Tovább tart az építőipar mélyrepülése. A vállalkozások nagy többsége az árbevétele és a jövedelmezősége további csökkenésére számít. Növekszik a lánctartozás mértéke. Kitörési pont a lakásépítés- és lakásfelújítás területe lehet. Érdemleges pozitív fordulatot ágazati szinten a 2026. évtől lehet várni. A vállalkozások az erős versenyben hatékonysági intézkedéseket tesznek. A 2025. év a megmaradás és az erőgyűjtés éve az építésgazdaságban – hangsúlyozza Koji László, az ÉVOSZ elnöke.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezeteit és az építőipar további jelentős szereplőit, 400 céget megkeresve felmérte, hogy 2024. évben milyen változásokat hoztak a piaci körülmények, a cégek milyen várakozásokkal tekintenek a 2025. évre. A válaszadó cégek között magas arányban voltak a közepes és nagy vállalkozások.

Az orosz-ukrán háború, az állami beruházások elmaradása és a lakossági kivárások okán 2024-ben a vállalkozások közel felének csökkent az árbevétele.

2025. évben a vállalkozások kevesebb mint negyede számít árbevétel növekedésre, és 44%-uk árbevétele csökkenésével kalkulál.

A vállalkozások árbevétel-arányos jövedelmezősége nagy szóródást mutat.

2025-re vonatkozóan a válaszadók mindössze 11,1%-a vár javulást, 52% csökkenésre számít az árbevétel-arányos jövedelmezőség tekintetében.

A korábbi felméréshez hasonlóan a válaszadó cégek 82%-a tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőként a megrendelések hiányát emelte ki. Az ezt követő tisztességtelen versenyt idén a válaszadók kicsivel több mint fele (52%) jelölte meg, ami szignifikáns növekedés a tavalyi egyharmadhoz képest. Harmadik helyre a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága került, 48,1%-kal. Az inflációt, valamint a magas adminisztrációs terheket is majdnem minden második vállalkozás említette (44,4%). A konkurencia a válaszadók kicsivel több mint harmadának (37%) jelent akadályt.

A válaszadók több mint fele (55,6%) egyáltalán nem tudta érvényesíteni az árváltozást a megrendelők felé az elmúlt évben, a többiek is csak részben.

2025. évre vonatkozóan egyik felmérésben szereplő vállalkozás sem nyilatkozott úgy, hogy rendelésállománya meg fogja haladni a jelenlegi kapacitást.

10 válaszadó közül 9 nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt hat hónapban üzleti partnerei késedelmesen fizettek. A felmérésben résztvevő cégek 81,5%-ának volt kintlévősége december 31-én, átlagosan a kiszámlázott árbevétel 11%-a. A kintlévőséggel rendelkező cégek úgy ítélik meg, hogy ennek a tartozásnak a 90%-a hajtható be peres út nélkül.

A lánctartozás mértéke a válaszadók 45%-a szerint növekedett partnerei körében, a többieknél nem változott.

A szűkülő piaci lehetőségek közepette a válaszadó cégek 26%-a számol létszámcsökkentéssel, 63%-uk azonban még ebben a helyzetben is az alkalmazottak megtartását tervezi a következő 6 hónapban. Csak a válaszadók 11%-a számol létszámnövekedéssel. A válaszadó cégek 60%-a elegendő számú és összetételű szakmunkással rendelkezik a megrendelések teljesítéséhez. Legnagyobb hiányt a szakipari munkáknál jelezték (ács, villanyszerelő, gépkezelő, kőműves, bádogos, lakatos, burkoló, útépítő szakmunkás), de hiány van mérnökökből (építészmérnök, építőmérnök, gépészmérnök, előkészítő mérnök, villamosmérnök, BIM tervező, BIM manager) is.

A hatékonyság növelése érdekében a szűkülő piaci lehetőségek közepette a válaszadó vállalkozások 60%-a tervez digitalizálást. 52%-uk szervezetátalakítással, 48%-uk a termék/szolgáltatásmix változtatásával szeretné növelni a hatékonyságot. 37% energiatakarékossággal vagy saját beruházással reagál a szűkülő piaci lehetőségekre, a válaszadók harmada (33,3%) csökkentené a létszámot.

Az elmúlt öt évben minden, a felmérésben részt vevő vállalkozásnál történt valamilyen, a vállalkozás digitalizációját célzó fejlesztés.

A vállalkozások több mint felénél (51,9%) több delegált szakember irányítja a digitális átalakulást, valamivel több mint harmaduknál (37%) pedig egy igazgató a felelős, ami azt jelenti, hogy szervezetten történik az átalakulás.

A digitális átalakulást leginkább akadályozó tényezőként a szakértői tudás hiányát, a változásra való hajlandóság hiányát, valamint a megfelelő irányítás hiányát jelölték meg.

A felmérésben szereplő cégek a digitalizációs átalakulástól leginkább a hatékonyság növelését, valamint az ügyfelek elégedettségének növekedését várják eredményként.

A digitális átalakulás során a felmérésben szereplő vállalkozások 85,2%-a számára jelentettek kihívást az átalakulás költségei. A válaszadók több mint felénél (52%) lassította a folyamatot a kockázatkerülő cégkultúra miatti ellenállás.

A nehézségek ellenére a vállalkozások több, mint 85%-a biztosított valamilyen digitális technológiai vagy informatikai képzést alkalmazottainak az elmúlt évben. Legnépszerűbb a cégek által szervezett képzések voltak.

A 2025. év az erőgyűjtés éve Koji László szerint. Az ÉVOSZ elnöke feladatként jelöli meg az építőipar számára a hatékonyság növelését az egész építésgazdasági értékláncban, a hazai építési termékek helyzetbehozását, a digitalizációt, a zöld építést, az új ágazati jogszabályoknak való megfelelést. A megrendelői oldaltól a minőségi megrendelések növekedését kell kérni és elvárni.