7-8 százalékos reálkereset-növekedésre számít a GKI

A magyar gazdaság 2018 második negyedévében a vártnál és a legtöbb EU-tagállamnál gyorsabban bővült, ugyanakkor ez a dinamika az EU módszertana szerint számítva második negyedéve lassul. A piaci előrejelzések szerint az idén 4 százalék feletti GDP-bővülés (a GKI 4,2 százalékra emelte előrejelzését) jövőre 3 százalék közelébe mérséklődik – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Idén Magyarországon a leggyorsabban az építőipar, a mezőgazdaság, az infó-kommunikációs ágazat és a kereskedelem bővül, de ezen belül az építőipar szárnyalása a magas bázis miatt kisebb lesz a tavalyinál.

Tavalyhoz képest várhatóan az ipar is lassul, még javuló második félév esetén is; főleg a járműiparban zajló átalakulás és piaci bizonytalanság miatt. Pozitívum viszont, hogy az Audi itteni termelése talán már túl van a mélyponton.

A piaci szolgáltatások – főleg a kereskedelem és a turizmus – gyorsan bővülnek. A beruházások bővülése a második negyedévben felgyorsult, s ennek alapján a GKI 12 százalékra emelte az állóeszköz-felhalmozás várható növekedési ütemét. A második félévben azonban a nagyon magas tavalyi beruházási szint miatt már csak minimális bővülés várható.

A bruttó keresetek dinamikája csak nagyon lassan csökken, az infláció gyorsul, így idén a tavalyi kétszámjegyűnél valamivel kisebb ütemű, de továbbra is nagyon magas, 7-8 százalékos reálkereset-növekedés várható. Az immár hatodik éve tartó fogyasztás-bővülés 4,5 százalékkal feltehetőleg idén éri el csúcspontját, a vásárolt fogyasztás pedig ennél is gyorsabban, 5,5 százalékkal bővül.

A munkanélküliség 2017 végéhez viszonyítva már alig csökken, de eközben a közmunkások száma kedvező módon mérséklődik. A hivatalos munkanélküliség Cseh- és Németország után Magyarországon a harmadik legkisebb az EU-ban. A közmunkások száma azonban még jelenleg is csaknem eléri a munkanélküliekét, velük együtt a magyar munkanélküliségi ráta az EU átlaga körüli lenne.

Az infláció júliusban már ötödik hónapja gyorsult, s elérte a 3,4 százalékot. Ez Románia és Bulgária után a harmadik legmagasabb az EU-ban. Az év során némi további emelkedés lehetséges, többek között a gyenge forint következtében, éves átlagban 3 százalék körüli ütem valószínű.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya 2018 első hét hónapjában közel 1500 milliárd forint volt, csaknem 10 százalékkal magasabb az egész évre előirányzottnál. Mivel az adóbevételek jellemzően kedvezően alakultak, ennek fő oka a csak lassan beérkező EU-támogatások megelőlegezése, s más, feltehetőleg a közelgő önkormányzati választásoktól nem független költségvetési fejlesztési kiadások (például: Modern Városok Program).

Az EU módszertana szerinti hiány – amelyben nem kell figyelembe venni az EU-transzferek megelőlegezését – feltehetőleg a tervezettnél valamivel kisebb (de a 2017. évinél nagyobb), 2,2 százalék körüli lesz. Ugyanakkor a magas pénzforgalmi hiány miatt csak alig csökkenő, az EU elvárásaitól elmaradó, 73 százalék felett maradó GDP-arányos államadósság várható.

A 2018-as prognózis: