Februárban az ipari termelés volumene 4,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. Januárhoz képest 1,6 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás – közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az ipari termelés februárban ötödik hónapja nő miután friss jelentésében a KSH 0,2 százalékponttal 0,1 százalékos növekedésre javította a decemberi mutatót, emellett 0,1 százalékponttal 2,0 százalékosra emelte a januári havi növekedést is.

A KSH szokásosan szűkszavú első becslése szerint februárban a járműgyártás kismértékben csökkent a januári 6,8 százalékos éves emelkedés után, de a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult a növekedéshez. Az előző havi stagnálás után nőtt a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, és továbbra is az ipari átlag feletti mértékben emelkedett az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártása a januári 13,7 százalék után.

A januári 8,9 százalékos féléves rekord ütemű emelkedéssel együtt az év első két hónapjában 6,6 százalékkal volt nagyobb az ipari termelés, mint a múlt év azonos időszakában.

Az ipari termelés februári részletes adatait április 13-án, jövő szerdán ismerteti a KSH.

Az elemzők várakozását felülmúlta az ipari termelés februári és első két havi növekedése, de az ukrajnai háború miatt beláthatatlannak tartják a következő hónapok fejleményeit.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában úgy látja: februárban enyhülhettek az ellátási, beszállítói problémák, így minden várakozást bőven felülmúlva nőtt az ipari termelés. A GDP növekedése is gyorsulhatott volna az első negyedévben, azonban a háború kitörése miatt igen jelentősek a bizonytalanságok.

Idézi a KSH megjegyzését a járműgyártás februári csökkenéséről, és hozzáteszi, hogy az autógyártók ugyanakkor abban bíznak, hogy a chiphiány a második félévben már érdemben enyhülhet az új chipgyártó kapacitások üzembe helyezésének köszönhetően, ami meredek felpattanást okozhatna az ipari termelésben.

Suppan Gergely arra is kitért, hogy az üzemanyagárak befagyasztása miatt teljes kapacitással működik a hazai olajfinomító, ami némileg ellensúlyozhatja más ágazatok gyengébb teljesítményét. A magyar gazdaság középtávon jelentősen profitálhat a védelmi ipari kapacitások kiépüléséből, mivel a hadiipari kiadások szignifikáns növekedése várható a következő években. Idén a bázishatások és az új kapacitások üzembe helyezése miatt, de jelentős bizonytalanságok mellett a Takarékbank szakértői az ipari termelés 5 százalék körüli növekedésére számítanak a tavalyi 9,6 százalék után.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a magyar ipar 2022 elején magára talált, és hosszú idő után először trendszerű növekedést mutatott. A háború február végi kitörése vélhetően még nem éreztette érdemi hatását az ipari termelésben, ezzel szemben márciusban már jóval gyengébb teljesítményre számít a szakértő.

Úgy látja, hogy hiába a január-februári erőteljes, trendszerű bővülés, a háború és az emiatt kivetett szankciók következtében ez fenntarthatatlanná vált. A következő hónapok legfőbb kérdése az lesz, hogy lesz-e hasonló mértékű ipari leállás, mint a koronavírus-válság mélypontján. Akkor a kilábalási potenciál viszonylag magas volt, hiszen a korlátozások feloldásával a gyárak visszatérhettek a termeléshez. A háború során a globális értékláncba is integrált Ukrajnát azonban elhagyta a munkaerő jelentős része, a tőkét megsemmisíti a háború, így az alkatrészek utánpótlása még hosszabb időbe telhet. Az iparvállalatok alternatív beszerzési forrásokat kutatnak fel, ami javíthat az ellátási gondokon, ugyanakkor jelentősen emelkedő költségeket is hoz. Mindez termelési oldalon tehát némi bizakodásra ad okot az elkövetkező hónapokra nézve, míg az infláció tekintetében további felfelé mutató nyomást jelent. Mindent egybevetve az ipar idei teljesítménye szinte megjósolhatatlan, de az egyértelműen kijelenthető, hogy a szektor egy újabb rendkívüli sokkoktól terhelt év elé néz – írta az ING Bank szakértője.

Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője szerint is folytatta a meglepetések idei sorát az ipar februárban. Az erősebb bázisadat, illetve az orosz-ukrán háború okozta bizonytalanság miatt szerinte nem lett volna meglepő a stagnálás vagy a minimális csökkenés sem. A növekedés még kiemelkedőbb figyelembe véve azt, hogy a legnagyobb súlyú járműgyártás teljesítménye kismértékben csökkent, amit azonban a többi alágazat képes volt kompenzálni.

Előre tekintve az ipari termelés alakulását jelentős kockázatok övezik. A szomszédban zajló konfliktus az ellátási láncok szakadozásához vezet, illetve az emelkedő energiaárak is hátrányosan érintik az ipari vállalatokat. Ezek a hatások a márciusi adatokban már várhatóan megjelennek majd. Az ipar hozzájárulása a gazdasági növekedéshez ugyanakkor még ezzel együtt is pozitív lehet az első negyedévben. A második negyedévtől kérdés viszont, hogy a háború mennyire húzódik el, meddig maradnak fenn a magas energiaárak, és ez mennyire veti vissza az ipari termelés volumenét – vetette fel.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője az ipari termelés előző hónaphoz mért növekedését tartotta meglepetésnek, amitől az éves volumenindex is kedvezőbb képet mutatott az előzetesen gondoltnál.

A kilátások azonban bizonytalanok. Az év eleji pozitív meglepetést hozó adatok azt sugallják, hogy az ellátási feszültségek valamelyest enyhülhettek, ami vélhetően leginkább a járműgyártást segítette. Az orosz-ukrán háború kitörése miatt azonban az ellátási problémák, az alkatrészhiányok ismét súlyosbodhatnak, ami visszafogja az ágazat teljesítményét az elkövetkező hónapokban.

Hozzátette: középtávon a járműipari transzformáció rejt magában kockázatot. A hazai autóipari szereplők többsége az egyre jobban visszaszoruló hagyományos motormeghajtású járművek és az azokhoz szükséges alkatrészek előállítására és beszállítására szakosodott, miközben a feltörekvő alternatív meghajtások számottevően kevesebb alkatrésszel készülnek. A feldolgozóipar egésze szempontjából az elmúlt időszakban bejelentett jelentős kapacitásbővítések ellensúlyozhatják a fennálló bizonytalanságokat – vélekedett.

(Forrás: MTI)