A GKI Gazdaságkutató Zrt. idén legalább 4,2 százalékos növekedésre számít, jövőre pedig csak 3,2 százalék körülire.
A gazdaságkutató elemzése szerint az EU-transzferekkel finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése lassulni fog, az európai konjunktúra bizonytalan, az EU-kapcsolatok feszültek, és egyelőre a költségvetési és monetáris politika is laza.
Kiemelték: a második negyedévben a régiós országok közül csak a lengyel növekedés volt gyorsabb a magyarnál. Magyarországon a nyári hónapokban folytatódtak az első fél évre jellemző folyamatok. Az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme nem változott érdemben. Az építőipar szárnyalása még erősödött is, miközben a kereskedelmi szálláshelyek forgalmi dinamikája lassult.
A bruttó keresetek bővülése fékeződik, az infláció gyorsul, így idén a tavalyi kétszámjegyűnél valamivel kisebb ütemű, de továbbra is nagyon magas, 7-8 százalékos reálkereset-növekedés várható a GKI szerint. Ez jövőre – főleg a bérkiáramlás lassulása miatt – 3-4 százalékra csökken, de továbbra is gyors marad. Az infláció szeptemberben már hetedik hónapja gyorsult, s elérte a 3,6 százalékot. Az év hátralevő részében és jövőre hasonló ütem várható, többek között a gyenge forint következtében. Míg az idei első negyedévben egy euróért átlagosan még csak 311 forintot kellett fizetni, a harmadik negyedévben már 324 forintot – mutattak rá a prognózis készítői.
A bérköltségek növekedésének és az áremelkedésnek az üteme az EU-n belül csak Romániában magasabb, mint Magyarországon. A munkanélküliség az egy évvel korábbihoz viszonyítva még csökken, az előző hónapokhoz viszonyítva azonban már megállt a mérséklődés. Igaz, eközben a közmunkások száma kedvező módon mérséklődött. A hivatalos munkanélküliség Csehország, Németország és Lengyelország után Magyarországon a negyedik legkisebb az EU-ban. A közmunkások száma azonban még jelenleg is megközelíti a munkanélküliekét, velük együtt a magyar munkanélküliségi ráta az EU átlaga körüli lenne.
Az államháztartás európai módszertan szerint számított helyzete nagyon kedvező, az első fél évben a hiány mindössze a GDP 0,1 százaléka volt (mivel ebbe többek között nem tartozik bele az EU-transzferek megelőlegezése). Az államháztartás pénzforgalmi hiánya viszont 2018 első kilenc hónapjában közel 1500 milliárd forintot tett ki, csaknem 10 százalékkal magasabb volt az egész évre előirányzottnál. Ezen belül azonban szeptemberben némi többlet alakult ki, részben a beérkező EU-transzferek, részben az önkormányzatoknak kifizetett előlegek kincstári számlán való kötelező elhelyezése következtében – mutattak rá. Az adóbevételek kedvezően alakultak, a hatalmas hiány elsősorban az EU-támogatások megelőlegezésének következménye, melyek beérkezésének időpontja nagyon bizonytalan. Ráadásul számos költségvetési-állami ágazatban – így az egészségügyben, az oktatásban vagy a szemétszállításban – súlyos működési zavarok, likviditási problémák alakultak ki.
Az EU módszertana szerinti államháztartási hiány – amelyben nem kell figyelembe venni az EU-transzferek megelőlegezését – feltehetőleg a tervezettnél valamivel kisebb (de a 2017. évinél nagyobb), 2,2 százalék körüli lesz. Ugyanakkor a magas pénzforgalmi hiány miatt csak alig csökkenő, az EU elvárásaitól elmaradó, 73 százalék feletti GDP-arányos államadósság várható. Jövőre immár a gazdasági növekedés lassulásának, ugyanakkor az európai parlamenti és önkormányzati választások időszakában kellene terv szerint 1,8 százalékra csökkenteni az államháztartás GDP-arányos deficitjét. A GKI szerint ennél magasabb hiány valószínű, a GDP-arányos államadósság viszont csökkenhet.
(Forrás: MTI)
