A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén nem változtatott az alapkamaton, amely így változatlanul 6,50 százalék. Nem változott a kamatfolyosó két széle sem. A kamatdöntést követően kiadott közleményben kiemelték, a geopolitikai feszültségek, a változékony pénzügyi piaci folyamatok és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a kamatcsökkentés további szüneteltetését indokolják.

A kamatfolyosó alsó széle, az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt.

Legutóbb szeptemberben csökkentette, 25 bázisponttal a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb.

A tájékoztatás szerint a meghatározó gazdaságok várható kamatpályáit és jövőbeli költségvetési politikáit továbbra is bizonytalanság övezi. A fennálló geopolitikai feszültségek a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülésen keresztül növelik a felfelé mutató inflációs kockázatokat. Előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt – hangsúlyozza az MNB.

A közlemény szerint az infláció 2025 januárjáig átmenetileg tovább emelkedik és a jegybanki toleranciasáv felett alakulhat, a dezinflációs trend ezt követően az első negyedév során újraindul.

Jövőre az infláció az év nagyobb részében a toleranciasávon belül alakul, majd 2026 elején tér vissza tartósan a 3 százalékos jegybanki célra. Az árdinamika lassulását az MNB korábbi várakozásainál visszafogottabb alapfolyamatok, valamint a mérsékeltebb jövő évi visszatekintő átárazások támogatják. Az elmúlt hónapok árfolyamleértékelődése, valamint a jövedéki adórendszert érintő változások lassítják a dezinflációs folyamatot a jövő évben – írták.

Kitértek arra, hogy az elmúlt hónapban két hitelminősítői felülvizsgálat történt. A Moody’s hazánk aktuális, befektetésre ajánlott kategóriához tartozó stabil kilátását negatívra módosította, míg a Fitch Ratings az érvényben lévő negatív kilátást stabilra javította. A hitelminősítők értékelésében kiemelt szerepet kapott a makrogazdasági fundamentumok mellett a fiskális és monetáris politikai kilátások megítélése.

A Monetáris Tanács a decemberi Inflációs jelentés alapelőrejelzése körül három alternatív kockázati forgatókönyvet emelt ki. A kiemelt alternatív pályák elhúzódóan gyenge európai konjunktúrával, a kereskedelempolitikai feszültségek fokozódásával, illetve a feltörekvő gazdaságokból történő tőkekiáramlással számolnak. A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, valamint az inflációs cél fenntartható eléréséhez.

A legfrissebb Inflációs jelentés szerint a jegybank enyhén csökkentette idei inflációs prognózisát: a szeptemberben várt 3,5-3,9 százalékos sávról 3,6-3,7 százalékra módosította, míg a GDP növekedési előrejelzését 1,0-1,8 százalékról 0,3-0,7 százalékra rontotta.

Az Inflációs jelentés kedden nyilvánosságra hozott fő számai szerint 2025-re a szeptemberben várt 2,7-3,6 százaléknál magasabb, 3,3-4,1 százalékos inflációval és a korábbi 2,7-3,7 százalékos GDP-bővülés helyett 2,6-3,6 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak. A 2026-os inflációt változatlanul 2,5-3,5 százalékos sávban, a GDP-növekedést pedig 3,5-4,5 százalék között várja az MNB a korábbi prognózissal megegyezően.

(Forrás: MTI)