A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) nemrég megválasztott új elnökének programjában a fő pontok között szerepel a fővárosi vállalkozások feltételeinek javítása, a kamarai munka nagyobb nyilvánossága, az ügyfélbarát kamarai szervezet kialakítása, valamint a regisztrált vállalkozásoknak és az önkéntes kamarai tagoknak nyújtott szolgáltatások erősítése.

Kiss Zoltán kifejtette: a fővárosi vállalkozások feltételeinek javulását az eredményesebb kamarai lobbitevékenységgel szeretnék elérni a fővárosi és az országos döntéshozóknál.

A BKIK elnöke úgy értékelte, hogy a társadalmi tisztségviselőkből és a kamarai alkalmazottakból rendelkezésre áll az a szakapparátus, amely szakvéleményt tud adni minden, a vállalkozásokat érintő szakterületen. Ezen felül munkabizottságot hoznának létre az időközben megszűnt BKIK kutatóintézet mintájára a kamarai állásfoglalások, vélemények szakmai tudományos háttérének megteremtésére. A munkabizottságban minden szakterület képviseltetné magát, így megfelelő alapot adna a kamarai vélemények kialakításához – jegyezte meg az elnök.

A jövőben a BKIK elnökségi ülésein egy-egy, a vállalkozásokat érintő aktuális témát is megtárgyalnak majd, és igyekeznek az országos kamarával egyeztetett önálló fővárosi véleményt kialakítani ezekben az ügyekben – mondta.

A BKIK szorosabbra fűzné kapcsolatait a fővárossal, még inkább a fővárosi vállalkozások érdekében használnák fel azt a lehetőséget, hogy a kamara szakemberei állandó meghívottak a fővárosi önkormányzat bizottságaiban.

A köztestület elnöke nagyon jónak nevezte a BKIK kapcsolatát a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvánnyal (BVK), már eddig is több közös fővárosi projektben vettek részt, példaként említette a Bálna területén az idén másodszor rendezendő állásbörzét.

Az elnök úgy látja, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szervezeti struktúráján nem kell változtatni, eddig is jól működött a társadalmi tisztségviselők álló négy – a kereskedelmi, az ipari, a szolgáltató, a kézműipari – tagozat, a korábbi évek kamarai rendezvényeit a jövőben is megtartják, ezekre továbbra is várják a 4 ezer önkéntes kamarai tagon felül a 135 ezer kamarai regisztrációval rendelkező fővárosi vállalkozásokat.

A kamarai tagozatokon belül működő szakmai osztályokat a reálgazdasághoz igazítják, ez alapján újakat alakítanak, például a megújuló energia, az egészségügy, a sportvállalkozások területén jöttek létre újabb szakmai osztályok. A BKIK 17 nemzetközi szakmai osztálya lefedi a nemzetközi piacot, így ha valaki külpiacra szeretne kijutni, bekapcsolódhat ezek munkájába. Továbbra is működtetni fogják a valamennyi fővárosi vállalkozás előtt nyitva álló, ingyenes szolgáltatás nyújtó információs és tanácsadó irodákat, ahol a piacra jutási lehetőségekről, a rendelkezésre álló hitelekről, az uniós pályázatokról lehet információt kérni, illetve jogi- és adótanácsadást lehet igénybe venni – sorolta a BKIK elnöke, hozzátéve: gondolkodnak olyan szolgáltatások indításában is, amelyek meggyőzik a regisztrált tagokat

A jövőben a kamarai adminisztráció csökkentésével, az ügyfélbarát környezet kialakításával szeretnék elérni, hogy a vállalkozások érezzék, a kamara törődik velük, és partnerként kezeli őket – mondta Kiss Zoltán.

MTI