Az idén is számos kiemelt felhívás jelenik meg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) – derül ki a nemrég közétett éves fejlesztési keretből (ÉFK).

A kiemelt felhívások esetében a kormány előzetesen dönt a pályázó(k)ról. A Miniszterelnökség lapunkat arról tájékoztatta, hogy a 272/2014. (XI. 5.) kormányrendelet rendelet értelmében ezt az eljárásrendet kell követni, ha 

  • a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság az éves fejlesztési keretben döntött a támogatást igénylőről, a projekt tárgyáról, meghatározta az egyes végrehajtandó projektekkel kapcsolatos szakmai elvárásokat, a hozzá kapcsolódó legmagasabb támogatást és végrehajtási határidőket, és
  • a támogatás közfeladat megvalósítására irányul, vagy
  • a támogatás az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése hatálya alá nem tartozó intézkedésnek vagy közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott támogatásnak minősül. (A szóban forgó bekezdés szerint a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet).

A kiemelt projektekre az egyes prioritások szakpolitikai felelősei tesznek javaslatot, amelynek elfogadásáról az ÉFK-ben a kormány dönt.

Lássuk most a 2016-ra tervezett kiemelt GINOP-felhívásokat, prioritások szerint.

A kkv-k versenyképességének javítása

Ebben a prioritásban várhatóan még januárban megjelenik (a Versenyképes Közép-Magyarországért Operatív Programmal (VEKOP) közös finanszírozásban, 1,02 milliárd forintos keretösszeggel a „Vállalkozói mentorálás a mikro-, kis- és középvállalkozások részére” című kiírás (GINOP-1.1.2-VEKOP-16). Pályázatot nyújthat be Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) által vezetett konzorcium, amelynek tagjai: a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a SEED Kisvállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA), a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. és a Magyar Kereskedelemfejlesztési és Promóciós Kft. A projekt célja a vállalkozói aktivitás növelése, az innovációra való nyitottság ösztönzése, az önfenntartásra és azon túl a munkahelyteremtésre való képesség fejlesztése érdekében országos vállalkozói mentorhálózat létrehozása. A projekt célcsoportját az alábbi mikro-, kis- és középvállalkozások képezik:

  • női vállalkozók,
  • vállalkozások, amelyek energiahatékonysági intézkedések bevezetése előtt állnak,
  • külpiacra lépés előtt álló, vagy alacsony külpiaci részesedéssel rendelkező vállalkozások,
  • beszállítóvá válás előtt álló, vagy rövid beszállítói múlttal rendelkező vállalkozások.

Ebben a prioritásban jelent meg tavaly májusban a „Nemzeti turisztikai marketing és keresletösztönző program” című kiemelt program is, 8,35 milliárd forintos keretösszeggel.

Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció

A GINOP második a prioritásában egyetlen kiemelt felhívás volt, a 2015 márciusában meghirdetett „ELI lézer kutatóközpont megvalósítsa” című, amely szakaszolt projektként valósul meg. (A szóban forgó kiírás a 2. fázisra vonatkozott, keretösszege 40,05 milliárd forint.

Infokommunikációs fejlesztések

Ebben a prioritásban tavaly jelentek meg

című kiemelt felvívások.

Februárban várható a „Közösségi internet hozzáférési pontok fejlesztése, szolgáltatási portfóliójuk bővítése” című felhívás (GINOP-3.3.1-16), amelyre konzorciumvezetőként a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), konzorciumi tagként pedig a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) jelentkezhet. A 2,00 milliárd forintos keretösszegű felhívás célja a közösségi IKT hozzáférési pontok infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése, azokon keresztül az e-Befogadás erősítése.

A KIFÜ és az NFM konzorciumára lesz kiírva áprilisban az „Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének elősegítése” című (GINOP-3.3.2-16) felhívás, amelynek keretében 2,5 milliárd forintot lehet majd elkölteni a digitális eszközök és szolgáltatások (különös tekintettel az e-közszolgáltatások) felnőtt lakosság körében történő népszerűsítésére, valamint a használatukra való ösztönzésre a kistelepüléseken és a hátrányos helyzetű csoportok körében.

Októberben jelenik meg a tervek szerint a „Kormányzati hálózatok konszolidációja, kapacitásainak, teljesítményének növelése” című (GINOP-3.4.3-VEKOP-16) felhívás, összesen 4,29 (ebből VEKOP: 1,29) milliárd forint keretösszeggel. A felhívásra a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. és a KIFÜ kérhet támogatást, a cél az állami hálózat-konszolidáció kiteljesítése, a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat továbbfejlesztése, bővítése, kapacitásainak növelése.

Foglalkoztatás

Az 5. prioritás két nagyágyúja a 2014-ben megjelent, 160 milliárd forintos keretösszegű „Ifjúsági Garancia”, valamint a tavaly meghirdetett „Út a munkaerőpiacra”, amelynek keretösszegét 224 milliárd forintra emelték. Mindkettőre az NGM nyújthatott be (konzorciumvezetőként) támogatási kérelmet, a kormányhivatalokkal társulva.

A napokban jelent meg a „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése – támogató szolgáltatások” című kiírás; az idén ebben a prioritásban című még három kiemelt felhívás várható.

