Rengeteg időt, pénzt és stresszt lehet megspórolni a gazdasági mediációval, amelynek előnyeivel a magyar vállalkozók is egyre inkább tisztában vannak – derül ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara átfogó, a fővárosi cégek munkahelyi konfliktuskezelési módszereit feltérképező kutatásából. Ezzel együtt nálunk száz peres ügyre mindössze egyetlen mediáció jut, pedig a hatékonysága is egészen kimagasló: a tapasztalatok szerint a mediáció során létrejött megállapodások 85-90 százalékát betartják a felek.
Magyarországon évente nagyságrendileg 15 ezer gazdasági jellegű per van, és mindössze 6 százalékuk végére tesznek pontot valamilyen alternatív módon. Az utóbbi kategóriába tartoznak a békéltető fórumok és a mediáció is, amelyekről már érzékelhető tapasztalattal rendelkeznek a hazai kis- és középvállalatok (kkv-k). A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), valamint a Közép-európai Mediációs Intézet (KEMI) tavalyi felméréséből* legalábbis az olvasható ki, hogy a válaszadók negyede már részt vett korábban valamelyik alternatív konfliktuskezelési eljárásban.
Miközben azonban az öreg kontinens nyugati felén tíz – egyes országokban már öt – peres ügyre jut egy mediáció, addig Kelet-Európában és így Magyarországon is 1% alatt van a mediációs/peres eljárások aránya. „Ez elképesztően rossz mutató, hiszen a bíróságon történő vitarendezés nem megoldásközpontú, hiányzik belőle az érdekalapú megegyezés, ugyanakkor nagyon lassú is” – vélekedik Szilágyi András, a BKIK mediációs és jogi osztályának elnöke, elsősorban korábbi jogtanácsosi, valamint fogyasztóvédelmi vezetői tapasztalataiból kiindulva.
Szerinte a modern gazdasági életben gyorsabb és – ami ennél is fontosabb – hatékonyabb vitarendezési módszerekre van szükség, amit a hazai nagyvállalatok már fel is ismertek. Velük ellentétben a magyar kkv-k egyelőre csak elvétve élnek a mediáció eszközével. Pedig – amint az a felmérésből is kiviláglik – pontosan tudják, hogy a mediációnak számos előnye van a bírósági eljárással szemben: mindkét fél akaratával összhangban, közös kérelemre indul, gyorsabb, olcsóbb, célja a közös, win-win megoldás, ennek megfelelően általában mindkét oldal elégedett a kimenetellel. Olyannyira, hogy a tapasztalatok szerint a felek a mediáció során kötött megállapodások 85-90 százalékát be is tartják. Arról nem beszélve, hogy joglemondást sem jelent, mivel a felek előtt változatlanul nyitva marad a bírósági út.
„A mediáció további óriási előnye, hogy a kézzel fogható eredmény, a konkrét megállapodás nélkül is sikeres: ha megindul a felek között a párbeszéd, az nem csupán a jövőbeni kommunikációjukra van jótékony hatással, de akár évtizedes ellentéteket is képes feloldani” – fogalmazott a KEMI alapító elnöke. Németh Zoltán szerint az alternatív módszer ráadásul forintokban kifejezhető, komolyabb versenyelőnyt hordoz a nagyságrendileg magasabb költséggel és időigénnyel járó bírósági eljárással szemben. Tagországszintű átlagadatok alapján egy uniós jogvita átlagos költsége 10 449 euró, míg a mediációé csupán 2497 euró. És miközben a peres eljárások sokszor éveken keresztül húzódnak, a mediációs folyamat átlagosan három-hat ülés után lezárhatók.
Miközben a BKIK és a KEMI közös kutatása szerint a módszer ismertségével nincs is baj, a válaszadók 89,5%-a hallott már a mediációról, 34,8%-uk szerint alapos felvilágosításra lenne szükség arról, hogy mikor érdemes mediátorhoz fordulni. A résztvevők 18,4%-a magáról a mediációs eljárásról is további tájékoztatást igényel. Nem véletlenül javasolják a kutatás szerzői a BKIK-nak, hogy nyújtson a rendezett kamarai státuszú vállalkozások részére ingyenes mediációs tanácsadást, a konkrét mediációs eljárást pedig kedvező feltételekkel tegye elérhetővé a vállalkozásoknak.
„A kamara az ország egyetlen köztestületi formában működő mediációs szolgáltatója, amely a függetlenség és pártatlanság záloga. A BKIK Mediátorképző Akadémia révén a szakmai szervezet tíz éve fektet kiemelt hangsúlyt a gazdasági mediátorképzésre, miközben arra is megoldást kínál, hogy a cégek akár házon belül is hatékonyabban oldják meg a felmerülő munkaügyi konfliktusokat.” – mondta Szányi Gabriella, a BKIK PR és marketing igazgatója.
A célzott kamarai workshopok révén érdemben csökkenthető a vitás esetekre „kidobott” pénz: a tavalyi kutatásban megkérdezettek szerint jelentős összegeket emésztenek fel a nem megoldott vagy nem megfelelően megoldott konfliktusok, ahogyan azt is, hogy milyen eszközöket vesznek igénybe a megoldás érdekében. A legtöbben (34%) úgy vélik, hogy a cégeknek évesszinten 5-10%-os költségvetési terhet jelent a vitás helyzetek kialakulása és kezelése, de sokan (30,9%) teszik ezt a tételt 10-20% közöttire, 14,2% szerint pedig a 20%-ot is meghaladja a költségvetési hatás.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mediációs szolgáltatásairól és képzéseiről a www.mediatorkamara.hu oldalon mindent megtalálnak az érdeklődők.
* A BKIK és a KEMI tavaly novemberben átfogó kutatás keretében vizsgálta a cégek munkahelyi konfliktusokhoz való viszonyát, a gazdasági mediáció ismertségét, a konfliktuskezelési módszerek alkalmazását. Az ezzel kapcsolatos kérdőívet 167 cégvezető, alkalmazott, vállalkozó töltötte ki a 18-65 éves korosztályból, akik általában felsőfokú végzettséggel rendelkeztek.
