Jogi megfelelőség, tervezhető költségek, könnyű integrálhatóság a meglévő IT-rendszerekbe – ezt várják a magyar cégvezetők a vállalati felhőszolgáltatásoktól a Microsoft és az IVSZ harmadik felhőkutatásának tanúsága szerint.
A felmérés áttörést mutat a digitális átállás folyamatában: a többség stratégiai célnak tekinti a digitalizációt, amelynek elérésében a felhőszolgáltatások egyre inkább kulcsszereplővé válnak – olvasható a Microsoft közleményében.
„Egy évvel ezelőtt még arról beszéltünk, hogy a cégek számára kihívás a megfelelő felhőszolgáltató beazonosítása és megtalálása. Azóta rengeteg energiát fektettünk ezeknek a gátaknak a lebontásába, az idei kutatás pedig bebizonyította, hogy az erőfeszítéseink hatásosak voltak, hiszen a felhőtechnológiai sikeresen tört ki az IT szűk kereteiből és mára a digitális, szervezeti stratégiai alapja lett” – fogalmazott Bábel Gabriella, a Microsoft Magyaroroszág nagyvállalati üzletágának igazgatója.
A Microsoft folyamatosan nyomon követi a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatos vállalati tapasztalatokat és várakozásokat, így az idén immár harmadik alkalommal készítette el reprezentatív, a hazai közép- és nagyvállalati szektort lefedő felhőkutatását. A felmérés olyan változásokat jelez, amelyeket joggal értékelhetünk áttörésként: nőtt a felhőt ismerő és a felhőszolgáltatásoknak a gyakorlatban is egyre tágabb teret szánó vállalatvezetők száma (a megkérdezettek 17 százaléka széleskörű, további 66 százaléka közepes szintű ismeretekkel rendelkezik). Szintén pozitív fejlemény, hogy a felhőszolgáltatások használata a szűkebben vett IT-től egyre távolabbi területeken is megjelent.
A felmérésben olyan hazai vállalkozások vettek részt, amelyek legalább 100 PC-vel rendelkeznek, illetve minimum 100 digitális munkaállomást üzemeltetnek. A kutatás készítői két alapvető cégvezetőtípus, a felhőhasználók és felhőt nem használó attitűdjének változását igyekeztek felmérni. Megdöbbentő eredmény, hogy a megkérdezettek közül minden harmadik cégnél fordult már elő, hogy szűkössé váltak a szerverkapacitások, ám eddig csupán a vállalati döntéshozók kevesebb mint a tizede oldotta meg a problémát a felhő segítségével – a négyötödük inkább a hagyományos, meglehetősen költséges módon, egyszeri szerverparkbővítő beruházással kezelte a helyzetet.
Az evangelizációból még mindig nem elég
A felmérés rávilágít egy fontos, a felhőmegoldásokon túlmutató jelenségre: ahol a vállalat informatikai eszköztárában nincs jelen a felhő, ott nagy valószínűséggel outsourcingolt tevékenységek sincsenek, és jellemzően alacsonyabb a home office vagy más rugalmas munkavégzési módok aránya is – tehát a vállalat digitális kultúrája is alacsony szinten jár. A markáns törésvonal részben nemzedéki okokra vezethető vissza (a digitalizáció előtti korban a házon belüli megoldások számítottak alapértelmezésnek), részben pedig ismerethiányra, azon belül is főként a biztonsággal kapcsolatos, gyakran megalapozatlan kételyekre és félelmekre. Az is kiderült, hogy számos magyar cégvezető még nincs tudatában a felhő révén elérhető, esetenként igen számottevő költségmegtakarítási lehetőségeknek sem.
„Bár az eredmények határozottan javuló tendenciáról árulkodnak, a felhő elől elzárkózók felzárkóztatása továbbra is komoly kihívás” – fogalmazott Mácz Ákos, az IVSZ public affairs igazgatója. Szerinte a vállalatokat és a vállalatvezetőket nem elég meggyőzni arról, hogy a felhő jó dolog, be is kell tudni mutatni, hogyan szolgálhatja az üzleti fejlődést.
A kutatás azt mutatja, hogy a felhő kezd kitörni informatika tárgyköréből: a döntéshozók szerint nemcsak az IT (78 százalék), hanem az ügyfélkapcsolat-kezelés (63 százalék) és a marketing (55 százalék) területén is eredményesen használhatja ki a vállalat a felhőszolgáltatásokat. Ez ugyan apró lépésnek tűnik, az innovációs vonzatai azonban szinte beláthatatlanok, mivel olyan új megoldásokat tesz lehetővé, amelyeknek korábban éppen a kevésbé rugalmas IT-háttér szabott korlátokat. Ahol azonban még mindig érezhetők fenntartások a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatban, ott ez az opció sokszor el sem jut a vállalatvezetői szintre, elakad az IT-részlegen, ahol nem feltétlenül a stratégiai, inkább a megszokásból eredő, rövid távú műszaki szemlélet befolyásolja a döntéseket.
A felhőszolgáltatások terjedésével a félelmek, aggályok gyakorlatiasabbá válnak
A megbízhatóság igénye mellett fontosabb dilemmává vált a zökkenőmentes átállás, az integrálhatóság, a költségek tervezhetősége, illetve a kérdés, hogy mi történik a vállalati folyamatokkal hálózatkiesés esetén. Érdekes különbség, hogy míg a legfejlettebb piacokon a felhő nyújtotta megtakarítás az elsődleges motiváció, nálunk inkább a jogi megfelelésen (például a GDPR-előírások teljesítésén) és az adatbiztonságon van a hangsúly.
Akik még nem szánták rá magukat az átállásra, azok leginkább a megfelelő internetkapcsolat – akár átmeneti – hiányából adódó kockázatoktól tartanak, ezt az aggodalmat azonban a mobilinternet bővülő lehetőségei egyre inkább okafogyottá teszik.
Tanulságos ugyanakkor a felismert előnyök sokasága: a felhő a vállalatvezetők tudatában rugalmas kapacitásokat, költséghatékonyságot, korszerű infrastruktúrát, tervezhető ráfordításokat, nagyfokú költözési szabadságot és egyértelmű GDPR-megfelelést jelent. Bár a megkérdezettek kétharmada még nem gondolt rá, hogy az uniós adatvédelmi előírások teljesítésében akár külső segítségre is támaszkodhat.
