A hamarosan véget érő tanévvel kapcsolatos legfontosabb információkat – a képzésekre és az intézményhálózatra, valamint a pedagóguskarra vonatkozó adatokat – a statisztikai hivatal foglalta össze.
A nappali képzések főbb adatai
Magyarországon a 2016/2017-es tanévben 1 millió 699 ezer gyermek és fiatal – az érintett 3–22 éves korosztály 85,5 százaléka – vesz részt a köznevelés és felsőoktatás különböző szintű nappali képzéseiben, több mint 28 ezer fővel (1,6 százalékkal) kevesebben, mint az elmúlt tanévben – olvasható a KSH „Oktatási adatok, 2016/2017” című kiadványában.
A létszámcsökkenés – amely az érintett korosztály fogyásával megegyező mértékű – minden oktatási szinten jelentkezik, de eltérő mértékben. Az óvodások száma 1,1, az általános iskolásoké 0,5 százalékkal lett kevesebb, a középfokon tanulóké ennél nagyobb mértékben, 3,6, míg a felsőoktatásban hallgatóké 2,2 százalékkal csökkent.
Óvodai nevelésben 317,5 ezer gyermek részesül, számuk – az érintett korosztály létszámcsökkenéséből adódóan – 3,5 ezer fővel kevesebb az előző tanévinél. A 2016/2017. tanévben a 3–6 éves népességből óvodába járók aránya 0,5 százalékpontos növekedéssel 83,8 százalék. Az óvodai férőhelyek száma 340-nel kevesebb az előző tanévinél, így az óvodai férőhelykihasználtsági mutató (az óvodába beíratott gyermekek száma az óvodák férőhelyeinek százalékában) értéke országos szinten javult, száz férőhelyre kevesebb mint 84 gyermek jut. Továbbra is előfordul azonban, hogy helyi, települési szinten a mutató értéke meghaladja a 100-at. Az óvodai csoportok száma kisebb mértékben csökkent, mint a gyermeklétszám, így az egy óvodai csoportra jutó gyermekek száma 21,6-ról 21,3 főre javult. Egy óvodapedagógusra az előző tanévhez hasonlóan 10 gyermek jut. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek aránya az óvodások körében 2,7 százalék, 0,2 százalékponttal több az előző évinél. Az érintett 8600 gyermek 82 százaléka integrált nevelésben részesül.
A 2016/2017-es tanévben a 189 egységes óvoda-bölcsődei csoportban elhelyezett 2 éves gyermekek száma 732 fő, velük 340 óvodapedagógus, 181 dajka, valamint 180 gondozó foglalkozik. Az előző tanévhez viszonyítva a csoportok száma 8,7 százalékkal kevesebb, míg a gondozást végzők létszáma 2,0 százalékkal nőtt, az ellátott gyermekek száma szinte változatlan maradt.
A fejlesztő nevelés-oktatás rendszerében működő feladatellátási helyek száma a 2015/2016. tanévhez képest 13-mal, 122-re nőtt. Jelen tanévben ilyen keretek között teljesíti a tankötelezettségét közel 2600 súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek, ami 3,9 százalékkal több, mint egy éve. A tanulói létszám növekedésével hasonló arányban – 4,3 százalékkal – nőtt az ebben a formában tanulók fejlesztését ellátó pedagógusok létszáma, ami jelenleg 459 fő. Az egy fejlesztő csoportra jutó gyermekek száma közel 1 fővel, átlagosan 8,4 főre csökkent. Ez abból adódik, hogy a tavalyihoz képest 4 százalékponttal, 42,7 százalékra nőtt az egyéni felkészítés résztvevőinek az aránya.
A 2016/2017. tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az első osztályosok száma 2,2 ezer fővel (2,2 százalékkal), 95,4 ezer főre csökkent a 2015-ben első évfolyamot kezdőkéhez képest. Az általános iskolákban dolgozó pedagógusok száma – a diákok számával ellentétben – közel 500-zal, 77,6 ezer főre bővült, így egy tanárra kevesebb tanuló (9,6 fő) jut. A gyermeklétszám változásához hasonló mértékben csökkent az osztályok száma is, így az egy osztályra jutó tanulók létszáma szinte megegyezik az előző tanévi értékkel (20 fő).
A napközis és egész napos iskolai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók aránya teljes mértékben megegyezik a tavalyi 55,8 százalékos értékkel. Az alsó tagozatos tanulók körében ez az arány 0,5 százalékponttal, 86,7 százalékra emelkedett.
