Londoni pénzügyi elemzők szerint a piaci szereplők által vártnál agresszívabb és szélesebb körű vámintézkedéseket léptetett érvénybe az amerikai kormány.

Az importra kivetett új „viszonossági vámokról” szóló rendelet alapján, amelyet Donald Trump amerikai elnök ismertetett szerda este, az Egyesült Államok differenciált vámrendszert vezet be: a teljes importra vonatkozó 10 százalékos alapráta mellett az Európai Unióból érkező behozatalt például 20 százalékos, a kínai importot 34 százalékos, a Nagy-Britanniából vásárolt termékeket 10 százalékos amerikai vám terheli. Indiára 26 százalék, Brazíliára 10 százalék lesz a vám, az Izraelből az Egyesült Államokba szállított termékek után pedig 17 százalékot kell fizetni. Az importjárművek külön kezelt egységes vámtarifája 25 százalék.

Az elnök a Fehér Ház kertjében tartott ceremónián a nyilvánosság előtt írta alá a vámrendeletet, amit megelőzően csaknem egy órás beszédben érvelt a „viszonossági vámok” mellett. A gazdasági indokok között említette, hogy 2024-ben az Egyesült Államok kereskedelmi deficitje 1200 milliárd dollár volt, és elmondta: azt az évtizedes gyakorlatot kívánja megszüntetni, ami az Egyesült Államok „kihasználására” épült a külkereskedelemben.

Szavai szerint az új amerikai vámtételeket úgy állapították meg, hogy az egyes kereskedelmi partnerek által az amerikai termékekre alkalmazott vámokat és behozatalt nehezítő terheket összegezték, majd az így kapott százalékos értéket megfelezték.

Hozzátette: lesz egy minimális, 10 százalékos vámtétel, amit annak az „előjognak” az áraként említett, hogy valaki a világ legnagyobb piacán megjelenhet.

Donald Trump elmondta, hogy számos országból keresték meg, kivételt kérve, amivel kapcsolatban kijelentette: az amerikai vám abban az esetben csökkenhet, ha a másik fél megszünteti a kereskedelmi akadályokat az amerikai termékekkel szemben. A kereskedelmi partnerek által alkalmazott, az amerikai exportot nehezítő akadályok között kiemelte az árfolyampolitikát, az általános forgalmi adó rendszerét, valamint további előírásokat.

A TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének közgazdászai csütörtöki elemzésükben közölték: megítélésük szerint az új amerikai vámok agresszívabbak, szélesebb körre terjednek ki, hamarabb léptek életbe és tartósabbnak tűnnek, mint ahogy azt a piaci szereplők várták.

A ház előzetes modellszámításai szerint a vámintézkedés nyomán átlagosan 30 százalékos vámtétel terheli az Európai Unióból és további 13 gazdaságból álló azon országcsoportot, amellyel szemben csaknem a teljes amerikai külkereskedelmi hiány fennáll.

A TD Securities becslése szerint az Egyesült Államok ebből csoportból éves átlagban 2800 milliárd dollár értékű terméket importál.

A cég londoni elemzőinek becslése szerint a többi kereskedelmi partnergazdaságra, amelyekből az Egyesült Államok évente további 460 milliárd dollár értékben importál, átlagosan 20 százalékos amerikai vám érvényes minden egyes tételt egybevetve.

A ház szerint 600 milliárd dollárra tehető az a maximális bevétel, amely az e két csoportra kirótt vámokból befolyhat az amerikai költségvetésbe.

Ehhez járul további 200 milliárd dolláros vámbevétel a rendkívüli vámintézkedéseket lehetővé tévő IEEPA-rendszer alapján Kanadára, Mexikóra és Kínára kivetett, már érvényben lévő tarifákból, és ugyancsak 200 milliárd dollár potenciális bevételt hozhatnak az egyes szektorális vámok – áll a TD Securities csütörtöki londoni elemzésében.

A cég szerint ugyanakkor az amerikai piacra irányuló export várható átirányítása és a visszatelepített termelés miatt nem valószínű, hogy az amerikai kormány vámbevételi várakozásai teljesülnek, és ennek jelentős kihatásai lehetnek az amerikai költségvetésre.

A TD Securities szerint a vámok – ha tartósan érvényben maradnak – legalább a következő egy évben magasan tartják az amerikai inflációt. A cég londoni elemzőinek számításai szerint az éves összevetésű infláció minimum 3,5 százalékra gyorsulhat, és ehhez a hosszú távú trendnövekedésnél lassabb gazdasági bővülés társul az idei év hátralévő részében.

A TD Securities elemzői közölték: azzal számolnak, hogy a most bejelentett vámok legalább a 2026 végén esedékes félidős kongresszusi választásokig érvényben maradnak.

A ház szerint a vámintézkedések ennél korábbi visszavonására csak az amerikai gazdaságot érő komoly sokk esetén lehetne számítani, ehhez viszont jelentős és globális megtorló vámintézkedésekre lenne szükség, ez azonban jelenleg nem tűnik valószínűnek.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő ugyancsak csütörtökön Londonban ismertetett elemzése szerint az új vámok jelentősen növelik az amerikai gazdaság recessziójának kockázatát.

A Fitch elemzői közölték: a vámemelések mértéke meredeken meghaladta korábbi várakozásaikat.

A cég számításai szerint az effektív amerikai vámszint (ETR) – amely az érintett termékek nettó vámtételét viszonyítja a nemzetgazdasági szinten megtermelt hazai hozzáadottérték-tartalomhoz – az EU-ból érkező import esetében 20 százalék, a kínai importtal szemben 64 százalék körüli szintre emelkedett.

A Fitch Ratings elemzői legutóbbi negyedéves globális előrejelzésükben 15, illetve 35 százalékos effektív amerikai vámszintet valószínűsítettek az EU-val és Kínával szemben.

A hitelminősítő számításai szerint az összességében kalkulált amerikai ETR-szint az új vámok nyomán 25 százalék környékére – 115 éve nem mért szintre – emelkedik.

A Fitch londoni elemzői közölték: ebben a környezetben azzal számolnak, hogy az amerikai gazdaság idei növekedése nem éri el a cég legutóbbi negyedéves prognózisában szereplő 1,7 százalékot.

(Forrás: MTI, fotó: MTI/EPE poop/Jim Lo Scalzo)