A gazdaságon van a 2022 és 2026 között működő kormány fókusza – jelentette ki a miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó 2023 című gazdaságpolitikai fórumán.

Orbán Viktor azt mondta: áttekintve a kormány szerkezetét, hogy milyen portfóliók vannak benne és kiket hívtak meg a kormányba, látszik, hogy ez egy gazdaságfókuszú kabinet. Hozzátette: bár nem szoktak menet közben kormányt átalakítani, de a 2022-es májusi kormányalakítás után mégis nagyon rövid időn belül hozzá kellett nyúlni a kormány szerkezetéhez. Erre azért volt szükség, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a brüsszeli szankciók nagyon gyorsan megemelték az energiaárakat és az energia kérdése a gazdasági sikeresség kulcskérdésévé, sőt az ország finanszírozhatóságának is kulcskérdésévé vált.

Ilyen körülmények között szükség volt egy önálló energiaminisztériumra – mondta, hozzátéve: jól látható az azóta meghozott kormányzati döntések minőségének javulásában az, hogy Lantos Csaba miniszter ezt a tárcát nemcsak hogy megkapta, hanem kézben is tartja.

A következő két év Lantos Csaba energiaügyi miniszter által vezérelt politikája az energiakapacitások létrehozása lesz. Magyarországon olyan iparpolitika van, amely a befektetésekre, beruházásokra és az iparra helyezi a súlyt, ezek pedig energiaintenzív területek. Gázerőműveket fogunk építeni azért, hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokat – jegyezte meg a kormányfő. Hozzátette: erről a döntések meg is születtek már.

Magyarország ki fog maradni az orosz-ukrán háborúból és az érdekeit sértő szankciókat továbbra is sikeresen meg fogja vétózni. A kormányfő azt ígérte: az orosz energiaellátást fenn fogják tartani, a rezsicsökkentett árakat képesek lesznek finanszírozni, valamint 4,7 milliónyi munkahelyet is képesek lesznek megvédeni, sőt növelni.

Hozzátette: a kis- és középvállalkozásokat akkor is támogatni tudják majd speciális programokkal, ha a jegybanki alapkamat magasan marad, valamint a beruházások ösztönzését is elvégzik, az ahhoz szükséges energiakapacitásokat pedig kiépítik.

Közölte azt is: a kormány fenntartja az exportorientált növekedést, közben pedig le fogja törni az inflációt. Az az összehangoltsága a magyar gazdaságpolitikának, amely az eddigi sikereknek fontos eleme volt, megmarad a következő időszakban is. A kormányfő kiemelte: ha az inflációval szembeni kormányzati politika sikeres lesz – és ennek az első jeleit már a februári számokban látni -, és a következő hónapokban csökkenni fog az infláció, mert a kormányzati intézkedések meghozzák az eredményüket, akkor könnyebb lesz összehangolni az infláció kezelésére kigondolt jegybanki eszközöket a kormányzati eszközökkel.

Közölte: azt el kell fogadni, hogy a gazdaságpolitikáról szóló viták olyan pódiumot jelentenek, „ahol az egyébként intellektuálisan erős, színes egyéniségek föllépési lehetőséget látnak”. Ez alól „én sem vagyok kivétel” – mondta, hozzátéve: „ez mindannyiunkra jellemző, hiszen emberből vagyunk, és a politika világában mozgunk”.

A kormány nem kíván változtatni a piaci és magántőke iránti erőteljes elkötelezettségén. Orbán Viktor hangsúlyozta: piaci finanszírozás nélkül Magyarország nem fogja tudni elérni a kitűzött célokat. Csak azért avatkozik be a kormány és csak addig, amíg a piaci finanszírozás nem áll teljesen helyre és megpróbálja a hiányzó összegeket, valamint az elérhető kamatszinteket állami beavatkozás segítségével pótolni. De ez egy válságkezelés és nem irányváltás a kormány részéről – szögezte le a kormányfő.

Meg kell tartani a magyar járműipart Magyarországon, és a szükséges gyártási technológiákat, gyárakat Magyarországon kell létrehozni. Jelen pillanatban a magyar gazdaságtörténet négy legnagyobb beruházása zajlik egyszerre, közülük kettő a keleti országrészben. Ezek fantasztikus, történelmi léptékű iparfejlesztési eredmények, amelyek néhány éven belül meg fogják hozni az eredményüket Magyarország keleti nagyvárosaiban – fogalmazott Orbán Viktor.

