Az innovatív vállalatok nem csupán a versenyképesség növekedésével kerülhetnek előnybe, de jelentősen csökkenthetik adóalapjukat, kedvezőbb feltételek mellett pályázhatnak és kevesebb saját forrást kell felmutatniuk.
Az innovációnak nem feltétele a találmány, akár egy vállalat valamennyi új vagy módosított termékének, technológiájának, szolgáltatásának kialakítása innováció lehet – hangsúlyozta Glósz Andrea, a Glósz és Társa Pénzügyi Tanácsadó Iroda ügyvezetője a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Piac és Profit által nemrégiben megrendezett konferencián. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy pusztán megítélés kérdése lenne, mi számít innovációnak. Az irányadó definíciót a 2014. évi LXXVI. törvény (a tudományos kutatásról és az innovációról) adja meg. Eszerint innováció: a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, a kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termék, eljárás, szolgáltatás jön létre, új vagy lényegesen módosított eljárás, technológia alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, ideértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak.
Alapkutatás, alkalmazott kutatás
Az innováció tehát nem azonos sem az alap-, sem az alkalmazott kutatással. Az említett törvény szerint az alapkutatás: olyan felfedező jellegű kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban jelenségek, tapasztalatok és megfigyelések megértéséhez szükséges új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását.
Az alkalmazott kutatás meghatározása pedig így szól: tervezett kutatás vagy célzott vizsgálat, amelynek célja új ismeretek, tudás és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások, technológiák vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű továbbfejlesztésének elősegítéséhez.
Az alap-, illetve az alkalmazott kutatással szemben az innováció egy „átlagos” vállalat számára is könnyen megtanulható és „fehér köpenyesek” nélkül is alkalmazható – hangsúlyozta Glósz Andrea.
Közvetett és közvetlen előnyök
Az innováció előnyei részben az üzleti tevékenység során jelentkeznek: javul a vállalat versenyképessége, új piacokat hódít meg, bevételei növekednek stb. Vannak azonban közvetlen, a szabályozási rendszerből eredő előnyök is, amelyek a szabályozási rendszer kihasználásával érhetők el. Az innovatív vállalat adóalapja csökkenhet (TAO, helyi iparűzési adó, innovációs járulék), a pályázatokon az átlagnál kedvezőbb támogatási feltételekkel szembesül és kevesebb saját forrást kell előteremtenie.
A Glósz és Társa egyik, édesiparban működő ügyfele például új sütési technológiát vezetett be, amihez kedvező finanszírozási feltételeket keresett. Technológiafejlesztésnek (eszközbeszerzésnek) tekintve a projektet, az összes költség 575,8 millió forint lett volna, amelyből 100 millió forint lett volna támogatásként elérhető. Innovációként értelmezve viszont az elszámolható költség 617,5 millió forint volt, ami 302,5 millió forint támogatásból és 315,0 millió forintos saját forrásból állt össze. (Innováció esetén az elszámolható költségek az eszközbeszerzéseken túl magukba foglalják az anyagjellegű és a személyi jellegű ráfordításokat is.)
