Jó döntés volt a kormány részéről a keleti nyitás stratégiájának meghirdetése tíz évvel ezelőtt, ezért is nyílt meg szerdán a magyar nagykövetség a kirgiz fővárosban, Biskekben – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kirgiz-magyar üzleti fórumon.
A nagykövetség megnyitását megelőző rendezvényen jelen volt Szanzsar Mukanbetov gazdasági miniszter helyi üzletemberek társaságában. A magyar miniszter hangoztatta, hogy ma Magyarország a világgazdasági változások nyertesei közé tartozik, de ez nem valósulhatott volna meg, ha egy évtizede nem indul el a keleti nyitás stratégiája. Az európai és nemzetközi politikai világban ezért „sokan bírálták, kioktatták és lesajnálták” Magyarországot, mondván, „kiírja magát a nyugati szövetségesi világból” – fogalmazott Szijjártó Péter. Mára világossá vált, hogy ezek a kritikák kizárólag azért fogalmazódtak meg, mert nem akartak minket nyugati barátaink konkurenciaként látni a közép-ázsiai piacokon – tette hozzá. Elmondta, hogy míg 2007-ben a világ beruházásainak 81 százalékát nyugati tőkéből valósították meg és a keletire 17 százalékos arány jutott, addig tavaly a keleti beruházások aránya már elérte az 58 százalékot, a nyugatié pedig a negyvenet. Hasonló volt a tendencia Magyarországon, ahol az összes beruházás 60 százaléka érkezett Keletről, valamint az összes új munkahely 40 százalékát is keleti beruházók hozták létre. Ma Magyarország a világgazdasági változások nyertesei közé tartozik, de ez nem történhetett volna meg, ha tíz éve nem kezdjük meg a keleti nyitás stratégiáját – hangsúlyozta a miniszter. Ez utóbbiban nagyon fontos szerep jut a közép-ázsiai térségnek, amit bizonyít a magyar üzletemberek nagy létszámú jelenléte a mostani fórumon – tette hozzá.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarország tavaly az Európai Unióban a leggyorsabb növekedési ütemet valósította meg. Szólt arról is, hogy szerdán folytatott politikai megbeszélései alapján kijelenthető: „nincsen olyan nyitott politikai kérdés a két ország között, amely gátját jelentené az együttműködésnek”. Ez alkalommal olyan megállapodások születtek, amelyek elősegítik, hogy minél jobb és minél több üzlet köttessen – fűzte hozzá. A magyar miniszter, akit a nap folyamán fogadott Szooronbaj Dzsejenbekov államfő is, elmondta, hogy a kirgiz elnök áprilisban Magyarországra látogat, és a látogatással a kapcsolatokat a felek a stratégiai partnerség szintjére emelik. E folyamat keretében nyitotta meg Magyarország nagykövetségét Biskekben. A képviseleten tizenegyen dolgoznak, elsődleges feladata pedig a kétoldalú kapcsolatok folyamatos fejlesztése. Magyarország kedden megkapta az engedélyt az Európai Bizottságtól arra is, hogy áprilisban aláírja a beruházásvédelmi megállapodást, ezzel megerősödik az együttműködés jogi alapja is.
Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy ötvenmillió dolláros közös beruházási alap jön létre az Eximbank és nemzetközi partnerek részvételével. Magyarország továbbá segítséget ajánl fel a kirgizisztáni környezetvédelmi károk mentesítésére. A miniszter elmondta, hogy szeptembertől 75 kirgiz diák kezdi meg tanulmányait magyar felsőoktatási intézményekben. Emellett a kirgiz elnök tíz kormányzati tisztviselőt küld egy hétre Magyarországra, hogy tanulmányozzák a magyar gazdasági és strukturális átalakításokat, amelyek lehetővé tették a leggyorsabb növekedési ütemet az Európai Unióban.
(Forrás: MTI/KKM)
