Augusztusban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma az előző hónaphoz képest 54 ezerrel, 4 millió 514 ezerre emelkedett, a tavaly augusztusihoz képest pedig 18 ezerrel csökkent. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,7 százalékos volt, ami a júliusi értékhez képest 1,1 százalékponttal, az előző év augusztusához képest pedig 0,2 százalékponttal nőtt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A június-augusztusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma az egy évvel korábbinál 0,9 százalékkal alacsonyabb, 4 millió 477 ezer, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 69,9 százalékos volt, ami 0,7 százalékponttal magasabb az előző háromhónapos időszak átlagánál, és 0,4 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. A munkaerőpiacon megjelenő népesség létszáma az egy évvel korábbihoz képest gyakorlatilag nem változott, a foglalkoztatottak számának 57 ezres csökkenése megjelent a munkanélküliek számában. A gazdaságilag inaktív népesség 50 ezres csökkenése a 15-64 éves korosztály lélekszámának zsugorodásával azonos volt, azaz a demográfia folyamatokból következett.
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma lényegében nem változott, 4 ezerrel (0,1 százalékkal) csökkent, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallóké és a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma viszont egyaránt 18 ezerrel esett vissza.
A 15-64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 20 ezerrel, 2 millió 421 ezerre, a foglalkoztatási rátájuk 77,2 százalékra csökkent, míg a 15-64 éves foglalkoztatott nők létszáma 37 ezerrel, 1 millió 965 ezerre, a foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal, 62,5 százalékra mérséklődött.
A 20-64 éves korcsoportban amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki az Európa 2020 stratégiában a foglalkoztatási ráta Magyarországon 75,2 százalékos volt, a férfiaknál 83,3 százalékos, a nőknél 67,2 százalékos.
A június-augusztusi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 214 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt. Augusztusban az előző hónaphoz viszonyítva 32 ezerrel 185 ezerre csökkent a munkanélküliek száma.
Az augusztusi munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt, egy hónap alatt 0,7 százalékponttal csökkent, míg egy év alatt 0,6 százalékponttal emelkedett az állástalanok számának 28 ezres növekedése következtében.
A 15-24 éves munkanélküliek száma 14 ezerrel 48 ezerre emelkedett, a korosztály munkanélküliségi rátája 14,8 százalék volt. A munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 évesek, az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak között 39 ezerrel többen, 142 ezren voltak állás nélkül, a munkanélküliségi ráta 1,1 százalékponttal 4,0 százalékra nőtt. Az 55-74 évesek munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 2,9 százalékra emelkedett, az ilyen korú állástalanok száma 4 ezerrel 24 ezerre nőtt.
A munkanélküliség átlagos időtartama 9,8 hónap volt, a munkanélküliek 25,9 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
A férfiak körében a munkanélküliek száma 27 ezerrel 109 ezerre nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a munkanélküliségi ráta 1,0 százalékponttal 4,2 százalékosra emelkedett, míg a női munkanélküliek száma 30 ezerrel 105 ezerre duzzadt, a munkanélküliségi ráta 1,4 százalékponttal 5,0 százalékosra emelkedett.
Jelentésében a KSH beszámolt arról is, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 345 ezer volt, ami 99 ezerrel (40,6 százalékkal) több az egy évvel korábbinál.
Az elsődleges munkaerőpiac a jelek szerint helyreállt a nyári hónapokban, a foglalkoztatottak egy évvel korábbihoz mért csökkenését a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók számának változása okozta. Az állásukat korábban elvesztők valószínűleg más területeken és alacsonyabb bérért álltak újra munkába – vélekedtek az MTI-nek nyilatkozó elemzők a friss munkaerőpiaci adatokat kommentálva.
A munkaerőpiacon fokozatosan, de biztosan látszik a helyreállás, a gazdaság újraindulása – állapította meg Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma már elérte a tavalyi szintjét, az éves összevetésű csökkenés a közfoglalkoztatás kisebb volumenéhez és a külföldi telephelyen dolgozók hazatéréséhez köthető – mutatott rá. Azaz a közfoglalkoztatás felpörgetése egyelőre egyáltalán nem látszik az adatokon. A kedvező munkaerőpiaci folyamatok ugyanakkor azt is jelzik, hogy a munkájukat elvesztők közül vélhetően sokan más ágazatban helyezkedtek el, mint ahol a vírus megjelenése előtt dolgoztak, ami a legsúlyosabban érintett ágazatok újraindulásával ismét munkaerőhiányt okozhat. A munkaerőpiac válság előtti kedvező helyzetének helyreállása a következő hónapokban folytatódhat, azonban a második hullám megjelenése, illetve erősödése ebből a szempontból kockázatot jelent, figyelmeztetett a szakértő. Azt is megjegyezte viszont, hogy bár a foglalkoztatási szint már majdnem elérte a válság előttit, ezen belül a részmunkaidősök aránya vélhetően még mindig jóval magasabb a megszokottnál.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy az előző háromhavi átlaghoz képest a június-augusztusi időszakban csökkent idén először a munkanélküliségi ráta. Egyre többen térnek tehát vissza a munkaerőpiacra, ahogy a gazdaság kiheveri az első sokkot. A feldolgozóipari kapacitások újra emelkednek, a szolgáltatószektor helyzete is javulni látszik. „Összességében tehát úgy tűnik, hogy túl vagyunk a nehezén” – állapította meg.
Ugyanakkor a mostani adatok még nem jelzik a másodkörös hatásokat, figyelmeztetett az ING Bank vezető elemzője. A nyár végén kifutottak a főbb munkaerőpiaci támogatások és szeptembertől sok vállalat a támogatás hiányában leépítésekbe kezdett. A járvány második hulláma szeptembertől újabb korlátozó intézkedéseket hozott magával. Ezek elsősorban a turizmus és a vendéglátás területén okozhatnak munkaerőpiaci problémákat. Ennek fényében nem lenne meglepő, ha szeptemberben a friss adatok újból emelkedő munkanélküliségi rátáról tanúskodnának – tette hozzá.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárja szerint a nyári hónapokban igen erős formát mutatott a magyar munkaerőpiac, sikerült ismét a történelmi csúcsok közelébe emelkednie. A második hullám hatásai viszont ismét negatívba fordíthatják majd ezt a trendet az őszi hónapokban. A Takarékbank elemzőinek becslése szerint az idén 4,2 százalékos munkanélküliség lehet, jövőre pedig 3,9 százalékra csökkenhet.
Munkaerő-közvetítői és szakszervezeti forrásokból jelenleg azt lehet tudni a hazai munkaerőpiac állapotáról, hogy továbbra is vannak eseti leépítések és a járvány második hullámhoz kapcsolódóan várhatóan lesznek is elsősorban a vendéglátáshoz kapcsolódó szektorokban – folytatta az elemző. Viszont, aki elveszti az állását az túlnyomó többségben gyorsan talál másikat, ha nem is az eredeti iparágában. A munkahelyet váltók jellemzően már csak ugyanannyi, vagy némileg kisebb bérért találnak állást, így az eddigi bérnövekedési ütem várhatóan lassulni fog. A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárul a munkahelyek megőrzéséhez. A közvetlen kontaktust igénylő szolgáltatások, rendezvények és a turizmus-vendéglátás területén továbbra is szigorúbb előírások vannak érvényben, így itt átmenetileg érdemben gyengébb maradhat a munkaerő kereslet, amit részben az állami programok, részben pedig más, továbbra is növekedő szektorok kereslete ellensúlyozhat – tette hozzá végezetül Horváth András.
(Forrás: MTI)
