Magasabb importadót vethet ki az EU a nem uniós országból érkező túl olcsó árura az Európai Parlament (EP) által elfogadott jogszabálynak köszönhetően, amely egy segélyszolgálatot is létrehozna a kkv-k számára.
A magasabb vámtarifa csak egy azok közül a lehetőségek közül, amelyeknek köszönhetően az EU hatékonyabban léphetne fel a dömping ellen. A szerdán elfogadott szabályozás lerövidítené a dömpingellenes vizsgálatokat és segélyszolgálatot hozna létre a kis- és középvállalkozások számára. A parlament sajtósai Christofer Fjellner (néppárti, svéd; képünkön) jelentéstevőt kérdezték.
– A nemzetközi trend azt mutatja, hogy az országok egyre szigorítanak a kereskedelmi szabályokon és növelik a belföldi áruk védelmét. Milyen változást hoz a most elfogadott szabályozás?
– Személyesen az egyik célom az volt, hogy miközben frissítjük a kereskedelem védelmére alkalmazható eszközeink tárházát, ne váljunk protekcionistává, és azt gondolom, hogy ez sikerült is. Létrehoztunk egy új, modern mechanizmust a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, ami nem lett protekcionista.
– A parlamentnek köszönhetően került be a szabályozásba egy segélyszolgálat a kkv-k számára. Ennek mi lesz a szerepe?
– A kis- és középvállalkozások nyújthatnak be itt panaszt, ha tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tapasztalnak. Ma azt látjuk, hogy a nagyvállalatok, főként a multik, dömpingellenes szabályokat alkalmaznak, hogy megakadályozzák a versenyt a támogatást élvező áruk esetében. Nem számít, hogy egyetértünk-e ezzel a gyakorlattal, mi a parlamentben azt tartjuk fontosnak, hogy mindenki ugyanúgy élhessen vele. Ezért is fontos, hogy segítséget nyújtsunk a kkv-knak, hogy megértsék és használni tudják ezeket a bonyolult eszközöket.
– Nehézséget okoz az EU-nak, hogy megtalálja az egyensúlyt a szabad kereskedelem támogatása és az itthoni, saját vállalkozásainak védelme között?
– A szabad kereskedelem és a protekcionizmus közti ellentét évszázadok óta fennáll az európai országokban és a nemzetközi színtéren is. Most úgy tűnik, hogy globálisan a protekcionizmus népszerűbb, de véleményem szerint itt Európában büszkének kell lennünk arra, hogy nem léptünk rá erre az útra. Képesek voltunk rá, hogy egy csakis a szabályoknak megfelelő, nyitott kereskedelmi rendszert működtessünk. Ez persze nehezebb úgy, ha mások, mint például az USA, nem ezek szerint a szabályok szerint játszik. Azt gondolom, hogy jó munkát végeztünk, de maga az alapprobléma még jó pár évszázadon át fennmarad.
