A német vállalatok többsége nem csoportosítaná át beszerzéseit belföldre, inkább külföldön bővítené tovább forrásait, sokan tervezik ugyanakkor raktárkészleteik növelését és beszállító láncuk bővítését a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének jelentése alapján.
A Konrad-Adenauer-Stiftung számára készített ifo-felmérésben a megkérdezett 5 ezer vállalat közül csak minden tizedik jelezte, hogy a jövőben nagyobb mértékben kíván belföldi beszállítókra támaszkodni, mint korábban.
A pandémia az egészségügyi eszközök hiánya miatt vitát indított el a gazdasági szereplők körében a beszállítói források termelési kapacitásának visszatelepítéséről Németországba. Pillanatnyilag pedig olyan alkatrészek és berendezések hiányával kell szembe néznie a német feldolgozóiparnak, mint például a gépipar és járműipar számára fontos félvezető áramkörök.
Lisandra Flach, az ifo külgazdasági szakértője kifejtette, a nagyvállalatokra az jellemző, hogy beszállítói hálózatukat bővítenék inkább, a kisebb vállalatok pedig a raktárkészleteik növelésében látják az ellátási biztonság megteremtését. A feldolgozóiparban a vállalatok 44 százaléka tervezi módosítani beszerzési rendszerét, a nagykereskedelemben pedig 35 százalékuk. A kiskereskedelemben 27 százalék alakítaná át beszerzési csatornáját. A szolgáltatóipari szektorban az arány mindössze tíz százalék.
Az alapanyagok és részegységek gyártásának visszatelepítése Németországba rontana az ország iparának a versenyképességén az ifo megállapítása szerint, mivel sok esetben nem csak hogy olcsóbban, de jobb minőségben is elő lehet állítani azokat külföldön. „A beszállítói források visszatelepítése Németországba akár tíz százalékkal is csökkenthetné az ország gazdasági teljesítményét” – mondta Lisandra Flach.
Hasonló következményekkel járna a termelés visszatelepítése a Németországgal szomszédos európai országokba is. Ebben az esetben közel öt százalékkal csökkenhetne a német gazdasági teljesítmény. „A beszállítói láncok ilyen mélységű politikai indíttatású átalakítása nem csak hogy szükségtelen, de költséges is lenne mind gazdasági, mind társadalmi szempontból” – emelte ki Jan Cernicky, a Konrad-Adenauer-Stiftung nemzetközi kereskedelmi és gazdasági szakértője.
Különösen a kisvállalatoknak esne nehezére beszállítói láncuk diverzifikálása. Számukra általában viszonylag nagy költséggel jár üzleti kapcsolatokat kiépíteni és koordinálni egyszerre több külföldi partnerrel is.
Németország viszonylag elenyésző szerepet játszik alapanyag beszállítóként az Egyesült Államok és Kína viszonylatában. Az Európai Unió egésze azonban már fontos beszállítója mind az Egyesült Államoknak, mind Kínának. A tanulmány készítői ezért kevés esélyt látnak „agresszív kereskedelempolitikai” magatartás kialakulására, mivel minden fél csak veszítene rajta.
(Forrás: MTI)
