Az épületek építése változatlan áron számolva 32,2 százalékkal, az egyéb építményeké 34,1 százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz viszonyítva az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése 9,6 százalékkal emelkedett – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A magas és a mélyépítési termelés volumenének éves növekedése júliusban meghaladta az előző két hónapra vonatkozó mutatót. Az épületeknél a lakó, a kulturális és az ipari épületek építése, az egyéb építményeknél út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést.
Folyó áron számolva az építőipar júliusi termelési értéke megközelítette a 404 milliárd forintot, éves összevetésben 45,8 százalékkal emelkedett, amiből 11 százalékos áremelkedés adódik. Az épületek és a mélyépítési munkák között kiegyensúlyozottan, 48,2:51,8 arányban oszlott meg a termelés.
Az építőipar ágazatai közül a termelés volumene az épületek építésében 23,5 százalékkal, az egyéb építmények építésében 38,0 százalékkal, a speciális szaképítésben 36,5 százalékkal nőtt júliusban.
A júliusban megkötött új szerződések volumene 25,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek építésére kötött új szerződések volumene 12,5 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 40,5 százalékkal kisebb volt, mint tavaly júliusban.
Az építőipari vállalkozások július végi teljes szerződésállománya 10,2 százalékkal csökkent a tavaly július végihez képest, de így is meghaladja a 2236 milliárd forintot. A magasépítési szerződések volumene 48,9 százalékkal nőtt, a mélyépítési megbízások 23,3 százalékkal csökkentek.
Az év első hét hónapjában az építőipari termelés 34,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A magasépítésben 33,2 százalékkal, a mélyépítésben 37,2 százalékkal nőtt a termelés.
Az adatokat kommentálva Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a magyar építőipar nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően jól teljesít. Bár még nem állnak rendelkezésre a pontos júliusi adatok minden uniós tagállamból, az eddigi információk alapján elmondható, hogy míg a hazai ágazati termelés a 2010-es átlaggal összevetve 86 százalékkal bővült, uniós szinten csak 6,4 százalékkal. A magyar teljesítmény a visegrádi országokéval összevetve is kiemelkedő, hiszen a Magyarország után a sorban következő Lengyelországban is csak 29,7 százalékos volt a bővülés. A 2014-es adatsorokkal összevetve is hasonló tendencia rajzolódik ki, a hazai ágazat az öt évvel ezelőttihez képest 75,5 százalékkal bővült, míg uniós szinten a növekedés csak 11,7 százalék volt.
A kedvező adatokban tükröződnek az otthonteremtést, a lakáspiacot támogató kormányzati intézkedések, valamint az is, hogy a magyar pályázók sikeresen használják fel a kohéziós forrásokat – sorra valósulnak meg a komoly, nagy méretű infrastrukturális jellegű beruházások szerte Magyarországon -, továbbá az állami beruházások szerepe is jelentős – mondta az államtitkár.
A júliusban visszatért lendület ellenére a későbbiekben változékonyan alakulhat az építőipar teljesítménye, de a jelek szerint a harmadik negyedévben is az első félévihez hasonló, 1 százalékpont körüli mértékben járulhat hozzá a gazdaság (GDP) növekedéséhez – így értékelték az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH adatait.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője arra figyelmeztet, hogy a júliusi lendületet követően a későbbiekben továbbra is hónapról hónapra hektikusan alakulhat az építőipari kapacitáskihasználás. Az okok közé tartozik a sokat emlegetett szakemberhiány, ami a lakó- és irodaépületek esetében kifejezetten komoly csúszásokat okoz, de a visszaemelkedő áfa és egyéb bizonytalanságok is visszafoghatják a kibocsátást a következő időszakban. A lakóingatlan piac jelentős fékező tényező lesz a következő években. Az állami, infrastrukturális és egyéb ipari beruházások viszont továbbra is motorjai lesznek az iparágnak és fenntarthatják a kiemelkedő lendületet. A kivitelezési kapacitáskorlát és szakemberhiány azonban átmenetileg itt is komolyan fékezheti a kibocsátást.
Horváth András ebben az évben 30 százalék körüli növekedésre számít az építőiparban, így az ágazat továbbra is kiemelkedő mértékben járulhat hozzá a GDP növekedéséhez.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője azt emelte ki, hogy a júliusi tempó fennmaradása esetén a harmadik negyedévben is 1 százalékpont körüli mértékben segítheti a gazdaság növekedését az építőipar. Értékelése szerint az ágazat teljesítményének kiemelkedő növekedését a magas kereslet mellett a foglalkoztatottak számának emelkedése, a technológia fejlődése és a jobb munkaszervezés magyarázhatja.
(Forrás: MTI)
