Londoni pénzügyi elemzők szerint a legutóbbi aktivitási adatok arra vallanak, hogy a magyar gazdaság növekedése tavaly elérhette az 5 százalékot, és bár 2020-ban ehhez képest másfél százalékpont körüli lassulás várható, az idei ütem is a magyar gazdaság hosszú távú növekedési potenciálja felett marad.
A Capital Economics londoni székhelyű globális gazdasági-üzleti elemzőház szerdán bemutatott éves előrejelzésében közölte: az egész térség egyik legnagyobb meglepetése volt a magyar gazdaság tavalyi felülteljesítő növekedése.
A ház kiemeli, hogy ha az 5 százalékos tavalyi növekedést valószínűsítő várakozása helytállónak bizonyul, akkor a magyar hazai össztermék (GDP) bővülési üteme alig maradt el a 2018-as rekordtól. Abban az évben 5,1 százalékos növekedést mértek a magyar gazdaságban.
A Capital Economics londoni elemzői közölték: az előretekintő üzleti felmérések markánsan gyengülő számai alapján 2020-ban 3,5 százalékra lassuló magyar GDP-növekedést várnak. Megjegyezték ugyanakkor, hogy ez az ütem is meghaladja a növekedési potenciált és valamelyest a konszenzusos várakozást is.
A cég elemzői szerint vannak olyan vélemények, hogy a magas hozamú papírokat kínáló új lakossági kötvényprogram a fogyasztás kárára növeli a háztartások megtakarítási állományát. A Capital Economics szakértői azonban a szerdai elemzés szerint kételkednek abban, hogy a programnak ilyen hatása lenne.
A ház szerint mindemellett vannak ugyan arra utaló jelek, hogy a magyar gazdaságban zajló beruházási „boom” az idén véget ér, valószínűtlen azonban, hogy ez már a legközelebbi jövőben megtörténik, különös tekintettel az autóiparban folyó beruházásokra és az EU-folyósítások lehívására.
A Capital Economics előrejelzési forgatókönyve az, hogy a német gazdaság a következő negyedévekben a recesszió környékére jut, és ez a magyar export markáns lassulását okozhatja. A cég szerdán ismertetett tanulmánya szerint azonban a magyar gazdaságban várhatóan viszonylag erős marad a belső kereslet, és ez bizonyos mértékig ellentételezi a német gazdaság gyengeségének hatásait.
Mindemellett a feszes magyarországi munkapiaci helyzet és a magassági rekordon járó fogyasztói bizalom is változatlanul a háztartások fogyasztási kiadásainak hajtóerői között lesz – hangsúlyozzák a cég londoni elemzői.
A Capital Economics szakértői valószínűsítik azt is, hogy a „hihetetlenül enyhe” monetáris alapállású Magyar Nemzeti Bank (MNB) szemet huny a célszintet jóval meghaladó, hétévi csúcson járó infláció felett, és az idén nem változtat 0,90 százalékos alapkamatán.
A reálkamatok ebben a környezetben változatlanul mélyen a negatív tartományban maradnak, és ez tovább hajtja a magánszektorba irányuló hitelkiáramlást, amely már novemberben tízévi csúcson volt – áll a Capital Economics előrejelzésében.
A ház mindezt egybevetve azzal számol, hogy a forint a 333 forint/euró körüli jelenlegi szintekről 2020 végéig 345 forint/euró környékére gyengül.
Más nagy londoni házak szintén lassuló, de továbbra is robusztus növekedést várnak a magyar gazdaságban, és egyöntetű az a várakozás, hogy az MNB az idén nem emeli alapkamatát.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport e héten Londonban bemutatott átfogó, 68 oldalas éves feltörekvő piaci prognózisa a magyar gazdaságban az idén 2,8 százalékra lassuló növekedést valószínűsít, szintén mindenekelőtt a gyengülő külső környezet miatt.
A ház ugyanakkor 2021-re a konszenzusos várakozásnál jóval erőteljesebb, 3,5 százalékra visszagyorsuló GDP-növekedéssel számol Magyarországon.
A cég elemzői úgy fogalmaztak: a meglepően erőteljes – éves összevetésben 5 százalékos – tavalyi harmadik negyedévi növekedés megerősítette a magyar gazdaság regionális növekedési felülteljesítő státusát.
A Morgan Stanley londoni elemzői ennek ellenére szintén azt valószínűsítik, hogy az idén nem változik az MNB 0,90 százalékos alapkamata, de a ház szerint 2021 harmadik negyedévében 1,00 százalékra emelkedhet a jegybanki kamat.
A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő ugyancsak e héten Londonban ismertetett 14 oldalas éves térségi előrejelzésében azt emelte ki, hogy várakozása szerint a közép- és kelet-európai EU-régió (CEE) hazai össztermékének átlagos növekedési üteme a külső visszahúzó tényezők miatt az idén 3,3 százalékra, 2021-ben 3 százalékra lassul a 2019-re valószínűsített 3,8 százalékról.
A ház emiatt negatívnak ítélte meg a CEE-térség idei hitelképességi kilátását. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az országcsoport átlagos növekedése az idén 2,1 százalékponttal, jövőre is még 1,6 százalékponttal lesz gyorsabb az euróövezet várható növekedési üteménél a tavalyi 2,7 százalékpontos növekedési előny után.
A Moody’s várakozása szerint a magyar hazai össztermék növekedési üteme is lassul ugyan, de 2020-ban 3,4, 2021-ben még 3 százalékos lesz.
(Forrás: MTI)