A munkahelyek elsősorban a magyarokéi és a magyar gazdaságnak elsősorban a magyar embereknek kell munkát adnia, „csak utána jöhet mindenki más” – jelentette ki Orbán Viktor. Magyarországnak a következő 1-2 évben szüksége lesz 500 ezer új munkavállalóra és e tekintetben a belső tartalékok mozgósítására kell helyezni a hangsúlyt. Van földrajzi tartalék, nem véletlen, hogy a nagy iparfejlesztési beruházásokat illetően Kelet-Magyarországra összpontosítanak. Másrészt a mostani együttműködésre épülő európai uniós politikai hangulatot kihasználva, amely előnyben részesíti a regionális együttműködést és segít a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolattartásban, mozgósíthatják az ottani munkaerő-tartalékokat – tette hozzá. Orbán Viktor hangsúlyozta: nem adhatnak a külföldieknek előnyt a magyarokkal szemben, és csak ha ezeket a tartalékokat mind kimerítették, akkor beszélhetnek a vendégmunkásokról.

Kisebb adósságállomány és államháztartási hiány melletti gazdasági növekedést vár a kormány a következő egy-másfél évre, a növekedés mértéke a 4 százalékot is meghaladhatja 2024-ben – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fórumán.

A miniszter kiemelte, hogy komoly források, illetve fejlesztések várhatók az energiahatékonyság területén, ezekben a programokban a vállalkozások beszállítóként is részt tudnak venni.

Varga Mihály a következő egy-másfél év gazdaságpolitikájának legfontosabb elemei között említette a családtámogatásokat, valamint a folytató adminisztrációs tehercsökkentést. A gazdaságfejlesztés új, hangsúlyos elemeként beszélt emellett a területfejlesztési szempontok érvényesítéséről.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy további konszolidáció várható a költségvetésben. Erre az évre 3,9 százalékos államháztartási hiánnyal számolnak, jövőre pedig 2,5 százalékot terveznek, de az ehhez szükséges intézkedéseket még nem hozta meg a kormány.

A gazdasági kilátások fokozatosan javulnak, az infláció jelentősen csökken majd a következő hónapokban, 2024 nyarára pedig 3 százalék körül lehet. Jövőre 3,5 százalékos munkanélküliségi rátával és 4 százalék feletti GDP-növekedéssel számol a kormány.

A GDP-arányos államadósság 72,9 százalék volt tavaly, a várakozások szerint 2023-24-ben tovább csökken, és 2026-ra már 60 százalék alatt lesz – tette hozzá.

Varga Mihály előadásában felidézte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi jelentését, amely szerint a magyar gazdaság növekedése középtávon fokozatosan felgyorsul, és 2024-től a külső egyensúlyi pozíciója jelentősen javul.

A miniszter ismertette, hogy Magyarország a szükséges energia 54 százalékát külföldről vásárolja, az energiaárak emelkedésének jelentős szerepe volt az inflációs folyamatokban. Felhívta a figyelmet arra, hogy olyan kormányprogramok indultak, illetve indulnak el hamarosan, amelyek növelik az energiahatékonyságot, ezekbe be tudnak kapcsolódni a vállalkozások.

A pénzügyminiszter kitért arra is, hogy a kormány folytatja a családtámogatásokat, ebben a koronavírus-járvány és az energiaválság időszakában sem léptek vissza.

Az adózással kapcsolatos tervekről Varga Mihály elmondta: a személyi jövedelemadó-bevallásokat már a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készíti, ugyanezt szeretnék az általános forgalmi adó esetében elérni 2024-ig. A rendszer kiépítése jelentős adóadminisztrációs csökkenést eredményez a vállalkozásoknál.

A miniszter kiemelte, hogy a tervek szerint 2025-ig az adózási és foglalkoztatási adatok közlése egycsatornássá válik, a vállalkozásoknak egy helyre kell majd beküldeni ezeket az adatokat.

Az inflációt a gazdaság számára is a legnagyobb kihívások közé sorolta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

Hangsúlyozta, hogy az áremelkedés ütemét minimális növekedési veszteséggel kellene letörni, és úgy fogalmazott ehhez a kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a gazdaság szereplőinek együttműködésére van szükség. Egyben megerősítette, hogy a gazdaság szereplői készek az együttműködésre.

Parragh László jelezte, hogy a kamara már korábban figyelmeztetett az inflációs veszélyre, és az intő jelek között sorolta fel példaként a nyersanyagárak emelkedését, a járvány miatt megbomlott kereslet-kínálat egyensúlyát, az energiaár drasztikus emelkedését az orosz-ukrán háború kirobbanása miatt, a romló külkereskedelmi mérleget, a dráguló államháztartási finanszírozást és a gyengülő forintárfolyamot.

Arra, hogy sikeresek voltak-e az MNB reakciói kifejtette, hogy egy Magyarország méretű ország folytathat ugyan sikeres unortodox gazdaságpolitikát, de kérdésesnek nevezte, hogy tartósan sikeres lehet-e az unortodox monetáris politika.

