A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal 2,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és 80 bázisponttal 2,4 százalékra az egynapos betét kamatát; az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata 30 bázisponttal emelkedett 4,4 százalékra.

Előző, novemberi kamatdöntő ülésén a monetáris tanács ugyancsak 30 bázisponttal emelte, 2,1 százalékra az alapkamatot és bejelentette, hogy ismét elválasztja az egyhetes betét kamatát az alapkamattól. Azóta kétszer 40, majd kétszer 20 bázisponttal összesen 120 bázisponttal emelte az alapkamat fölé az egyhetes kamatot, amely így 3,3 százalékos volt a múlt héten.

Elemzők kedden 30-50 bázispontos kamatemelésre számítottak, megjegyezve, hogy ez nem jelent tényleges szigorítást, hiszen az egyhetes kamat lett az irányadó ráta, ugyanakkor üzenet a piacnak, hogy az MNB továbbra is kész lépni az infláció leszorítása érdekében.

A testület júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig tavaly július óta állt 0,60 százalékon.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője kiemelte, a jegybank a várakozásoknak megfelelően tovább szigorított a monetáris kondíciókon, bár az alapkamatot tekintve ennek mértéke miminálisan kisebb volt a vártnál.

A Századvég elemzője hozzátette, hogy ugyanakkor a vártnál jobban emelte a jegybank a kamatfolyosó alját, így az a jegybanki alapkamattal egyezik meg. A kamatfolyosó alsó szélének, illetve az alapkamatnak az emelése azonban inkább csak kommunikációs szempontból fontos.

A jegybank a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését érdemben, a jövő év vonatkozásában 1 százalékponttal visszafogta. Ez azt üzeni, hogy az infláció is alacsonyabban alakulhat a mérsékeltebb kereslet miatt. Az infláció szempontjából ugyanakkor kedvezőtlen, hogy a jegybank a maginflációt a következő év közepéig 6 százalék közelébe várja, ez pedig az eddiginél nagyobb szigorítást tehet szükségessé.

A keddi döntésben a legjelentősebb szigorítás az eszközvásárlási programok lezárása. Az állampapír-vásárlások leállítása remélhetőleg a fiskális politika szigorúbbá válását is jelenti a finanszírozási környezet nehezebbé válása miatt – fűzte hozzá Regős Gábor.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője hangsúlyozta, hogy a várakozásoknak megfelelően, azonban a piaci várakozásoktól elmaradva 2,40 százalékra emelkedett az alapkamat. A forint kisebb gyengüléssel reagált, mivel az inflációs kockázatok érdemi erősödése akár nagyobb kamatemelést is indokolhatott volna, azonban az effektív egyhetes betéti kamatot csütörtökön hirdeti meg az MNB – tette hozzá.

Suppan Gergely rámutatott arra, hogy a szeptemberi kamatdöntés óta meredeken elszálltak a földgáz-, áram- és olajárak, ami jelentős és széleskörű inflációs nyomáshoz vezethet a háztartási energiaárak szinten tartása mellett is. Eközben a feszes munkaerőpiac az élénkülő bérdinamikával és a magasabb inflációs környezettel párosulva az inflációs várakozások további emelkedését és a másodkörös inflációs kockázatok erősödését eredményezheti – vélekedett.

Megjegyezte, hogy az MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt.

A növekedési kötvényprogram lezárásával kapcsolatban Suppan Gergely rámutatott: a bankrendszer bőséges likviditása és erős tőkehelyzete, valamint a kötvénypiaci feltételek elmúlt években bekövetkezett javulása és a piacfejlesztés hatása lehetővé teszi a vállalati szektor finanszírozási igényeinek piaci alapú kielégítését.

Az Equilor Befektetési Zrt. elemzése szintén arra mutatott rá, hogy a várakozásoknak megfelelően emelt alapkamatot a jegybank, de a mértéke kissé elmaradt a 2,5 százalékos elemzői konszenzustól.

Kiemelték, a jegybank azt is jelezte, hogy lezárja az állampapírvásárlási programot és a növekedési kötvényprogramot. Állampapírokat eseti jelleggel vásárolhatnak a jövőben is, amennyiben a likviditási helyzet szükségessé teszi, de ez nem jelenti majd a monetáris politikai irányultság megváltozását.

A jegybank közleményében ismét megerősítette, hogy hosszabb ideig tartó, kiszámítható monetáris szigorítást tesznek szükségessé az inflációs folyamatok. A döntéshozók célja, hogy megtörjék az inflációs várakozások emelkedését, és mérsékeljék a másodkörös hatásokat – írja az Equilor reagálásában.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője azt hangsúlyozta, hogy az egyhetes betét kamata csütörtökön tovább emelkedhet, legalább 3,60 százalékra, de nem tartja kizártnak a 30 bázispontnál nagyobb mértékű emelést sem.

