Az alkatrészhiány, az energiaválság és a járvány negyedik-ötödik hulláma miatt a gazdasági növekedés további lefékeződésétől tartanak az MTI-nek nyilatkozó elemzők a harmadik negyedévi GDP adatokhoz küldött kommentárjaikban.
A bruttó hazai termék (GDP) volumene 6,1 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez képest 0,7 százalékos volt a növekedés. Az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye 7,1 százalékkal – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 6,8 százalékkal – meghaladta az előző év azonos időszakában mért szintet – erősítette meg második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A GDP 1,5 százalékkal nagyobb volt a járvány előtti, 2019. harmadik negyedévinél.
Az előző negyedévhez viszonyítva a termelési oldalon a szolgáltatások hozzáadott értéke 2,2 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé 4,8, az iparé 2,7, az építőiparé 0,3 százalékkal csökkent. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása és a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,7, a közösségi fogyasztásé 2,6 százalékkal emelkedett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,3 százalékkal bővült. A külkereskedelemben az export volumene 0,8 százalékkal kisebb, az importé 1,2 százalékkal nagyobb lett.
A tavalyi harmadik negyedévhez viszonyítva az ipar teljesítménye 2,5, ezen belül a feldolgozóiparé 2,6 százalékkal nőtt. Az építőipar hozzáadott értéke 20,1 százalékkal bővült, a mezőgazdaságé 3,8 százalékkal csökkent.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 6,8 százalékkal lett nagyobb. A legerőteljesebb növekedés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (21,6 százalék), az információ, kommunikáció (15,2 százalék), illetve a szállítás, raktározás (12,4 százalék) terén történt. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 8,7 százalékkal nőtt. A művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás teljesítménye 6,5, a kereskedelemé 5,9 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 6,3 százalékkal bővült. A közigazgatás hozzáadott értéke 0,2, a humán-egészségügyi, szociális ellátásé 5,8 százalékkal növekedett, elsősorban a magán- (nem pénzügyi vállalatok és a háztartások szektorába tartozó) egészségügyi szolgáltatók teljesítményének köszönhetően. Az oktatás teljesítménye 1,0 százalékkal csökkent.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 5,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,2 százalékkal nőtt. A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,5 százalékkal, a közösségi fogyasztásé 5,0 százalékkal nagyobb lett.
A végső fogyasztás 5,0 százalékkal magasabb lett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 9,6 százalékkal bővült a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene nagyobb mértékben nőtt, mint a gép- és berendezésberuházásoké. Nagymértékű volt a beruházások növekedése a feldolgozóiparban, valamint a szállítás, raktározás, a mezőgazdaság, a kereskedelem, gépjárműjavítás és az üzleti szolgáltatások területén is.
A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 20,1 százalékkal magasabb lett, amiben jelentős szerep juthatott a készletek növekedésének.
A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a harmadik negyedévben összességében 9,6 százalékkal bővült.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – 292 milliárd forint passzívum keletkezett. Az import volumene 5,6 százalékkal nagyobb mértékben bővült, mint az exporté, amely 1,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az áruforgalomban a kivitel 1,2 százalékkal kisebb lett az egy évvel korábbinál, míg a behozatal 4,3 százalékkal nőtt. A szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 13,0, importja 13,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
A bruttó hazai termék harmadik negyedévi, 6,1 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 3,8, az építőipar 1,0, az ipar 0,5 százalékponttal járult hozzá. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 3,3, a bruttó felhalmozás 6,0 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, míg a nettó export 3,2 százalékponttal visszafogta a gazdaság teljesítményét.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában kiemelte, hogy az előző negyedévhez mért GDP-adatok egyértelműen jelzik, hogy a dinamikus kilábalásnak vége és a negatív külső hatások elérték a magyar gazdaságot.
Virovácz Péter hangsúlyozta, hogy a Covid új hulláma rendkívüli negatív kockázatot jelent a magyar gazdaságra nézve a következő negyedévekben. A meghatározó ágazatok közül mind az ipar, mind az építőipar tovább küzd a globális ellátási láncok problémáival, így itt (és az exportban) aligha várható hirtelen feltámadást. A növekedés egyedüli motorja a szolgáltatások, amelyet egy esetleges újabb lezárási hullám szinte biztosan lefullasztana. Egyre inkább érthetővé válik tehát, hogy miért nem vezettek még be szigorú védelmi intézkedéseket. Szintén egyértelművé vált, hogy az idei negyedik és a jövő évi első negyedévben zajló kormányzati költekezés hiányában a magyar gazdasági növekedés jelentősen lefékeződne – állapította meg az ING Bank szakértője.
Virovácz Péter szerint az első háromnegyedév adatai alapján továbbra is elérhetőnek tűnik a 7,0 százalék körüli GDP-növekedés az idei év egészében. Ugyanakkor jelentősen nőttek a növekedési kockázatok a jövő évet illetően, legyen szó akár az alkatrészhiányról, az energiaválságról vagy a negyedik-ötödik Covid hullámról.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője szerint a második GDP-becslésből kiderült, mitől maradt el a harmadik negyedévi gazdasági növekedés az előzetes várakozásoktól. Ismert volt, hogy az ipar rosszul teljesített, azonban meglepő volt a mezőgazdaság és az oktatás teljesítménycsökkenése. Érdemi növekedést mutatott ugyan több olyan iparág, amely különösen is megsínylette a vírushelyzetet, ám ezek még nem érték el a vírus előtti szintjüket. Jelentősen visszahúzta ugyanakkor a növekedést a nettó export: az áruforgalmi egyenleg romlása nélkül a növekedés megközelíthette volna a 10 százalékot.
A negyedik negyedéves adattal kapcsolatban Regős Gábor szerint az a kérdés, mennyire tud az ipar teljesítménye felpörögni, mennyire akadályozza ezt az alapanyaghiány, illetve hogy a koronavírus negyedik hullámának milyen hatásai lesznek. Becslése szerint a gazdasági növekedés idén meghaladhatja a 6,5 százalékot, míg jövőre 5,5 százalék körül alakulhat.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője úgy ítéli meg, hogy a negyedik negyedévben tovább lassulhat a konjunktúra. Ebben főszerepet játszik a külső kereslet romlása. A negatív kilátásokhoz hozzájárulnak a továbbra is magas energia- és nyersanyagárak, valamint az omikron-variáns okozta bizonytalanság. A környező országokban bevezetett lezárások és korlátozások is kedvezőtlenek az exportkereslet szempontjából. Ezek eredőjeként az ipari kibocsátás változásának előjele is kérdéses. Ezzel együtt a szolgáltatások területén a tavalyi negyedik negyedéves alacsony bázis és az azóta bekövetkezett részleges helyreállás, valamint az előirányzott állami költekezés hajthatja a növekedést. Mindent egybevetve az Erste Bank szakértői az egész évben 6,7 százalékos gazdasági növekedésre számítanak.
(Forrás: MTI, fotó: Czeglédi Zsolt)
