Januárban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,5, naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben lényegében nem változott, 0,1 százalékkal nőtt, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 10,7 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletekben az értékesítés volumene 0,8 százalékkal csökkent, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,3 százalékkal emelkedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelemben az eladások volumene 32,9 százalékkal nőtt a használtcikk-üzletekben, 17,9 százalékkal a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben, 15,5 százalékkal a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben, 2,2 százalékkal a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben. A forgalom volumene az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 3,6, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 6,3 százalékkal csökkent.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 9,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 8,2 százalékkal bővült.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 4,5 százalékkal csökkentek.
Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1094 milliárd forint volt, 15,2 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 46 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott – közölte a KSH.
Az emelkedő jövedelmek és a magas infláció kereszttüzében alakul a háztartások fogyasztása az idei év első felében, a legfrissebb adatok szerint januárban még inkább a kivárás volt jellemző a következő hónapokban viszont a kiskereskedelmi forgalom élénkülése várható – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH legfrissebb adatait.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a háztartások jövedelmi helyzetének javulása növelte a fogyasztást, amely a nem-élelmiszerek kereskedelmében jelent meg. Másrészt jelentősen, több mint tizedével bővült az üzemanyag-forgalom, ami részben arra vezethető vissza, hogy a koronavírus nyomán nem voltak az egy évvel korábbihoz hasonló szigorú korlátozások, így növekedett a mobilitás, részben pedig a befagyasztott üzemanyagár miatt a határmenti településekről is Magyarországra járnak tankolni az ott élők. Az élelmiszerforgalom januári stagnálásában szerepe lehetett annak, hogy az árstoppal érintett termékekből kevesebbet vásároltak, megvárva a februári alacsonyabb árat.
Az idei évben a fogyasztás bővülése lehet a gazdasági növekedés egyik motorja. Ezt az idei várhatóan jelentős bérnövekedés, illetve a kormányzati transzferek hajtják majd, amelynek hatását azonban a növekvő infláció mérsékli. Ebben a tekintetben az orosz-ukrán háború is kockázatot jelent, hiszen a forint gyengülése és az ellátási láncok ismételt szakadozása felfelé viszi az árakat. Ennek fékezése érdekében hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank jelentős, 75 százalékpontos emelést az egyhetes betéti kamatban.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint is a háztartások növekvő jövedelme, valamint a munkaerőpiac teljes helyreállásának köszönhetően kezdett élénkülni a fogyasztás nem csupán a megnyíló szabadidős tevékenységek, hanem a vásárlások területén is. Tavaly 3,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban a tavalyi év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára tervezett féléves bónusz hatására, valamint a közel 20 százalékos minimálbér és bérminimum emelés hatására kétszámjegyű, 11 százalékhoz közeli növekedésre számítanak a Takarékbank szakértői.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a múlt év utolsó hónapjához mérve, szezonálisan kiigazított adatok alapján csekély mértékben ugyan, de visszaesett a kiskereskedelem teljesítménye. A fogyasztók átmenetileg visszafogták a költéseiket, várva a februári kormányzati juttatásokat. Erre utalhat, ha februárban jelentősen megugrik a kiskereskedelem növekedési üteme. A kialakult háborús helyzet és humanitárius katasztrófa szintén a forgalom bővülésének irányába hat a közeljövőben. A magyar háztartások egy része felhalmozásba kezdhetett, míg sokan segélycsomagokat vásárolhattak a menekültek megsegítésére. Ez vélhetően majd a márciusi kiskereskedelmi adatokat is némileg erősítheti. Az ING Bank szakértőinek várakozása szerint a kiskereskedelem erős első negyedévet zárhat, ám a gazdaság távolabbi kilátásai egyre bizonytalanabbak.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője attól tart, hogy az utóbbi időben emelkedő árindexek mérsékelhetik a volumen növekedését. A jelenleg is zajló erőteljes bérnövekedés és az ehhez kapcsolódó fiskális transzferek februártól a fogyasztás erőteljesebb bővülését vetítik előre. Ezen kívül néhány alapvető élelmiszer árkorlátozása is hozzájárulhat a forgalom emelkedéséhez. Májusig az alacsony üzemanyag-értékesítési bázis is támogató hatással bír. Ennek eredményeként az idei első félévben a GDP növekedését a belső fogyasztás fogja mozgatni, ami óriási kihívások elé állítja a monetáris politikát a háború következtében a korábbiaknál még erősebben megemelkedett inflációs környezetben.
(Forrás: MTI)