Az MKIK elnöke a vállalkozásokat sújtó kihívások közül megemlítette a 2020-as koronavírus-válságot, az uniós belső feszültséget, a geopolitikai versenyt és az orosz-ukrán háború hatásait. Megjegyezte, hogy a vállalatok pénzügyi terhei nőnek; a jegybanki alapkamat 13 százalék, emelkedik a tartalékráta, 18 százalék az egynapos betéti kamat, ezek pedig szűkülő banki likviditást eredményeznek.

Parragh László úgy fogalmazott, aggódva nézik az európai uniós források visszatartását, és megjegyezte, hogy láthatóan politikai zsarolásról van szó.

Az orosz-ukrán háborúra utalva Parragh László úgy fogalmazott, a magyar gazdaságnak is elemi érdeke, hogy béke legyen, hiszen a háború visszafogja a gazdasági növekedést.

A munkaerőpiac a kamara elnöke szerint rendkívül feszített; kulcskérdésnek nevezte a munkaerőképzést, és úgy vélte, ebben a felnőttképzést kell még inkább erősíteni.

Parragh László a gazdaság és a kormány közötti tartós szövetség fontosságát méltatva kijelentette, hogy több program is jelzi a sikeres együttműködést, például a Széchenyi Kártya Program. A kártya húsz éves története alatt 6 ezermilliárd forint jutott a gazdaságba, és felhasználási lehetőségeivel folyamatosan reagált a vállalati igényekre – tette hozzá.

A következő években gyorsulhat a konvergencia, ehhez azonban a gazdaságfinanszírozási struktúra megújítása is szükséges Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint, aki a rendezvényen reálisnak nevezte, hogy Magyarország 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát.

A miniszter kiemelte, hogy a beruházási rátát a következő években 30 százalékra lehetne növelni; a mutató 2010 óta 20 százalékról 27-28 százalékra nőtt.

A jelenlegi aránnyal idén 60 milliárd euró értékű beruházás valósulhat meg az országban – fűzte hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a beruházásokat mára kétharmad részben belföldi forrásból finanszírozza az ország, a külföldin belül pedig nem az uniós források dominálnak, hanem a közvetlentőke-befektetések (FDI), amelyek egyre dinamikusabbá válnak.

Az FDI áramlásán belül jól láthatók a keleti nyitás eredményei: míg 2014-ben az ázsiai vállalatoktól a tőke 19 százaléka érkezett, 2022-re 30 százalékra nőtt ez az arány – mutatott rá. Azt is hozzátette, hogy a befektetések szerkezete is megváltozott, az utóbbi bő tíz évben megfigyelhető volt egy eltolódás a szolgáltató szektor felől az ipar irányába.

Úgy fogalmazott, hogy a külföldi tőkét megéri Magyarországon befektetni, hiszen 10 százalékos hozamot lehet elérni vele, a magyarok külföldi befektetéseinél ez az arány 6-7 százalék – húzta alá.

A miniszter arra is kitért, hogy ugyan sikerült tíz év alatt 3,7 millióról 4,7 millióra növelni a foglalkoztatottak számát, további félmillió munkavállaló azonban még hiányzik a gazdaságból, amit az inaktívak bevonásának növelésével, illetve behozatallal lehet megoldani.

Fontosnak nevezte azt, hogy a hazai vállalatok exportképességét javítani tudja az ország, ebben ugyanis – elmondása szerint – még nem sikerült áttörést elérni. Hozzátette, hogy növelni kell a magyar szereplők súlyát a beszállítói láncban, hiszen az elsődleges beszállítói körben – tier 1 – alig találni itthoni céget, és a másodlagos – tier 2 – körben is még csak fele arányban reprezentáltak a hazai társaságok, holott az utóbbi években ez utóbbi területen jelentős javulást tapasztaltak.

A kkv-hitelezésen belül 50 százalékot tesz ki a támogatott termékek aránya, ami a jelenlegi körülmények között szükséges, de „nem ez a normális”, és azt is megemlítette, hogy a vállalati hitelpenetrációban Magyarország lemaradása uniós viszonylatban igen jelentős.

A beruházásokat és az FDI-beáramlást továbbra is támogatnia kell a kormánynak, idén hozzávetőleg 4000 milliárd forintnyi beruházás megvalósulását segítik valamilyen formában a költségvetésből.

Nagy Márton a konferencián összegezte: nem szabad letenni arról, hogy a felzárkózás Magyarországon folytatódjon, ehhez minőségi változásokra van szükség például a beruházások terén, de biztosítani kell a szükséges munkaerőt és az energiát, illetve növelni kell az FDI-t, miközben a hazai vállalkozások kifektetésére is figyelni kell.

(Forrás: MTI, fotó: Koszticsák Szilárd)