Jelen tanévben közel 1 százalékponttal, 77,6 százalékra csökkent az iskolai étkeztetésben részesülő tanulók aránya. A kisiskolások szinte mindegyike (91,6 százalék), a felső tagozatosok 62,1 százaléka étkezik az oktatási intézményekben. Az általános iskolai tanulók 26,0 százaléka térítés nélkül, 17,3 százaléka pedig kedvezményesen jut meleg ételhez az iskolákban. Az étkezők aránya továbbra is Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon a legmagasabb (84,4 és 81,8 százalék), KözépDunántúlon pedig a legalacsonyabb (71,5 százalék).
Az általános iskolába járó sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma az előző tanévhez hasonlóan 2,1 százalékkal (1100 fővel) tovább emelkedett. Ez jelen tanévben összesen 54,7 ezer gyermeket jelent. A csökkenő általános iskolai tanulószám mellett arányuk 0,2 százalékponttal, 7,4 százalékra nőtt. Az SNItanulók aránya továbbra is Dél-Alföldön a legmagasabb (11,6 százalék) és ÉszakAlföldön a legalacsonyabb (5,3 százalék). Az általános iskolába járó fiúk 9,5, míg a lányok 5,2 százaléka sorolható az SNI-kategóriába, tovább nőtt a nemek szerint eddig is tapasztalt különbség.
Az általános osztályokban integráltan nevelt SNI-tanulók száma 3,7 százalékkal emelkedett, elérve a 38,2 ezer főt, ezzel arányuk az SNI-tanulókon belül 68,8-ről 69,9 százalékra nőtt. Régiónként továbbra is jelentősek az eltérések: míg Nyugat-Dunántúlon (79,5 százalék) az országos átlagot jelentősen meghaladja, addig Közép-Magyarországon ez az arány 59,3 százalék A külön osztályban oktatott SNI-tanulók száma – 250 fővel – 16,5 ezerre csökkent.
Az előző tanévhez képest 1,6 százalékkal, 25,3 ezer főre nőtt a 6, illetve 8 évfolyamos gimnáziumok 5–8. évfolyamain tanulók száma. 2016-ban közel 1400 fővel (1,5 százalékkal) kevesebben fejezték be sikeresen a 8. évfolyamot, mint az azt megelőző tanév végén. Ez összhangban áll azzal, hogy 2008-ban csökkent az általános iskolát kezdők létszáma. A 2015/2016. tanév végén a nyolc évvel korábbi első osztályosok 89,9 százaléka végezte el eredményesen a 8. évfolyamot. A 89,8 ezer végzett közül gyakorlatilag mindenki továbbtanult.
A korábban lemorzsolódott tanulók képzésbe történő újraintegrálását, valamint az alap- és középfokú végzettséggel nem rendelkezők számának csökkentését biztosító oktatási formaként vannak jelen a Köznevelési és Szakképzési Hídprogramok. A 2016/2017. tanévben közel 2300 tanuló vett részt a Hídprogramok nappali képzésein, az előző tanévinél közel 770 fővel kevesebben.
A középfokú oktatásban a 2016/2017-es tanévben jelentős átalakulás kezdődött meg. A szakképző intézmények neveinek változásán túl részben az ellátott feladatok is módosultak. A korábbi speciális szakiskolák neve szakiskolává és készségfejlesztő iskolává módosult, a korábbi szakiskolák neve szakközépiskola lett, a régi szakközépiskolák pedig szakgimnáziumokká alakultak. Az új rendszerben működő szakiskolák a többi tanulóval együtt haladásra képtelen, sajátos nevelési igényű tanulókat készítik fel szakmai vizsgára, a készségfejlesztő iskolák a középsúlyos SNI-tanulók számára nyújtanak az életkezdéshez, munkába álláshoz ismereteket. Az új rendszerű szakközépiskolákban a tanulók az első 3 évben szakképesítést szereznek, ezt követően a diákoknak lehetőségük van további kettő, érettségire felkészítő évfolyam elvégzésére, majd érettségi vizsgát tehetnek. A szakgimnáziumokban az első négy év elvégzése után szakmai érettségit tesznek a tanulók, további egy évfolyam elvégzésével pedig érettségihez kötött szakképesítést is szerezhetnek. A gimnáziumok esetében nem történt változás. Az érettségit adó középiskola mint gyűjtőfogalom tartalma is változott. Korábban a gimnázium és szakközépiskola tartozott ebbe a kategóriába, az új rendszerben a szakközépiskola, gimnázium és szakgimnázium együttesére terjed ki.
