Az építőipar egyre nagyobb és egyre fontosabb szerepet tölt be a magyar gazdaság életében. Májusban az ágazat az egy évvel korábbihoz képest 15,1 százalékkal, a tavalyi első öt hónaphoz képest 17 százalékkal, nemzetközi viszonylatban pedig a 2010-es átlaghoz képest 27,7 százalékkal növelte termelését.
„Az építőipari növekedés Budapestet sem kerülheti el, ugyanakkor a fővárosi ágazati piacon az országos átlagnál jóval nagyobb a feszültség. Ez elsősorban a kivitelezői kapacitáshiányra vezethető vissza” – mondta Zsabka Zsolt, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Ipari tagozatának elnök-jelöltje az eco-blogstar oldalnak adott interjújában.
A szakember hozzátette, csak 2018-ban 150-200 milliárd forint különbség rajzolódott ki a beruházói kereslet és a kivitelezői kapacitás között, a következő időszakban azon kell dolgozni, hogy a szétnyílt ollót a lehető legkisebbre összecsukják.
Az említett kapacitáshiány egyik oka az, hogy nagyon sok képzetlen segédmunkás dolgozik az ágazatban, ezért a BKIK célja olyan üzemközi, gyakorlati képzőhelyek kialakítása, ahol kisebb szakmunkákra gyorsan ki lehet képezni a munkásokat, ám ami még ennél is fontosabb, azonnal el kell kezdeni a részszakmák betanítását, ami részben átmeneti megoldásként kiváltaná a felmerülő szakemberhiány egy részét, hosszú távon pedig lehetőséget biztosítana a szakmában dolgozóknak a fejlődésre.
Budapest szempontjából jó hír, hogy a magyar építőipar mobilitása növekszik és egyre több vidéki kis- és középvállalkozás érkezik a fővárosba, ezzel együtt új költségelemek jelennek meg a vállalkozások életében, hiszen elő kell teremteniük a szállítással, az utazással és a szállással járó költségeket. A folyamat hozzájárul a BKIK által is kitűzött célhoz, az iparág fehéredéséhez, ugyanakkor újabb problémákra világít rá, mint a szálláshelyek nem megfelelő mennyisége, vagy a bérszintek rendezésének feladata.
(A Zsabka Zsolttal készített interjút ITT olvashatja el.)
