Tavaly októberben a bruttó átlagkereset 397 400 forint volt, éppúgy, mint szeptemberben 8,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban; az első tízhavi bruttó átlagkereset 395 300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 900 forintot ért el, mindkettő 9,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 3,0 százalékos tavaly októberi inflációval számolva a reálkeresetek éves emelkedése 5,6 százalékos volt.

A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 408 100 forint volt az októberi átlagkereset, 8,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A legalább öt alkalmazottat teljes munkaidőben foglalkoztató vállalkozásoknál 9,4 százalékkal nőtt az átlagkereset a szeptemberi 9,8 százalék után. A költségvetési szférában alkalmazottak körében – a közfoglalkoztatottak nélkül számolva – 6,9 százalékosra lassult a béremelkedés a szeptemberi 8,5 százalékról.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 264 200, a kedvezményeket is figyelembe véve 272 900 forintot ért el októberben. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 377 200 forintra becsülhető, 9,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A múlt év első tíz hónapja alatt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 395 300 forint, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 405 900 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 262 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 271 700 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,7, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, amiben szerepet játszott, hogy meghatározott ágazatokban átmenetileg mérsékelték, vagy felfüggesztették dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok befizetésének kötelezettségét – derül ki a KSH jelentéséből.

A reálkereset 6,0 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,5 százalékos növekedésével számolva.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számított rendszeres bruttó átlagkereset 369 100 forintra becsülhető, ez 9,2 százalékkal magasabb, mint az előző év első tíz hónapjában.

A keresetstatisztikán nem hagyott nyomot a járvány, októberben is megközelítőleg a korábban megszokott dinamika szerint emelkedtek a bérek – összegezték véleményüket az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

Továbbra is megközelítőleg a vírus előtti dinamikát tartja a bérnövekedés üteme – állapította meg kommentárjában Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője.

Kiemelte: a bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is fontos mutató, a rendszeres bérek növekedése 9,5 százalékra gyorsult októberben az előző havi 8,6 százalék után.

A továbbra is megszokott módon üzemelő szektorokban, a munkahelyüket megtartók esetében változatlanul erőteljes a bérdinamika. A második hullám sem okozott egyelőre nagy károkat a munkaerőpiacon, de érdemes megvárni a december-januári hónapokat – figyelmeztetett Horváth András.

A jelenlegi folyamatok alapján a Takarékbank várakozásai szerint 10 százalékot alulról megközelítő lesz a tavalyi éves dinamika, idén pedig 8,5 százalék körüli növekedés a várakozásuk, de ezt a még zajló minimálbértárgyalások jelentősen befolyásolhatják, tette hozzá.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is azt emelte ki, hogy októberben alapvetően nem változott a keresetek dinamikája, az adatok továbbra is az inflációt érdemben meghaladó átlagkereset-növekedést mutatnak.

Kiemelte: bár továbbra is jelen van, de a KSH által számított átlagbér-növekedésben egyre kisebb szerepet játszik az összetételhatás – az alacsonyabb bérű munkavállalók elbocsátása – az általa okozott torzítás folyamatosan mérséklődik.

A novemberi és decemberi bérstatisztikában sem várható Regős Gábor szerint nagy meglepetés, az eddigi tendencia folytatódhat. Ami talán érdekes lehet, az az év végi bónuszfizetések alakulása.

Az idei bérfolyamatokat nagyban meghatározza a minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló döntés. A mérséklődő munkaerőhiány lassíthatja a bérnövekedést, miközben az egyes területeken, mint az orvosoknál, várható béremelések gyorsíthatják a bérek átlagos emelkedését. A minimálbérről és a garantált bérminimumról hozandó döntést illetően – az adócsökkentések hatását és a kedvezőtlen gazdasági helyzetet figyelembe véve – a korábbinál mérsékeltebb, de az inflációt meghaladó emelés lehet reális. Kérdés, hogy mikorra születik meg a megállapodás – ebben a munkaadói oldal kivárásra játszhat, hogy lássa, hogyan alakul a gazdaság idei teljesítménye, meddig tartják fenn a korlátozásokat – vetette fel Regős Gábor.

(Forrás: MTI)