2016-ban a középfokú oktatási intézmények nappali rendszerű képzéseire beiratkozottak száma – összhangban az érintett korosztály létszámának alakulásával – 3,6 százalékkal, 434,7 ezer főre esett vissza. A diákok 1,6 százaléka (7,1 ezer fő) szakiskolában és készségfejlesztő iskolában, 18,0 százaléka (78,2 ezer fő) szakközépiskolában, 41,8 százaléka (181,8 ezer fő) gimnáziumban, 38,5 százaléka (167,6 ezer fő) szakgimnáziumban tanul. A gimnáziumok kivételé- vel, ahol 0,5 százalékkal (800 fővel) több a tanuló az előző tanévhez képest, minden egyéb iskolatípusban csökkent a létszám. Legnagyobb mértékben, 8,2 százalékkal a szakgimnáziumok nappali tanulóinak a száma esett vissza, a szakközépiskolákban 2,8, a szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban 0,5 százalékkal kevesebb a tanuló. A nemek szerinti összetétel a tavalyi tanévhez képest nem változott az egyes iskolatípusokban. Egyedül a gimnáziumokban figyelhető meg leánytöbbség (56,5 százalék), a többi középfokú oktatási intézményben a fiúk vannak túlsúlyban (szakközépiskola: 63,6 százalék, szakiskola és készségfejlesztő iskola: 59,0 százalék, szakgimnázium: 52,5 százalék).
Az idei tanévben középfokú oktatásban tanuló SNI-tanulók aránya összességében 0,2 százalékponttal, 5,1 százalékra nőtt az előző tanévhez képest. A szakiskolák és készségfejlesztő iskolák kivételével – ahol kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket oktatnak – a többi iskolatípusban szinte minden SNI-tanuló integrált oktatásban részesül.
A 2016/2017. tanévben a szakmai képzést nyújtó középfokú oktatási intézmények szakképző évfolyamain a tavalyi 130,9 ezerrel szemben 120,8 ezren tanulnak. A szakgimnáziumoknál 8,4, a szakközépiskolák esetén 7,8 százalékos volt a csökkenés, míg a szakiskolák esetén 1,2 százalékos emelkedés figyelhető meg. A tanulók megoszlása az általános képzés és szakképző évfolyamok között egyedül a szakközépiskoláknál változott nagyobb mértékben. Idén a tanulók 93,7 százaléka tanul a szakképző évfolyamokon a tavalyi 98,8 százalékos aránnyal szemben. Ez abból adódik, hogy az új rendszerű szakközépiskolák érettségire felkészítő évfolyamainak létszámadata az általános képzés arányát növeli. A tanulók képzési terület szerinti megoszlása hasonlóan alakul, mint a 2015/2016. tanévben. A szakmai képzésben részesülő szakközépiskolások több mint 90 százaléka műszaki tudományok, szolgáltatás vagy a gazdaság és irá- nyítás képzési terület egyikén tanul. A szakgimnáziumokban és szakiskolákban is ezek a képzési területek a legnépszerűbbek, ezen felül a művészet, a szakiskolákban a mezőgazdaság, a szakgimnáziumokban az egészségügy és szociális gondoskodás is vonzza a tanulókat.
2016-ban 62,1 ezren tettek sikeres érettségi vizsgát, számuk 3,2 ezerrel maradt el a 2015-ös létszámtól. Az előző évivel közel megegyező megoszlásban a végzettek 55,3 százaléka gimnáziumban, 44,7 százaléka szakgimnáziumban szerezte meg a bizonyítványát.
2016-ban összesen 40,8 ezer fő tett sikeres szakmai vizsgát, ez 1,5 százalékkal kevesebb tanulót jelent, mint egy évvel korábban. A létszámváltozás az érintett iskolatípusokban eltérően jelentkezett: míg a szakközépiskolákban 5,3 százalékkal kevesebb, addig a szakiskolákban 6,1, a szakgimnáziumokban 2,2 százalékkal nőtt a sikeres szakmai vizsgát tett tanulók száma.
Az alapfokú művészeti oktatás keretében történik a gyermekek, tanulók művészeti képességének felismerése, kibontakoztatása, fejlesztése. A 2016/2017. tanévben 42-vel, közel 2900-ra nőtt az alapfokú művészetoktatási feladatellátási helyek száma. Az előző tanévhez képest 1,9 százalékkal, 10,4 ezer főre emelkedett a főállású és óraadó pedagógusgárda létszáma, ők 232,8 ezer tanuló különböző művészeti kompetenciájának fejlesztését látják el.
