A fogyasztás és a beruházások importgerjesztő hatása, valamint az autóipart hátráltató tényezőknek és a külső konjunktúrának az exportra gyakorolt befolyása magyarázta a szeptemberi külkereskedelmi adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.
A központi Statisztikai Hivatal pénteken kiadott első becslése szerint szeptemberben az export euróban kifejezett értéke 2,3 százalékkal csökkent, az import 6,3 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi aktívum így is 268 millió euró volt, 699 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbinál.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az export visszaesése összefügg az autók károsanyag kibocsátásának új mérési szabályozásával (WLTP), így feltehetően, ahogy az egyes modellek megfelelnek az új szabályozásnak, a kivitel újra élénkülhet, amit egyes új modellek, valamint új exportkapacitások üzembe helyezése is támogatni fog. Az import növekedése pedig döntően a kirobbanó beruházási dinamikát tükrözi, de a fogyasztás bővülése is hozzájárul. A külkereskedelmi többletet az olajárak markáns emelkedése miatt bekövetkezett cserearány-romlás is csökkentette.
Az elemző számítása szerint a harmadik negyedévben 1,02 milliárd euróval csökkent a külkereskedelmi többlet, ami érdemben fékezhette a GDP növekedését, ezzel szemben a beruházások jelentősen gyorsulhattak. Az év egészében arra számít, hogy a külkereskedelmi többlet mintegy 1430 millió euróval 6,65 milliárd euróra mérséklődik a tavalyi 8,078 milliárd euróról, összességében kisebb mértékben rontja a GDP növekedését, mint tavaly, így a gazdasági növekedés üteme 4,6 százalékra gyorsulhat idén.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a legfrissebb külkereskedelmi adatok nem jelentenek meglepetést. Az idén több olyan hónap volt, amikor az import volumene meghaladta az exportét – emlékeztetett. Az import ütemesebb növekedése a belső fogyasztás és a beruházások növekedésével magyarázható. Az idén az év egészében az import magasabb növekedési ütemet érhet el az exportnál, ez pedig a külkereskedelmi többlet további mérséklődését okozza. 2019-ben tovább csökkenhet a többlet, mert a belső kereslet miatt jelentős az importigény, miközben az exportteljesítményt meghatározó nemzetközi konjunktúra a legfrissebb adatok szerint lassulhat.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője is az autóipart érintő új környezetvédelmi szabályozással hozta összefüggésbe az export gyengébb teljesítményét. Emellett az európai konjunktúra lassulása miatt szűkülnek az exportértékesítés lehetőségei, de egyelőre nem világos, mennyire marad tartós ez a tendencia – tette hozzá. Eközben az import növekedési üteme nem mondható meglepőnek a belső kereslet, az élénk fogyasztás és a beruházások által vezérelt növekedés miatt.
Mindezen tényezők a külkereskedelmi többlet további csökkenését sugallják, ami – különösen az alacsony kamatok mellett – fundamentális oldalról nem támogatja a forint tartósabb felértékelődését – állapította meg az elemző.
(Fotó: Pixabay)
