Januárban szavazhatnak arról a szerzői jogi irányelvről az EU politikusai, ami véget vethet a szabad és korlátok nélküli internetnek egész Európában…
Hiába tiltakozott személyesen még Tim Berners-Lee, az „internet atyja” is az új EU-s szerzői jogi irányelv ellen, mégis megszavazták a tervezetet szeptemberben, amely komoly cenzúra alá hajthatja a szabad internetet.
Október végén Susan Wojcicki, a YouTube vezérigazgatója azt fejtegette egy blogbejegyzésében, hogy a népszerű videómegosztón konkrétan lehetetlen lesz betartani az említett jogi tervezetet, ugyanis a szerzői jogi irányelv egyik legkényesebb cikkelye szerint nem az az adott felhasználó lesz felelősségre vonható, aki megsérti a szerzői jogot, hanem az annak teret adó platform, illetve annak üzemeltetői, amiért az adott bejegyzés vagy tartalom nem akadt fenn a szűrőjén.
A YouTube vezetője konkrétan kijelentette, hogy a cégnek sem pénzügyi, sem techonógiai értelemben nincsenek meg az eszközei és lehetőségei ezek betartására. Ennek pedig vélhetően az lesz a következménye, hogy a videók egy része egész egyszerűen nem lesz elérhető az európai internetezők számára – figyelmeztetett Wojcicki, aki azt is kifejtette, hogy a szabályozás a jelenlegi elfogadott formájában nemcsak a polgárok önkifejezését gátolja, de olyanok megélhetését is ellehetetleníti, akiknek egyetlen bevételi forrásuk a videómegosztóval kötött szerződésük alapján a csatorna számára gyártott tartalom.
A YouTube sok döntése és intézkedése igencsak vitatható, aláírásgyűjtés is indult Susan Wojcicki eltávolításáért, azonban az ominózus 13. cikkely törlését már tavaly számos ismert nemzetközi jogvédő csoport is kérte az Európai Parlamenttől – úgy látszik, ezidáig eredménytelenül.
A YouTube-ra minden egyes percben mintegy 17 teljes napnyi, négyszáz órányi videót töltenek fel a userek, valóban nehéz elképzelni, hogyan lehetne ennyi tartalmat hatékonyan szűrni. A szabályozás jelenlegi formájában azt jelentené, hogy például egy filmkritikus egyetlen képkockát és semmiféle illusztrációt sem tehetne a filmhez kapcsolódóan a videójába, csakis beszéhet róla. Igencsak érdekes lenne…
Az igazgatónő arra is kitér a blogbejegyzésében, hogy tavaly csak az EU-ban mintegy 800 millió eurót fizettek ki a tartalmak tulajdonosainak és másfél milliárd eurót a globáis zenei piacnak a reklámbevételekből. Mintegy 35 millió, az EU területén regisztrált csatorna lehet érintett, amelyek közül sok közérdekű, nyelvoktatással, tudományos ismeretterjesztéssel vagy zenével foglalkozik.