A tanulók a 2015/2016. tanévivel megegyező arányban (72,4 százalék), többségében az alapfokú évfolyamokon végzik tanulmányaikat. Jelentős az előképző évfolyamok részesedése is (21,4 százalék), a művészeti záróvizsgához vezető továbbképző évfolyamokon a tanulók 6,2 százaléka vesz részt. A korábbi évvel megegyezően egy tanuló átlagosan 1,1 művészeti ágat tanul, az egy pedagógus által tanított művészeti ágak száma pedig 1,4. A művészeti ágak közül 45,1 százalékos részesedéssel továbbra is a zeneművészeti ágé, azon belül is a klasszikus zenéé a vezető szerep. A táncművészetet választók több mint fele néptánc szakon fejleszti magát, a képző- és iparművészeti ág tanulóinak egyharmada grafikát, másik harmada festészetet tanul. A szín- és bábművészeti ág esetében a résztvevők közel 90 százaléka a színjáték tanszék képzésein vesz részt.
2016-ban 79,3 ezren – az előző évivel szinte teljesen megegyező számban – jelentkeztek a felsőfokú alap- és mesterképzés nappali képzéseire. Míg alapképzésre 0,8 százalékkal többen (54,6 ezren) pályáztak, addig mesterképzésen 1,6 százalékkal kevesebben (24,7 ezren) akartak továbbtanulni. Az eltérő tendencia a felvettek létszámánál is mutatkozik: alapképzésen 1,2 százalékos a növekedés, mesterképzésen 3,7 százalékos a csökkenés. 2016-ban összességében 52,9 ezren nyertek felvételt az egyetemek, főiskolák nappali képzéseire. Ennek következtében a felvettek aránya az első helyre jelentkezettekből 2016-ban 66,7 százalék az előző évi 67,0 százalékkal szemben.
A 2015-ös adatokhoz képest tovább nőtt az első helyen gazdaságtudományi képzésekre jelentkezők aránya (16,6-ről 17,9 százalékra), továbbra is kedveltek a műszaki területek (15,8 százalék), ezt követte népszerűségben a tanárképzés (10,2 százalék). A nők aránya a jelentkezők között az informatika (14,0 százalék) és a műszaki területeken (24,4 százalék) a legalacsonyabb, míg a tanárképzés (76,5 százalék), valamint az orvosi, egészségügyi programokon (75,1 százalék) a legmagasabb.
Az első helyre jelentkezettekből a felvettek aránya a természet- és társadalomtudományi területeken volt a legmagasabb (80,0 százalék, illetve 76,2 százalék). Továbbra is a művészeti szakokra a legnehezebb bekerülni, a jelentkezők mindössze 36,8 százalékát vették fel.
A 2016/2017. tanévben a 65 felsőoktatási intézmény nappali képzésein 205,6 ezer – az előző évinél 2,2 százalékkal kevesebb – fiatal folytatja tanulmányait. Felsőfokú alap-, mester-, valamint osztatlan képzésen tanul a hallgatók 92,5 százaléka (190,1 ezer fő), valamint a kifutó egyetemi és főiskolai programokon még 25 fő. További 9,5 ezren (4,6 százalék) felsőoktatási szakképzésben, 5,7 ezren (2,8 százalék) doktori képzésben, 270-en szakirányú továbbképzésben vesznek részt.
A felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevők többsége műszaki (17,8 százalék), gazdasági (13,8 százalék), illetve egészségügyi és szociális (13,4 százalék) szakokon folytatja tanulmányait.
A 2016/2017. tanévben a teljesen vagy részben államilag támogatott hallgatók aránya 66,6 százalék, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb az előző tan- évinél. Jelenleg 136,8 ezer hallgató vesz részt valamilyen államilag támogatott képzésben.
2016-ban 39,7 ezren szereztek felsőfokú oklevelet, 1,4 ezer fővel kevesebben, mint az előző évben. 6700 sikeres záróvizsgát tett hallgató nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatta kézhez a diplomáját, számuk nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival.
