezek a vállalkozások alapvetően szabályosan éltek a kata adta nagyon kedvező adózási lehetőséggel (a kötelező adatszolgáltatásnak eleget tesznek, és a 6 pontos szűrő feltételekből több mint egynek megfelelnek), de mivel az ő esetükben a bevételeltitkolás már csak részben lehetséges, így náluk az egyszerű adminisztráció fenntartása érdekében már magasabb tételes havi adó kérhető, mint a lakossági és szórt vállalati ügyfelű katások esetében. Ebbe a szektorba tartoznak alapvetően a szellemi foglalkozású vállalkozók. Ők egyébként átlagban 10-20% költséghányaddal működnek. Az adótétel megállapítása során arra kell figyelemmel lenni, hogy náluk a kata adózás alternatívája az egyéni vállalkozók általános szabályok szerinti adózása (és semmiképp nem a munkaviszony!). Ebben az esetben a személyes és családi, vagy baráti magánszemélykénti fogyasztás és a vállalkozói költségek között könnyű az átjárás (lakás/iroda, autó, telefon, nyomtató stb.), így általános szabályok szerinti adózás esetén a bevételüknek akár 30-50%-át költségekkel viszonylag könnyen le tudják fedni. (A kata előtti egyéni vállalkozói világ érzékeltetésére egy idézet az MNB 2006-os tanulmányából: „Az egyéni vállalkozók bevallásadatai azonban azt mutatják, hogy a vállalkozói adóalap az összes bevétel mindössze 2%-át tette ki, vagyis az egyéni vállalkozók nagyjából 98%-os költséghányaddal dolgoztak 2005-ben, az egyéni vállalkozásoknak 61%-a veszteséges vagy nullszaldós.” [Krekó Judit és P. Kiss Gábor: Az adóoptimalizálástól az optimális adóig – az első lépés; Adóelkerülés és a magyar adórendszer]). Ennél a csoportnál az alsó és felső sáv esetén az átalányadó összegeket 0-9 millió forint között körülbelül 100-130 ezer forint, illetve 9-18 millió forint között körülbelül 150-200 ezer forint körül lehetne megállapítani, a megfelelő adatelemzések alapján. Ezt a csoportot a BKIK szakértői koncentrált ügyfelű katásoknak nevezték el.
Nagyjából 60-80 ezer vállalkozó alapvetően főállású alkalmazottként vagy nyugdíjasként csak „mellékállású” keresetkiegészítési lehetőségként lettek katás vállalkozók, és az éves bevételük 1-2 millió forint alatt marad, így a havi 25 ezer forintos fix adótétel mellett akár 20-30%-os adómérték is kijöhet a végső elszámolásnál. Esetükben sokszor akár kedvezőbb adókulcsra kijövő adózási formák is rendelkezésre állnak, de a kata hihetetlen egyszerűsége felülírja az évente más módon megspórolható pár tizezer forintot, amit az általános szabályok szerinti egyéni vállalkozói adózáshoz szükséges könyvelői díj valójában el is vinne. Esetükben egy új adónemet javaslunk bevezetni (például KEKI – kereset kiegészítési adó néven), ami csak „mellékállásként” a mostani 25 ezer forintos havi adót megtartva évi maximum 2-3 millió forint leszámlázására tenné jogosulttá a vállalkozókat. (2-3 millió forint fölött a 40%-os kata kulcs lépne életbe). Ezt a csoportot a BKIK szakértői kereset kiegészítésű célú katásoknak nevezték el. Az évi 3 millió forint felett legálisan számlázó „mellékállású” katásokat a lakossági és szórt vállalati ügyfelű és koncentrált ügyfelű katások keretein belül javasoljuk kezelni külön havi adótételekkel.
Körülbelül 100-150 ezer vállalkozó a kata adónemet teljesen visszaélés jelleggel használja az ügyletei valós gazdasági tartalmának megfelelő jóval magasabb közteher kikerülésére. Ezek a katás vállalkozók az Adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben tételesen kimondott joggal való visszaélés tilalmát követik el (Art. 1. § Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények, önkormányzati rendeletek alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben, önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése.) Ők azok tipikusan, akik munkajövedelem vagy általános szabályok szerinti osztalékjövedelem helyett katás számlát kiállítva jelentős kárt okoznak mind a költségvetésnek, mind az adózási szabályokat betartó versenytárs vállalkozóknak. A kata adózásból való kiszorításuk elsődleges gazdasági és költségvetési érdek, melyet a BKIK is maximálisan támogat. Ezt a csoportot a BKIK szakértői adóelkerülő (köznyelven: adócsaló) katásoknak nevezték el. Ez a csoport jellemzően a koncentrált ügyfelű katások kategóriába kerülne a jövőben a fentiek elfogadása esetén, így a mostanihoz képest eleve egy jelentősen emelt havi díjat fizetnének, ami a költségvetés kiesését csökkentené. De az ő felderítésük és a fiktív katás szerződések valóságos gazdasági tartalomhoz igazodó átminősítése a BKIK szerint elsődlegesen a NAV feladata, aminek a kockázatelemzési képességei ugrásszerűen megnőttek a NAV-hoz bekötött számlázóprogramok és a kézi számlák adatainak kötelező beküldése révén. A BKIK támogatná, hogy az etikus katások és az adócsaló katások szétválasztására a NAV külön részleget hozzon létre kellő jogosítványokkal ellátva. Ezeknek az emelt szintű jogosítványoknak a pontosítására a BKIK a katás vállalkozók véleményét is kikérné, mivel a vállalkozói visszajelzések egy részéből az derül ki, hogy a kedvező adó megmaradásáért cserében a jogszerűen eljáró vállalkozók elfogadnák az ellenőrzések szigorítását is. A társadalomra és a költségvetésre kiemelten veszélyes esetek kezelésére, amikor a munkáltató által létrehozott kényszervállalkozások jönnek létre, a BKIK azt javasolja, hogy ne a kényszervállalkozó magánszemélyeket, hanem a megrendelői oldalon levő vállalatokat büntesse kiemelten a NAV. Az esetleges túlzott szigor elkerülése érdekében a megrendelői oldalon levő vállalatok a számukra bizonytalan megítélésű katás alvállalkozói szerződéseik akár előzetes vagy menet közbeni értékelését kérhetnék a NAV-tól, és ha az a nem jogszerű katázás esetét hozná ki, akkor a megrendelők észszerű határidőn belül büntetés nélkül átalakíthatnák a jogviszonyokat a NAV által jelzett módon.
Annak érdekében, hogy a BKIK által képviselt gazdasági szereplők véleményét minél szélesebb körben figyelembe tudják venni a konkrét javaslatcsomag kialakításában, a kamara online konzultációt kezdeményez a vállalkozókkal. Ennek eredménye lehet a BKIK meggyőződése szerint egy életképes, széles körben elfogadott kata konstrukció.
