Márciusban a bruttó átlagkereset 400 ezer 400 forint volt, 9,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben a bruttó és a nettó átlagkereset is 9,1 százalékkal nőtt éves összehasonlításban, 384 ezer 200, illetve 255 ezer 500 forintra. A reálkereset 4,6 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak első negyedévi, 4,3 százalékos növekedése mellett – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot még csak részben érintették, így hatása az adatokban csupán részlegesen jelenik meg – tették hozzá.
A márciusi rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számított) bruttó átlagkereset 366 100 forintra becsülhető, ami 7,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 409 ezer 400 forint volt, 8,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 266 ezer 300 forint, a közfoglalkoztatottak nélkül 272 ezer 200 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 ezer 700 forint volt, 9,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével ennél nagyobb mértékben is emelkedett – fűzte hozzá a KSH.
Márciusban az alkalmazásban állók létszáma 67 ezerrel kevesebb volt az egy évvel korábbinál, 2,1 százalékkal csökkent, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 48 ezres, 1,5 százalékos csökkenést mért a KSH.
A minimálbér és a garantált bérminimum kötelező emelése, valamint a megkötött bérmegállapodások ellensúlyozzák a megnövekedett munkaerő-kínálat hatását a bérek alakulására, az átlagosnál kevesebbet keresők nagyarányú elbocsátása felfelé torzítja a kereseti statisztikát, amiben a részmunkaidőben dolgozók keresetkiesése sem jelenik meg – kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a márciusi adatokat.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint a világgazdasági dekonjunktúra némileg már az év első két hónapjában is éreztette hatását a bérdinamikán, de nagy valószínűséggel a makrogazdaságnak ez a szegmense lesz az, amely a legkevésbé látványosan fogja megérezni a leállások hatásait és azt is jelentős látenciával. A munkaerő-kínálat várható megugrása a bérnövekedés eddigi erős dinamikáját lassítani fogja, de a fordulatnak minimális az esélye, mert egyrészről a bérek lefelé meglehetősen rugalmatlanok, másrészt jogszabályi kötelezettség, illetve az idei évre már elfogadott jelentős béremelési megállapodások érvényesülni fognak.
Ebben az évben a teljes bérdinamikát a munkaerő-kínálat növekedéséből az új belépők gyengülő alkupozíciójából, a bizonyos szektorokban továbbra is meglévő erős keresletből, valamint a jogszabályi kötelezettségekből és megállapodásokból eredő béremelési kötelezettségek és a jelentősen forgalom érzékeny szektorokban a kiesés miatt átmenetileg csökkentett bérszintek együttes hatása fogja meghatározni, de így is valamivel 7 százalék felett alakulhat az idei bérdinamika – vélekedett a Takarékbank szakértője.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője rámutatott, az elbocsátások ellenére a bérdinamika a jelenlegi 8-9 százalékos szint környékén ragadhat, ám ez nem mutatja a teljes képet. Azok ugyanis, akik a válság miatt nem teljes munkaidőben dolgoznak, nem jelennek meg a statisztikában, pedig a bértámogatás ellenére is kevesebb fizetést vihetnek haza, vagyis a valós bérkiáramlás a bérstatisztikánál rosszabb képet mutat.
Kitért arra is, hogy a bérnövekedés üteme január óta gyakorlatilag azonos. Legutóbb 2016-ban volt arra példa, hogy három egymást követő hónapban is egyszámjegyű maradjon a keresetbővülés. A versenyszférában mérséklődött a bérnövekedés üteme az előző hónaphoz képest. Emellett jelentős, közel 2,5 százalékos csökkenést mért a KSH az alkalmazásban állók létszámában.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője szerint az átlagkereset korábbi években megszokottnál lassabb emelkedését a gazdasági lassulás következtében enyhülő munkaerőhiány okozhatta. Figyelmeztetett: a válság elsősorban azokat az ágazatokat, például a turizmust, érinti, ahol az átlagbér elmarad az országos szinttől, így az elbocsátások az összetételhatás nyomán emelhetik az átlagos kereset értékét.
A lassulás ellenére továbbra is dinamikus béremelkedéshez nagyban hozzájárult a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji, 8 százalékos emelése, míg a korábbi éveknél lassabb ütemet a gazdasági lassulás következtében enyhülő munkaerőhiány okozhatta. Az eddig megjelent adatokban a koronavírus hatása még csak minimálisan jelenhetett meg, annak szerepe a következő hónapokban felerősödhet. Várhatóan egyre kevesebb vállalat tud majd bónuszokat, prémiumot fizetni a munkavállalóinak, ami mérsékelheti az átlagbér növekedési ütemét. Az elmúlt időszakban megszokott dinamikus reálbér-emelkedésre csak a gazdaság helyreállása után lehet számítani – tette hozzá a Századvég elemzője.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője előrebocsátotta, hogy ebben az évben a járvány és az abból adódó munkanélküliség fékezi majd a bérdinamikát. Ő is azt emelte ki, hogy az előző két hónapban látott bérstatisztikához passzol a márciusi adatsor, azaz a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése húzta fel az átlagbéreket, a járvány hatása egyelőre csak részben látható a számokon.
A K&H elemzője szerint a tavalyi kiemelkedő, több mint 11 százalékos béremelkedéshez, valamint a reálbérek tavalyi, 7,7 százalékos növekedéséhez képest kevésbé lesz tempós idén a bérdinamika. A koronavírus-járvány miatt megugrik a munkanélküliség, emiatt – az utóbbi évekkel ellentétben – a cégeken nem lesz kényszer, hogy emeljék béreket – tette hozzá. A szakember szerint a reálbéreknél az év egészében 5 százalék körüli emelkedés lehet a reális.
(Forrás: MTI)
