2023 januárjában az ipari termelés volumene 0,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 3,2 százalékkal csökkent – erősítette meg második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A feldolgozóipari alágak egy részében nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártásáé.
A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2022. decemberinél 5,1 százalékkal kisebb volt.
Az ipari export volumene 0,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 31 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 19,5, a 14 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 51 százalékkal bővült.
Az ipar belföldi értékesítése 16,5, a feldolgozóiparé 11,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 1,2 százalékkal nőtt, a csekély súlyú bányászaté 16,6 százalékkal csökkent. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 19,5 százalékkal visszaesett, nagyrészt az előző évinél jóval enyhébb idő hatására (az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint a 2023. januári átlagos középhőmérséklet 3,3 Celsius fokkal magasabb volt a 2022. januárinál).
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás 20 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közúti gépjármű gyártása 29, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 14,4 százalékkal nőtt.
A feldolgozóiparban 11 százalékos súlyú villamos berendezések gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékében, 44 százalékkal emelkedett. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 97, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártása 15,7 százalékkal bővült.
A feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása 10,8 százalékkal nőtt tavaly januárhoz képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 12,6 százalékkal nagyobb, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 0,9 százalékkal kisebb lett.
A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 12,2 százalékkal csökkent, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése miatt. Mindössze két alágazatban nőtt a kibocsátás: az – édesség- és a készételgyártást is magában foglaló – egyéb élelmiszer gyártásában 7,7, a dohánytermék gyártásában 48 százalékkal. A legnagyobb (21 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 15,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A többi nyolc alágazatban 0,1 és 51 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a leginkább a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 13,5, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 12,9 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Utóbbin belül a vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása a 2022. januárinak mintegy felére zsugorodott.
Folytatódott a csökkenés a vegyi anyag, termék gyártásában (28 százalékkal), nagyrészt a műanyagalapanyag-, illetve a műtrágya-, nitrogénvegyület-gyártás jelentős visszaesése miatt.
A legnagyobb mértékben, 35 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások.
Az ipari termelés négy régióban nőtt, négyben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 15,3 százalékos volumenbővülést Budapesten, a legjelentősebb, 10,2 százalékos visszaesést Észak-Magyarországon regisztrálta a KSH.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 1,0 százalékkal nagyobb volt a 2022. januárinál. Az új belföldi rendelések 10,7 százalékkal visszaestek, az új exportrendelések 3,1 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány január végén 3,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – közölte a KSH.
(Forrás: MTI, fotó: Balogh Zoltán)
