A Növekedés.hu-n jelent meg Csath Magdolna írása, amelyben a 2023-as és 2024-es ipari termelési adatokat elemzi és megoldási javaslatokat is vázol.
Néhány részlet az írásból:
Az ipari termelés volumene 2024 júniusában, az előző év júniusához képest 8,2 százalékkal csökkent. A júniusi 8,2 százalékos termeléscsökkenés 7 százalékos értékesítéscsökkenéssel járt együtt, amiből az exportcsökkenés 8,1 és a hazai értékesítéscsökkenés 5,1 százalékos volt. A friss adat nem egyedülálló, hiszen az ipar teljesítménye 2023 minden hónapjában csökkent éves összehasonlításban.
Az értékesítés csökkenés a legalább 5 főt foglalkoztató cégeknél 2022-ről 2023-ra 8,1, ebből az exportértékesítés csökkenése 3, a belföldié pedig 5,4 százalékos volt.
Az összes értékesítés csökkenése, például az élelmiszeriparban 11,1, a vegyiparban 16,1, a gumi, műanyagiparban 15,6 százalékos volt. Növekedés az összes alágazat közül csupán 3-ban, a villamosberendezés gyártásban (ebben találjuk az akkumulátorgyártást), a járműiparban és az egyéb feldolgozóiparban következett be.
Az értékesítésen belül a belföldi értékesítés esetén jelentős csökkenés a vegyiparban (22,3 százalék), a gyógyszeriparban (11,1 százalék), és az élelmiszeriparban (9,5 százalék) volt. Növekedést csak a járműiparban (10,2 százalék) és az egyéb feldolgozóiparban látunk (13,6 százalék).
Azt látjuk, hogy 2022-ről 2023-ra megnőtt a nagyvállalatok aránya az ipari termelésben. Az 5-49 főt foglalkoztató cégek aránya 0,6, az 50-249 főt foglalkoztatóké pedig 1,6 százalékkal lett kisebb, a nagy cégeké viszont 2,3 százalékkal nőtt. Ezek az adatok azt érzékeltethetik, hogy vagy megszűntek kisebb cégek, vagy csak termelésük volumene csökkent.
Továbbá, ha a 2023 évi adatokat a 2010 éviekhez hasonlítjuk, akkor arra figyelhetünk fel, hogy az arányok alig változtak. Ez azt mutatja, hogy a magyar ipar szerkezete a cégek méretét tekintve merev. Továbbra is a nehezen változó nagy cégek magas termelési aránya jellemzi.
Az új feltörekvő ágazatokba való bekapcsolódást sok új, dinamikus kisvállalkozás segíthetné. Ehhez azonban a gazdaságpolitika nagyvállalat-orientáltságának csökkentésére és a kisvállalkozások érdemi helyzetbe hozására lenne szükség.
A teljes elemzés itt olvasható.