A számviteli beszámoló közzétételének elmulasztásához nagyon súlyos adójogi és cégjogi következmények fűződnek. Az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki, majd néhány hónappal később a NAV jelzésére a cégbíróság kényszertörlést rendel el – áll a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének közleményében.
A beszámoló közzétételét rendeletek szabályozzák, eddig sem kellett cégjegyzésre jogosultnak végeznie a közzétételt, csupán az ügyfélkapujával azonosítania magát.
A cégkapun keresztüli megküldés előírása – azon kívül, hogy azt jogszabály nem írja elő – azért is hibás kormányzati intézkedés, mert sajnos a „cégkapu nincs kész”.
Azon kívül, hogy a cégkapu számos kényelmetlen elemet tartalmaz, nem kezeli a közös cégjegyzési jogot, az ügyvezető megszűnéskori cégkapu-törlést és ebből fakadóan hiányzik az archívum és a korábbi ügykezelők visszaemelése is.
A legfontosabb hiányossága a cégkapunak az, hogy az ügykezelők szerepét nem lehet szűkíteni, jelenleg az kizárólag teljes jogosultságú lehet!
Mivel a beszámolókat nagy számban közzétevő könyvelők általában nem vállalják a cégkapu feletti ingyenes „őrködést”, így az egyébként igencsak bonyolult ügykezelőként való felvételük is kizárt. A vállalkozások vezetői viszont – a könyvelői tapasztalatok alapján – túlnyomórészt alkalmatlanok a cégkapu kezelésére és a beszámoló közzétételére is.
Ebben a helyzetben döntött az Igazságügyi Minisztérium úgy, hogy a beszámoló közzétételét cégkapu jogosultsághoz köti – zárul a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének közleménye.
