A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel köteles beosztani. A törvény számos beosztási szabályt tartalmaz, amelyekre figyelemmel kell lenni, illetve azt is előírja, hogy megfelelő pihenő-időszakokat is kell a munkavállaló számára a beosztás útján biztosítani.

A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni a munkavállalókkal, például faliújságon, emailben, intraneten, stb.

Sokszor halljuk azt, hogy az egyszer kiadott munkaidő-beosztást már nem lehet módosítani – ez azonban tévedés.

A munkajogi szabályozás ugyanis lehetővé teszi, hogy a munkáltató – ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel -, egy adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást legalább négy nappal korábban – egyoldalúan – módosíthatja. Például egy váratlan megrendelés vagy megbetegedés miatt az eredetileg beosztott 10 óra munkaidő helyett 12 órát rendelhet el. Ilyen esetben a módosított beosztás különösebb következménnyel nem jár.

Ha viszont a módosításra négy napon belül kerül sor, akkor a munkáltatónak már fizetési kötelezettsége keletkezik. A fenti példánál maradva, ha az eredetileg beosztott 10 óra munkaidő helyett 12 órát rendel el a munkáltató két nappal az adott nap előtt, ez a 2 óra rendkívüli munkaként (túlóraként) kerül elszámolásra.

Ugyanakkor nincs feltétlenül fizetési kötelezettsége a munkáltatónak abban az esetben, ha a négy napon belüli beosztás-módosítás a felek megállapodásán alapul.

A Kúria egy nemrég vizsgált ügyben ezt a kérdést vizsgálta. A munkáltató munkaidő-beosztási gyakorlatát ellenőrizte a munkaügyi felügyelőség, amely során a hatóság megállapította, hogy munkáltató a munkaidő-beosztásra vonatkozó rendelkezéseket megsértette, ugyanis a beosztás négy napon belül módosította úgy, hogy azt a munkavállalókkal szóban egyeztette, majd utóbb írásban rögzítették ezt a megállapodást.

A Kúria döntésében rámutatott arra, hogy a munkaidő-beosztás módosítása az adott napot megelőző 4 napon belül a felek megállapodása alapján nem kizárt, ha a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel (pl. nem várt megrendelés). Ez azonban nem jelenti a megállapodás „korlátlanságát”: az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítására irányuló, a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokban írt kötelezettségeit a munkáltató az ilyen tartalmú megállapodások megkötésekor is köteles betartani, a megállapodások nem sérthetik a munkajogi alapelveket és nem eredményezhetik a munka díjazásának szabályainak kijátszását (azaz, hogy a munkáltató „megússza” a rendkívüli munka díjazásának kifizetési kötelezettségét).

(A jogeset forrása: Kúria, Mfv.III.10.300/2017/6. www.kuria-birosag.hu)