Tavaly mintegy 135 lakás és családi ház cserélt gazdát Magyarországon, harmadával több, mint egy évvel korábban. A kereslettel az árak emelkedésnek indultak: másfél év alatt átlag negyedével drágultak a lakóingatlanok.
A tavalyi harmadik negyedévben átlag 2,9 százalékkal emelkedtek a magyarországi lakásárak az előző három hónaphoz viszonyítva – derül ki az FHB összeállításából, amelyhez saját piaci információi mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatait is felhasználta. A lakásárak lassan elérik a válság előtti szintet, jelenleg a 2008 végén, 2009 elején tapasztalható árakkal szembesülhetnek a lakásvásárlók, a különbség már csak csupán 3,5 százalék a 2008-as csúcshoz képest.
A lakásárak 2014 második negyedéve folyamatosan növekednek, a drágulás mértéke azonban fokozatosan mérséklődik. A tavalyi első negyedévben még több mint hét százalékos áremelkedés volt mérhető, míg a második negyedévben átlag 3,9 százalékkal nőttek az árak. A lakásárak emelkedésének beindulása óta eltel másfél évben (2014 áprilisától 2015 szeptember végéig) a lakóingatlanok átlag 25,8 százalékkal lettek drágábbak.
Budapesten nőnek a legnagyobb mértékben az árak
Közép-Magyarország a tavalyi első kilenc hónapban a növekedés meghaladhatta a 20,4 százalékot az előző év azonos időszakához viszonyítva. Szintén jelentős, 17,6 százalékos az emelkedés az Észak-Alföldön, míg Észak-Magyarországra 13,6 százalékkal drágultak a lakások. A legkisebb mértékben a Közép-Dunántúlon emelkedtek az árak 2014-hez képest, de amennyiben az árak ezen a szinten maradtak az utolsó három hónapban is, az árkülönbség ott is 10 százalék fölött lesz.
A régiós bontáshoz hasonlóan a településtípusoknál is egyre inkább növekedés jellemzi a lakásárakat. A legnagyobb drágulás Budapesten mérhető, ahol a tavalyi harmadik negyedévében 20 százalékkal voltak magasabbak az árak a 2014-es átlagos értéknél. A többi településtípusnál a 2014-es átlagos árakat 9-13 százalékkal szárnyalják túl a 2015-ös értékek.
A válság óta nem adtak el ennyi lakást
Tavaly az ingatlanértékesítési hálózatok adatai szerint körülbelül 135 ezer lakás és ház cserélt gazdát Magyarországon, s ez a válságot követő évek legjobb eredménynek számít. (Egy évvel korábban nagyjából százezer lakóingatlanra volt kereslet). A havi tranzakciók alapján azonban látszik, hogy a különbség hátterében elsősorban az év elején tapasztalt jelentős növekedés áll, míg a harmadik és negyedik negyedévben a 2014-eshez hasonlóan alakultak az értékesítések.
Az építési engedélyek száma növekedést mutatott 2015-ben, január és szeptember között összesen 8616 darabot adtak ki Magyarországon, amely ezerrel haladta meg az előző év azonos időszakát jellemző számot. A 24 százalékos növekedés ellenére az építési engedélyek száma továbbra is messze elmarad a válság előtti szinttől, illetve tovább árnyalja a képet, hogy a bővülés jelentős része a második negyedéves jó eredménynek köszönhető, míg a július és szeptember közötti időszakban már csak 3,3 százalékkal növekedett az engedélyek száma.
Egyelőre csak az építési engedélyek száma nőtt
Míg az új engedélyek száma nőtt, addig az átadott lakások száma csökkent. Az év első kilenc hónapjában 4657 új otthon készült el, míg 2014 azonos időszakában 5144. Pozitív ugyanakkor, hogy a csökkenés ellenére a használatba vételi engedélyek száma nem süllyedt vissza a 2013-as mélypontra.
Az építési engedélyek számának növekedését csak a néhány régióban tapasztalt bővülés idézte elő, míg a többiben 2015 első kilenc hónapjában kevesebb engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. A növekedésben élen jár Budapest, és így Közép-Magyarország, de jól teljesített a Dunántúl is, valamint az Észak-Alföldön és a Közép-Dunántúlon is tapasztalható volt némi emelkedés, bár ezek továbbra is nagyon mélyen állnak.
Az épített lakások számát illetően alig van olyan régió, ahol bővülésről lehet beszámolni, egyedül Nyugat-Dunántúlon érhető tetten növekedés. A fejlesztések tehát csak lassan indultak be, ugyanakkor az új lakástámogatási rendszernek és az áfa-csökkentésnek köszönhetően az építkezések várhatóan felpörögnek az idei évben.
Újra felfutóban a lakáshitelezés
A lakáspiaci felívelést támogatja a lakáshitelezés, mely továbbra is jelentős bővülést mutat. 2015 harmadik negyedévében a kihelyezett forint lakáshitelek értéke meghaladta a 110 milliárd forintot, ami a második negyedévhez képest 43,5 százalékos bővülést jelentett. Ebben az országos eredményben nagy szerepe volt a szeptembernek, e hónapban a banki kihelyezések meghaladták a 40 milliárd forintot.
A negyedik negyedévben ugyan nem sikerült megismételni a harmadik negyedév számait (az MNB legfrissebb adatai szerint), de a havi hitelkihelyezések továbbra is stabilan 30 milliárd forint fölött alakultak, e negyedévben az új hitelek összege meghaladta a 100 milliárd forintot, amely közel 57 százalékos bővülést jelent 2014 azonos időszakához képest. A lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja folyósításkor 2015 decemberében 5,8 százalék volt, míg a szerződéses összeggel súlyozott átlagos évesített kamatlába 5,3 százalékos szinten mozgott.