„Gyakornoki program – Támogató szolgálatok Szakképzési centrumok konzorciuma” (GINOP-5.2.5-16). Az 1,20 milliárd forintos keretösszegű, januárra „kiírt” felhívás célja a szakképzésből kikerülő fiatalok munkáltatóknál történő gyakornoki elhelyezkedésének támogatása és foglalkoztatásuk nyomon követése, a szakképzési centrumok kérhetnek (konzorciumi formában) támogatást.

„Vállalati felelősségvállalás ösztönzése és állásfeltárás” (GINOP-5.3.6-16); májusban várható. A 3,00 milliárd forintos keretösszegre az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFK) pályázhat; a vállalatok hatékony társadalmi felelősségvállalását támogató projekt a korábbi hasonló (hazai finanszírozású) projekt eredményeire épül és személyre szabott tanácsadásokkal segít a vállalkozásoknak hatékony felelősségvállalási stratégiák kidolgozásában, ezzel is erősítve alkalmazkodóképességüket.

„Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” (GINOP-5.3.7-16). A novemberre kiírt felhívásban szintén az OFK „pályázhat”; a 3,60 (ebből VEKOP: 1,00) milliárd forintos keretösszegből megvalósítandó célok: a munkakörülmények javítása és a be nem jelentett munkavégzés visszaszorítása az ellenőrzések hatékonyságának növelésével, az ellenőrzésekhez szükséges humánkapacitások és erőforrások további erősítésével, valamint a jogtudatos magatartás elterjesztésével.

A versenyképes munkaerő

A 6. prioritásban decemberben jelent meg „A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése” című kiemelt felhívás, az idén még az alábbiak várhatóak:  

„Idegen nyelvi készségek fejlesztése” (GINOP-6.1.3-16). A 15 milliárd forintnyi keretösszegből a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal fejlesztheti majd a felnőtt lakosság idegen nyelvi kompetenciáit; a felhívás várhatóan októberben jelenik meg.

„Munkahelyi képzések támogatása kis- és középvállalatok munkavállalói számára” (GINOP-6.1.6-16). Szintén októberre várható, és szintén a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal nyújthat be támogatási kérelmet, 20 milliárd forint keretösszegre. A projekt célja, hogy az alkalmazottak foglalkoztathatóságának, a munkavállalók munkahelyi készségeinek és kompetenciáinak javítása révén növekedjen a vállalkozások versenyképessége, és a támogatás ösztönözze a foglalkoztatókat munkavállalóik tudásának folyamatos fejlesztésére.

„A 21. századi szakképzés és felnőttképzés minőségének, valamint tartalmának fejlesztése” (GINOP-6.2.4-VEKOP-16). A 7,00 (ebből VEKOP: 1,92) milliárd forintos keretösszegű, a tervek szerint márciusban megjelenő felhívás is a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal asztala. A projekt célja az iskoláskorú és a felnőttkori szakmatanulás minőségének javítása és az ehhez szükséges információs rendszer működtetése, a szakképesítés megszerzéséhez való hozzáférés előmozdítása rugalmas és átjárható képzési rendszer kialakítása révén, valamint a fenntartható és intelligens gazdaság igényeinek kiszolgálása érdekében tartalom- és eszközfejlesztés.

Turizmus

A 7. prioritásban két nagy kiemelt pályázatra összesen 55 milliárd forintnyi uniós támogatás jut.

A „Nemzeti Kastély- és Várprogram turisztikai célú fejlesztéseinek támogatása” (GINOP-7.1.1-15) című projekt már 2015-ben elindult, a legfrissebb fejlesztési terv szerinti keretösszege 33 milliárd forint. Pályázhat a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (konzorciumvezetőként vagy önállóan); konzorciumi formában benyújtott pályázat esetében konzorciumi tag lehet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., az önkormányzatok és az államháztartás rendszerén belüli és kívüli nonprofit szervezetek. A projekt keretében támogatott fejlesztésektől azt váárják, hogy

  • a nemzetközi vonzerő elérése érdekében rendelkezzenek valós keresleti megalapozottsággal, valamint jól meghatározott célcsoport-szegmentációval,
  • interaktív, innovatív elemeket is tartalmazzanak, a komplex élményszerzést szolgálják, illetve a látogatószám, a tartózkodási idő és a költés növelésére irányuljanak,
  • a turisztikai kkv-kkal való együttműködésre teremtsenek lehetőséget, váltsanak ki multiplikátor hatást,
  • hatással legyenek a helyi foglalkoztatásra (közvetlen és közvetett módon),
  • megvalósítása során a projektgazda az eredeti állapot megőrzése, helyreállítása érdekében a hagyományos anyagok, eljárások, eszközök használatát részesítse előnyben,
  • a turizmus szezonális ingadozásának csökkentését szem előtt tartva az érintett létesítmények egész éves nyitva tartását szolgálják.

„Az aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése” (GINOP-7.1.2-15). A 22,3 milliárd forintos keretösszegre a Magyar Természetjáró Szövetség, a Magyar Vitorlás Szövetség, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség, a Kerékpáros Magyarország Szövetség, illetve az általuk vezetett és a Nemzeti Sportközpontokkal mint konzorciumi taggal alkotott konzorciumok pályázhatnak, több megyét érintően komplex szolgáltatások nyújtására, valamint látogatószám, tartózkodási idő és vásárlóerő generálására.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL