A nyilvántartott álláskeresők száma 15,1 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a májusi zárónapon 244 200 álláskereső szerepelt, ami több mint 43 ezerrel kevesebb, mint egy éve.
Az NFSZ a honlapján közölte: májusban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 5,3 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 3,6 százalék. A legalacsonyabb értékekkel továbbra is Győr-Moson-Sopron megye rendelkezett.
Májusban 33 500 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 8,5 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző évinél 14,3 százalékkal kevesebb volt. Az álláskeresők 9,2 százaléka, 22 500 volt pályakezdő. A legtöbb pályakezdő fiatalt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar és Baranya megyében is jelentős a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma.
Az álláskeresők 28,6 százaléka – 69 800 ember – tartósan, több mint egy éve keresett munkát, ez 11,2 százalékponttal jobb arány az egy évvel korábbinál. Az év ötödik hónapjában 35 700 volt a 25 év alatti és 60 200 az 55 év feletti álláskeresők száma, arányuk 14,6, illetve 24,6 százalékot tett ki.
Az NFSZ adatai szerint májusban 133 600 álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 44,6 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 45,3 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.
A foglalkoztatók 32 200 új betölthető álláshelyet jelentettek be májusban, ezek 46,7 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 15 000 volt, amelynek 61,2 százaléka a közfoglalkoztatáshoz tartozott. Májusban 110 700 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 78 900 betöltetlen maradt.
Az év ötödik hónapjában 800 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be a foglalkoztatók. Az elbocsátások a szektorok közül a járművillamossági-, elektronikai készülékek, illetve a közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártását, a napilapkiadást, a villamos motor, áramfejlesztő gyártását és a rádióműsor-szolgáltatást, területileg pedig Fejér megyét, Budapestet, valamint Komárom-Esztergom és Nógrád megyét érintették. (MTI)