A nem nappali képzések főbb adatai
A 2016/2017. tanévben a köznevelési intézmények nem nappali képzéseinek keretében – az előző tanévinél 24,8 ezer fővel több – összesen 100,1 ezer tanuló vesz részt. Az emelkedés ugyan alapfokon is megfigyelhető – 5,1 százalékkal, 2400 főre nőtt az általános iskolai felnőttoktatásban tanulók száma –, azonban a gyarapodás egyértelműen a középszinten tapasztalható létszámváltozásból adódik. A második szakképzés ingyenessé válásának következtében a szakközépiskolákban majdnem megháromszorozódott a felnőttoktatás résztvevőinek a száma az előző tanévhez képest. Jelen tanévben összesen 27,5 ezer tanuló folytatja tanulmányait ebben a képzési formában a tavalyi 9,7 ezerrel szemben. A szakgimnáziumok esetében 20,0 százalékkal, 37,5 ezer főre, a gimnáziumokban 1,8 százalékkal, 32,7 ezer főre nőtt a felnőttoktatásban tanulók száma. A szakképző iskolák aránya – további 10,6 százalékpontos növekedéssel – 64,9 százalékra emelkedett az általános képzést nyújtókkal szemben.
2016-ban közel 370 fő – az egy évvel korábbinál 150 fővel kevesebb – végezte el sikeresen a 8. évfolyamot. Felnőttoktatás keretében 6,4 ezer fő szerzett érettségi bizonyítványt, esetükben 9,2 százalékos volt a csökkenés 2015- höz képest. Ezzel szemben a sikeres szakmai vizsgát tett tanulók száma 22,4 százalékkal emelkedett, összesen 8,9 ezer tanuló szerzett szakmát.
A 2016/2017. tanévben a felsőoktatásban részt vevő hallgatók 28,4 százaléka, 81,5 ezer fő nem nappali képzéseken folytatja tanulmányait. Létszámuk a tavalyi tanévhez képest 4,4 százalékkal, 3,8 ezer fővel csökkent. A nem nappali képzések típusai között kismértékű átrendeződés figyelhető meg, a levelező képzésen hallgatók aránya növekedett a távoktatásban részesülőkével szemben. Jelen tanévben a diákok 88,4 százaléka levelező képzésben, 7,3 százaléka távoktatásban, 4,3 százaléka esti munkarendben tanul.
2016-ban a nem nappali képzéseken 15,4 ezren – az előző évivel közel megegyező számban – szereztek felsőfokú oklevelet.
Intézményhálózat, pedagógusok
A köznevelési intézmények feladatellátási helyeinek száma a 2016/2017. tanévben 10 657, az előző tanévinél 14-gyel több. Az általános iskolák és szakgimnáziumok kivételével minden iskolatípus száma növekedett. Idén 5 általános iskolai feladatellátási hellyel kevesebb van, a szakgimnáziumok száma pedig 63-mal, 830-ra csökkent. Legnagyobb mértékben, 18,7 százalékkal a szakiskolák és készségfejlesztő iskolák száma emelkedett, a gimnáziumoké 4,1, a szakközépiskoláké 2,0 százalékkal növekedett. Az óvodák, általános iskolák és gimnáziumok esetében az előző tanévhez hasonlóan tovább nőtt a nem állami fenntartású intézmények aránya. Ezzel ellentétben a szakközépiskolák esetében 7,5, a szakgimnáziumoknál 2,5 százalékponttal az állami fenntartásúak aránya nőtt.
A felsőoktatási intézmények száma 65, eggyel kevesebb, mint a 2015/2016. tanévben. Az átszervezések következtében összességében 1-gyel csökkent az állami fenntartású intézmények száma.
Jelen tanévben a köznevelési intézményekben 154,4 ezer pedagógus dolgozik, számuk 170-nel emelkedett. A szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban 2,6, gimnáziumokban 1,8, az általános iskolákban 0,6 százalékkal több pedagógus végzi az oktatást. Ezzel szemben a szakgimnáziumokban 3,2, a szakközépiskolákban 0,9 százalékkal zsugorodott a pedagógusgárda. Az óvodákban az előző tanévvel közel megegyező számú pedagógus (31,5 ezer fő) felügyeli az óvodásokat.
A felsőoktatási intézményekben 3,5 százalékkal – közel 770 fővel – 22,4 ezer főre emelkedett a tanárok és oktatók száma. Az oktatók 68,6 százalékát teljes munkaidő- ben, 6,5 százalékát részmunkaidőben, 24,8 százalékát megbízási szerződéssel foglalkoztatják. Utóbbiak aránya 2,2 százalékponttal növekedett az előző tanévhez képest, míg a teljes munkaidősöké 1,9 százalékponttal mérséklődött.
KSH
