A háború okozta ársokk március helyett áprilisban érkezett meg. A márciusi, vártnál mérsékeltebb infláció után a jóval magasabb áprilisi áremelkedés általános meglepetést okozott az elemzők körében, akik már a korábban feltételezettnél magasabb és tartósabb inflációra számítanak a továbbiakban.
Áprilisban 9,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Leginkább az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett. Egy hónap alatt 1,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az éves maginfláció 10,3 százalékosra emelkedett a márciusi 9,1 százalékról.
Az elemzők 9,0 százalékos áprilisi inflációra számítottak a márciusi 8,5 százalék után.
Az élelmiszerek ára 15,6 százalékkal emelkedett, ami 2,6 százalékponttal magasabb a márciusi drágulásnál. Ezen belül a margarin ára 38,0 százalékkal lett magasabb a tavaly áprilisinál, ami 4,4 százalékponttal élénkebb a márciusi éves emelkedésnél, miután egy hónap alatt 4,3 százalékos volt a drágulás. A sertéshús ára 9,8 százalékkal lett magasabb márciusi szintjénél, ezzel éves összevetésben 9,6 százalékkal drágult, ami 6,1 százalékpont élénkülés a márciusi üteméhez képest. A marhahús ára hasonlóképpen 9,8 százalékkal emelkedett áprilisban és 28,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintjét, amivel 10,8 százalékponttal lendült feljebb a márciusban mért éves drágulásánál. A baromfihús árának éves emelkedése 8,1 százalékponttal 29,5 százalékosra gyorsult, mivel áprilisban 8,3 százalékkal ment feljebb az ára.
A tavaly áprilisihoz viszonyítva a kenyér ára is 29,5, az idényáras élelmiszereké 17,4 százalékkal nőtt, a burgonya ára 27,3 százalékkal emelkedett, a friss zöldségeké 18,0, a gyümölcsöké átlagosan 12,4 százalékkal.
A dohányáruk ára 3,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, míg márciusban 7,7 százalékos volt az emelkedés, a szeszes italok ára 6,7 százalékkal emelkedett.
Az üzemanyagok ára 12,7 százalékkal emelkedett, 1,3 százalékponttal jobban a márciusinál.
A tartós fogyasztási cikkekért 11,1, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 17,8, a szobabútorokért 17,3, a használt személygépkocsikért 14,7, az új személygépkocsikért 10,6 százalékkal, a kerékpárokért 16,1 százalékkal kellett többet fizetni.
Az egyéb cikkek, üzemanyagok áremelkedése átlagosan 10,0 százalékos volt. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 25,3, az állateledeleké 19,8 százalékkal lett magasabb.
A szolgáltatások díja 6,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 19,5, a járműjavítás és -karbantartás 14,6 százalékkal került többe, de ide tartozik az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés és parkolás tarifáinak átlagosan 42,1 százalékos emelkedése.
Az előző havihoz mérve az élelmiszerek 3,4 százalékkal drágultak a tojás ára 14,7, a párizsi, kolbászé 6,2, a sajté 5,9, a margariné 4,3, a tejtermékeké 3,6 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkek ára 2,7, a tartós fogyasztási cikkeké 1,7 százalékkal nőtt, utóbbin belül a konyhai és egyéb bútorok 3,0, a szobabútorok 2,4, az új személygépkocsik 2,2, a használt személygépkocsik 1,5 százalékkal drágultak. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 5,0 százalékkal emelkedett egyetlen hónap alatt. A szolgáltatásokért 0,7, ezen belül a belföldi üdülésért 2,0, a lakásjavítás és -karbantartásért 1,9 százalékkal kellett többet fizetni.
Január-áprilisban a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 8,5, a nyugdíjas háztartások körében 8,2 százalékkal emelkedtek a múlt év azonos időszakához mérve.
Az előző hónaphoz képest az infláció 1,0 százalékponttal emelkedett, amit elsősorban a maginflációs tételek árindexének 1,2 százalékpontos emelkedése magyaráz. Ehhez mindhárom termékcsoport – a feldolgozott élelmiszerek, az iparcikkek és a szolgáltatások – áremelkedésének gyorsulása hozzájárult – állapította meg a múlt havi inflációs adatokat kommentálva a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Áprilisában az üzemanyagok továbbra is jelentősen, 1,4 százalékponttal járultak hozzá az éves inflációhoz. A nyersanyag- és energiaárak emelkedése a termékek széles körében érvényesült, emiatt az üzemanyagok és szabályozott árak nélkül számított fogyasztói kosár havi áremelkedése 2,0 százalékos volt, ami négyszerese az elmúlt éveket jellemző áprilisi értéknek – tette hozzá az MNB elemzése.
Az élelmiszerek inflációja 16,8 százalékkal emelkedett, a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek árindexe egyaránt nőtt. Márciushoz képest az élelmiszerek ára 3,9 százalékkal nőtt, ami az elmúlt évek áprilisaival összehasonlítva három-négyszeres emelkedést jelent.
Az iparcikkek ára 1,9 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest – ami a korábbi évekre jellemző árnövekedés több mint kétszerese, így az iparcikkek éves inflációja 9,4 százalékra emelkedett. A globális félvezetőhiány és a nyersanyagárak emelkedése is a fogyasztói árak emelkedésének irányába hatott. Az iparcikkeknél tapasztalt áremelkedés összhangban van a nemzetközi folyamatokkal – állapította meg az MNB.
A piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal nőttek. A piaci szolgáltatások éves árindexe 8,0 százalékos volt. A szokásos áprilisi átárazásnál jelentősen magasabb áremelkedés történt, ami a szolgáltatások széles körére jellemző volt. Az élelmiszerekhez kapcsolódó szolgáltatások – mint az éttermi és étkezési szolgáltatások – ára tovább növekedett.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában hangsúlyozta: a háború okozta ársokk március helyett áprilisban érkezett meg. Míg a márciusi adatközlés kellemes meglepetésre viszonylag mérsékelt gyorsulást jelzett, addig az áprilisi infláció drasztikus emelkedésről számolt be. Az 1,6 százalékos havi áremelkedéshez hasonló dinamika legutóbb a 2012-es áfaemelés idején volt.
Az áremelkedés rendkívül széles körű és egyre inkább erősödő inflációs nyomás következménye, amelyet elsősorban az Ukrajnában zajló háború geopolitikai és világpiaci következményei generálnak.
A következő hónapokban Virovácz Péter várakozásai szerint tovább erősödik az infláció, hamarosan már a fő inflációs mutató is eléri a kétszámjegyű értéket. Még az árstop intézkedések fenntartása esetén is könnyen lehet, hogy 11 százalék felett tetőzik az infláció valamikor a harmadik negyedévben. Az év egészét tekintve így várhatóan már kétszámjegyű lehet az átlagos mutató.
Az elemző szerint könnyen lehet, hogy már a májusi kamatemelés során magasabb tempóra vált a jegybank, és az eddigi 30 bázispont helyett legalább 50, de akár 75 bázispontos emelést hajt végre az irányadó egyhetes betéti kamaton.
Kijózanító adatnak minősítette az áprilisi inflációs mutatót Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Ahogy a márciusi adatok elmaradtak a várakozásoktól, a mostaniak masszívan meghaladták azokat – tette hozzá. A háború inflációs kihatásai és a forint sérülékenysége miatt jelentkező árnyomás inkább a negyedik hónapban érvényesült. A munkaerőpiac továbbra is szűkül, ami masszív bérnyomást eredményez. Az elmúlt hónapokban bekövetkezett fiskális expanzió is teret enged a vállalatoknak a további korrekcióra. Emellett kínálati oldalon a tavaly ősszel megemelkedett energia- és nyersanyagárak mellé a korábban vártnál is magasabb olajár lépett be extra tényezővé.
A kilátásokat illetően továbbra is jelentős a bizonytalanság: kérdéses az árlimitek sorsa, amelyek meghosszabbítása a megemelkedett inflációs periódus elnyújtását eredményezi. Az árdinamika rövid távú megfékezéséhez elengedhetetlen lenne a forint erősítése. A szakértő szerint az átfogó mutató jövő év végén térhet vissza a tolerancia sávba és az inflációs cél elérése várhatóan csak 2024-ben következhet be.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének az élelmiszerárak és a tartós cikkek árainak a várakozásoknál lényegesen nagyobb áremelkedése okozta a meglepetést.
A következő hónapokban az átárazások miatt tovább emelkedhet az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül szerinte elérhetné a 14-15 százalékot. A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására a Magyar Bankholding az idei inflációs várakozását 9 százalék közelébe emeli, de az infláció ennél magasabb is lehet, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság okoz – hangsúlyozta a szakértő. Az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzhet meg, míg esetleges fokozatos, vagy teljes megszűntetése igen jelentős felfelé mutató kockázatot jelent – tette hozzá.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője is előre bocsátotta, hogy az éves áremelkedés áprilisi mértéke bőven meghaladta a 9 százalék körüli piaci várakozásokat. A maginfláció még gyorsabb ütemben nőtt – emelte ki.
A magas energia- és nyersanyagárak továbbra is felfelé húzzák az iparcikkek árát, és a szolgáltatásoknál is az előző évekhez képest gyorsabb az áremelkedés üteme. Az inflációs nyomást okozó folyamatok továbbra is fennállnak, vagyis az ellátási láncokban kialakult problémák, magas nyers- és energiaárak, illetve az Ukrajnában zajló háború a jövőben is felfelé húzzák az árakat – fogalmazott a szakember.
A K&H Bank szakembere szerint az idén 9,5 százalékos éves átlagos inflációra lehet számítani. 2023-ban már lassulás várható, ennek eredményeként 5 százalékos szint közelébe csökkenhet az éves átlagos áremelkedés üteme, vagyis 2023 végéig sem éri el a jegybank a 3 százalékos inflációs célját.
Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője szerint is negatív meglepetést jelent, hogy az áremelkedés ütemének gyorsulása meghaladta a várakozásokat. Az üzemanyagár-stop ellenére az üzemanyagok áremelkedése ismét gyorsult, bekerült a bázisba viszont a dohánytermékek tavalyi jövedékiadó-emelésének hatása, így ez a termékkör már visszafogta az áremelkedést. Az áremelkedést táplálja az ellátási láncok szakadozása, a gyenge forintárfolyam, illetve a dinamikus béremelkedés is.
Molnár Dániel szerint is tovább gyorsulhat az áremelkedés a következő hónapokban, a kétszámjegyű infláció szinte biztosan bekövetkezik Magyarországon. Erre a kormányzati intézkedések – az árstopok – nélkül már márciusban, de áprilisban biztosan sor került volna.
Fontosnak tartotta kiemelni, hogy uniós összehasonlításban a magyar inflációs adat egyáltalán nem kiemelkedő, az előzetes adatok alapján az eurózóna 5 tagországában, köztük Szlovákiában is magasabb áremelkedést mértek, a régiós országok közül Csehországban is, de a márciusi adatok alapján a lengyel és a román áremelkedési ütem áprilisban is gyorsabb lehetett a magyarországinál.
(Forrás: MTI)
