Júliusban az ipari termelés volumene 8,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A visszaesés mértéke 28,8 százalékponttal kisebb volt az áprilisi mélyponthoz képest – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 7,7 százalékkal csökkent tavaly júliushoz mérve. Az előző hónaphoz viszonyítva 7,2, áprilishoz képest pedig 46 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júliusban.
A koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása még ebben az időszakban is érezhető volt – tették hozzá.
Az előző hónapban, júniusban az ipari termelés 7,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 12,2 százalékos volt a csökkenés.
A részletes jelentést majd egy hét múlva, szeptember 11-én adják ki, a KSH egyelőre annyit közölt, hogy a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene. Jelentős visszaesés volt a legnagyobb súlyú járműgyártásban, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása emelkedett. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kismértékben csökkent.
A járműipar kibocsátása júniusban 12,9 százalékkal, az első fél évben 26,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A számítástechnikai termékek gyártása két hónap visszaesés után júniusban már 4,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, az első félévi termelés alig 2,7 százalékkal csökkent. Az élelmiszeripar termelése is elmaradt az egy évvel korábbitól április-májusban, de júniusban és az első fél évben egy formán 1,7 százalékkal nőtt.
Az év első hét hónapjában 12,1 százalékkal kisebb volt az ipari termelés, mint az előző év azonos időszakában.
Az ipari termelés éves visszaesésének júliusi, csekély gyorsulását (a júniusi 7,8 százalékról 8,1 százalékra) az előző évi kimagasló, 12,3 százalékos növekedést mutató bázisadattal magyarázták az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik augusztusra nagy javulást várnak, és arra számítanak, hogy az ipari termelés az év végére „utoléri magát”.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárja szerint a következő hónapokban folytatódhat az ipar kilábalása, a kereslet élénkülése azonban fokozatos lehet a magasabb -, bár most már csökkenő – munkanélküliség, bércsökkentések és a fogyasztók óvatossága miatt. Ugyanakkor a későbbiek során megjelenhet az elhalasztott kereslet is, így az év hátralevő részében Suppan Gergely az ipari termelés fokozatos élénkülésére számít.
A koronavírus esetleges újabb hulláma ugyanakkor hátráltatná a kilábalást, azonban az egészségügy magasabb felkészültségi foka miatt a Takarékbank már nem számít a tavaszi hónapokhoz hasonló szigorú lezárásokra.
A szakértő prognózisa szerint az idén 7 százalék körül csökkenhet az ipari termelés, jövőre bázishatások miatt azonban akár 13-14 százalékos növekedés is várható, jövő év áprilisában a növekedés elérheti a 60 százalékot is az idei mélypontról. Az ipari termelés visszaesésének mértéke a harmadik negyedévben 4-5 százalékosra mérséklődhet az előző negyedévi mintegy 25 százalékkal szemben, ami érdemben hozzájárul a GDP meredek felpattanásához is – vélekedett.
Még mindig mínuszban a magyar ipar, de a visszakapaszkodás folytatódott – állapította meg Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A járvány miatt elrendelt korlátozások miatt az ipar áprilisban volt a mélyponton, azóta kezd magára találni. Ugyanakkor a kilábalás üteme lassult, az adatokat a bázishatás is befolyásolta. Az augusztusi számok nagyobb növekedésről szólhatnak, az idén ugyanis a tavaszi korlátozások miatt több gyár előrébb hozta a szabadságolásokat.
A járvány miatt továbbra is bizonytalan a helyzet a szakember szerint. Kérdéses, hogy a második hullám milyen hatással lesz az exportkeresletre és a belső fogyasztás mekkora támaszt tud adni az iparnak. A mostani kilátások szerint ezt az évet akár egyszámjegyű visszaeséssel zárhatja a szektor, jövőre pedig bővülés várható.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is azt látja a legfontosabbnak, hogy a kilábalás folytatódik, de megjegyezte: az iparban továbbra is jelentős potenciál rejtőzik, a termelés volumene még mindig a 2017 második felére jellemző szinten van. A kiskereskedelemmel szemben itt az előző havi teljesítményhez mért lassulás egy része várhatóan csak átmeneti lesz, bár a termelési láncokban még mindig mutatkoznak zavarok. Ugyanakkor néhány főbb területen júliusban megtörténtek a szokásos nyári karbantartási leállások. Ennek tudható be, hogy továbbra is jelentős visszaesést mért a KSH a legnagyobb súlyú járműgyártásban.
Előre tekintve az augusztus sem hoz valószínűleg sokkal dinamikusabb növekedést, sőt további lassulásra lehet számítani Virovácz Péter szerint, mert a nyári leállásokat megvalósító cégek egy része nem júliusra, hanem augusztusra ütemezte ezeket. A legnagyobb kérdés, hogy vajon a koronavírus újbóli erősebb terjedése nyomán mennyire lesz meghatározó az átmeneti, gördülő jellegű lezárások ipari hatása az európai termelési láncokra. A rendelésállomány alakulása mindenesetre biztató, így optimális esetben az ipar akár már az év végére érdemben megközelítheti a válság előtti termelési szintet.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője a magas bázis miatt nagyobb visszaesésre számított júliusban, így a 8,1 százalék számára pozitív meglepetést jelent. A havi növekedési adat is fokozatos kilábalásról árulkodik az áprilisi mélypont után, tette hozzá. Jó jelnek nevezte, hogy legfontosabb külkereskedelmi partnerünktől, Németországból is kedvező adatok érkeztek a feldolgozóipari megrendelések növekedéséről.
Úgy vélte, az év hátralévő részében tovább emelkedhet az ipari termelés, ugyanakkor a tavalyi szintet csak az év végén érheti el, amennyiben a külső kereslet is fokozatosan helyreáll. További bizonytalanságot jelent viszont a vírus második hulláma, de az ellátási láncokra a határzár is kockázati tényező – jegyezte meg.
(Forrás: MTI, fotó: Czeglédi Zsolt)