A jegybank kommunikációja további kamatemeléseket sugall; a rövid oldali effektív kamatszintek már a közeljövőben jóval 4 százalék fölé kerülhetnek – jegyezte meg az elemző. Felhívta a figyelmet arra, hogy a válságkezelő eszközök kivezetését az év végével lezárja a jegybank, véget ér ugyanis a már eleve csökkentett üzemmódban zajló jegybanki állampapírvásárlási program és a növekedési kötvényprogram is. Szerinte ez a monetáris politika hitelességét növeli, ugyanis a lépés összhangban van a jegybank szigorító szándékával.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője azt emelte ki, hogy a jegybank most feljebb tolta és szűkítette a kamatsávot, ennek keretében a betéti kamatot emelte nagyobb mértékben, 80 bázisponttal. A sáv másik végét, a hitelkamatot pedig 30 bázisponttal. A lépéssel a rövid kamatokra próbál hatást gyakorolni. A többi eszközével együtt, például a devizaswappal és a rövid futamidejű kötvénnyel stabilizálni próbálja a kamatkörnyezetet.

A jegybank bejelentette az eszközvásárlási program és a növekedési kötvényprogram végét, ám utóbbinál a még folyamatban lévő tranzakciók megvalósulhatnak. „Ezek a lépések szigorítást jelentenek, amire az inflációs környezet és az inflációs várakozások miatt van szükség” – fogalmazott a szakember. Németh Dávid szerint a jelenlegi helyzetben az irányadó kamat szerepét betöltő egyhetes betét kamatát csütörtökön várhatóan 30 bázisponttal 3,6 százalékra emeli a jegybank. „Az viszont még kérdés, hogy az év utolsó két kamattenderén lesz-e újabb szigorítás. Továbbra is arra számítunk, hogy az egyhetes betéti kamatot minimum 4 százalékos szintre emeli az MNB” – fogalmazott Németh Dávid.

Az elhúzódó inflációs nyomás hosszú alapkamat-emeléseket indokol, folytatódik a kamatemelések havi sorozata 2022-ben is – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kedden, a kamatdöntést követő online háttérbeszélgetésen.

Hozzátette: az új szakaszban meghatározó az egyhetes betéti eszköz kamata, az egyhetes betéti rátában bekövetkező lépések tartósan beépülnek.

A maginfláció 2022 egészében a toleranciasáv fölött maradhat, a következő negyedévekben 6 százalék közelébe is emelkedik. A tanács értékelése szerint a „fő ellenség” változatlanul az infláció, középtávon a legfontosabb az inflációs várakozások lehorgonyzása az inflációs céllal összhangban – fejtette ki.

Jelezte: az árstabilitást jelentő 3 százalékos értéket 2023 első félévében érheti el a fogyasztóiár-index.

A jegybank lezárta a válságkezelő eszközök kivezetését, így lezárták az állampapír-vásárlási programot – ismertette az alelnök. Az eseti állampapír-vásárlások nem jelentik a monetáris politikai irányultság megváltozását jelzése szerint. A jegybank a tulajdonában lévő állampapírokat lejáratig tartja.

Döntöttek arról is, hogy az MNB nem vásárol újabb vállalati kötvényeket, decemberben lezárják a növekedési kötvényprogramot (Nkp).

Virág Barnabás elmondta: a jelenleg folyamatban lévő kibocsátói tárgyalások – legfeljebb a program 1550 milliárdos keretösszegéig történő – realizálását követően a jegybank nem vásárol újabb vállalati kötvényeket. A bankrendszer bőséges likviditása és erős tőkehelyzete, valamint a kötvénypiaci feltételek elmúlt években bekövetkezett javulása és a piacfejlesztés hatása lehetővé teszi a vállalati szektor finanszírozási igényeinek piaci alapú kielégítését – húzta alá az alelnök.

Megismételte: a monetáris tanács megítélése szerint az egyhetes betéti eszköz kamatának legalább az alapkamatéval azonos mértékű emelése indokolt.

A kamatfolyosó asszimmetrikussá tételével bővül a jegybank mozgástere, és stabilizálódnak a rövid oldali swappiaci hozamok.

Kitért arra, hogy az inflációs kockázatok továbbra is felfelé mutatnak, tartósan magas külső inflációs környezettel kell küzdeni. Az infláció akkor csökkenhet gyorsabban, ha a globális ellátási zavarok gyorsabban oldódnak. A külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan a jövő év második felében az export gyors visszapattanást mutat, amit a kiépült új exportkapacitások is támogatnak. A GDP 2021-ben 6,3-6,5 százalékkal, 2022-ben 4,0-5,0 százalékkal nő a jegybank előrejelzése szerint.

Virág Barnabás az MTI kérdésére felidézte: a régiós jegybankok között elsőként az MNB indította el a kamatemelési ciklust. A rövid oldali kamatok érdemben emelkedtek az elmúlt időszakban, közben minden válságkezelő eszközt kivezettek. Így az a titulus, hogy az MNB az egyik „leghéjább” az infláció elleni küzdelemben a régióban, ez helyénvaló – mondta. Hozzátette: ezt a következő időszakban is tartani kell, hogy minél gyorsabban elérjék az inflációs célt.

Arra a kérdésre, hogy milyen trendre számítanak a reálkamat esetében, azt mondta: az inflációs nyomás marad, ez globális jelenség. A jegybanki kamatemelések következtében emelkedő hozamkörnyezet és az infláció várt fokozatos csökkenése a reálkamat emelkedését eredményezi a következő hónapokban, fel kell készülni a hazai reálkamatok emelkedésére – mondta az MNB alelnöke.

(Forrás: MTI)