Az Európai Bizottság a jövő hónapban javaslatot tesz a koronavírus-járvány utáni európai uniós helyreállítási csomagra, amely magában foglal új befektetési, fizetőképesség-támogatási és egészségügyi programokat, valamint az unió új bevételeire vonatkozó javaslatokat is – jelentette ki Ursula von der Leyen, az EU javaslattevő és végrehajtó testületének elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén.
Az új uniós hétéves pénzügyi keretről (MFF), a saját forrásokról és a gazdaságélénkítési tervről szóló parlamenti vitában Ursula von der Leyen elmondta, hogy testülete egy ambiciózus helyreállítási terven dolgozik, mivel a tagállami gazdaságok csak lassan és óvatosan jönnek újra mozgásba. Az intézkedéscsomag része lesz az új MFF is, illetve egy helyreállítási pénzeszköz magasabb finanszírozási plafonnal.
A bizottsági elnök elmondta, hogy a rendelkezésre álló pénz nagy részét a kormánykiadások támogatására fordítják, az állami beruházások és az olyan uniós politikákkal összhangban álló reformok kulcsfontosságú területein, mint az éghajlatsemlegesítés és a gazdaság digitalizálása, illetve rugalmasabbá tétele. Ursula von der Leyen hozzátette, hogy a bizottság az elmaradottabb ágazatok és területek felzárkóztatását szolgáló kohéziós források kiegészítését is javasolja, ennek elosztása a válság gazdasági és társadalmi hatásainak súlyossága alapján történik majd.
„A helyreállítási eszköz rövid távra szól, és a fellendülés első éveire összpontosít. Ez fogja, az új MFF-el együtt, biztosítani a válságra adott nagyratörő választ, amelyre most Európának szüksége van”- fogalmazott az elnök.
Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a vitában azt hangsúlyozta, hogy a járvány okozta válság nem lehet ürügy arra, hogy a tagállamok közti különbségek súlyosbodjanak, elmélyüljenek.
„Épp ellenkezőleg a válságnak erősítenie kell a közös európai akaratot arra, hogy együttműködjünk a nagyobb konvergencia, a folytatódó kohézió és az európai integráció érdekében ” – fogalmazott.
Kifejtette továbbá, hogy az uniós tagországok illetékesei közül néhányan az európai gazdasági fellendülés érdekében új Marshall-tervről beszélnek, de véleménye szerint inkább egy olyan tervre van szükség, amely segíti az együttműködést a szükséges finanszírozási szint meghatározásában, garantálja a helyreállítási alap és az új MFF hatékonyságát, és mobilizálja a helyreállításhoz szükséges forrásokat. Ezt a tervet szerinte az unió egyik alapító atyjáról Alcide De Gasperi-tervnek kellene nevezni.
Michel arra is kitért, hogy az európai jog elsőbbsége megkerülhetetlen az együttműködés előmozdítása érdekében Európában. Hozzátette, hogy az EU Bíróságának szerepe is alapvető kell, hogy maradjon az európai jog egységes értelmezésének biztosításában.
A Fidesz részéről Deli Andor képviselő azt mondta, hogy az MFF kulcsfontosságú a tagállami gazdaságok válság utáni fellendítésében, ezért ambiciózus és megfelelő méretű tervre van szükség. Hozzátette, hogy a bizottság által tervbe vett helyreállítási alap is szükséges, azonban az nem mehet a hagyományos uniós politikák rovására, amelyek eddig is bizonyították hasznosságukat. Felhívta a figyelmet arra, hogy az agrár- és kohéziós politikákat meg kell erősíteni, mivel az utóbbi az unió legfontosabb befektetési eszköze, amelyből eddig minden államnak nyeresége származott.
„Őrizzük meg a közelmúltban bevezetett rugalmasságot a kohéziós támogatások felhasználásában legalább az MFF első éveiben” – hangsúlyozta.
Hozzáfűzte, hogy Magyarország az elmúlt évben, közel 5 százalékos növekedéssel kiemelkedően teljesített a gazdasági felzárkózásban, ezért uniós szinten sem lenne szabad, hogy ezt a munkát hátrány érje. Fontos, hogy a források elosztásánál ne legyen „erkölcsi kockázat”, tehát se az MFF, se a helyreállítási alap ne jutalmazza a felelőtlen gazdálkodást vagy a járvány félrekezelését. A cél, hogy minden tagállam szükségletei és érdemei szerint kapjon segítséget – fogalmazott a magyar képviselő.
(Forrás: MTI)
