Megfeszített munkával, de sikerül eljuttatni az uniós forrásokat a gazdákhoz – mondta el Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke a Portfolio Agrárium 2016 konferencián. Az ország vezető szakemberei a várható pályázati dömpingről, a zöldítés revíziójáról és a még megjelenés előtt álló pályázati felhívásokról beszélgettek a rendezvény délelőtti szekciójában.
„Egy éve vettem át az MVH vezetését, és egy olyan gazdabarát hivatal kialakítását tűztem ki célul, amely kerüli a szankcióorientált ellenőrzéseket – fogalmazott Gyuricza Csaba. – Annak ellenére teljesítettük a feladatainkat, hogy tavaly fenekestül felfordult a rendszer, mivel a hivatalnak nemcsak az új uniós Közös Agrárpolitika (KAP) támogatási rendszeréhez kellett alkalmazkodnia, de be kellett fejeznie az előző uniós költségvetési ciklus kifizetéseit, és fel kellett készülnie a tavaly elfogadott új magyar Vidékfejlesztési Program pályázataira is. Ahhoz, hogy eleget tudjunk tenni megnövekedett kötelezettségeinknek, fejleszteni kellett az informatikai rendszert is, új honlapot és portált alakítottunk ki. Emellett az elmúlt évben csaknem 30 féle módosító javaslatot fogalmaztunk meg, hogy tovább könnyíthessünk a bonyolultabbá váló agrártámogatások rendszerén.”
A pályázatok kiírása az idén január 20-án jóváhagyott éves fejlesztési keret alapján történik, a felhívásokkal kapcsolatos további részletek a Széchenyi 2020 oldalán olvashatók.
A 2015-ös év az új támogatási rendszerhez történő igazodásról szólt. A gazdák a régi kifizetési metódusokhoz viszonyítanak, de az új támogatási rendszer egy teljesen más struktúrát igényel. Amiért a gazdák kevesebbnek érzik a támogatási összegeket, az a SAPS változása, ráadásul az új szabályozásként bevezetett zöldítés bonyolultsága miatt kihívást jelentett a kérelmezőknek.
Európai összehasonlításban ugyanakkor nem állunk rosszul, annak ellenére, hogy a gazdáknak 18 féle választható komponenssel kell kínlódniuk. Ezen a héten is majdnem 36 milliárd forintot fizettünk ki zöldítési támogatásként – mondta el Gyuricza Csaba. A gazdálkodók 95 százalék fölötti arányban 3 komponenst választottak a 18-ból. Az egyik ilyen az ökológiai másodvetés, amelyet a gazdálkodási napló alapján ellenőriznek, ugyanakkor jogszabályi változtatásokra valószínűleg szükség lesz, ha nem akarjuk, hogy a minőség rovására menjen ez a komponens – hívta fel a figyelmet az MVH elnöke.
Rendkívül mozgalmas és sikeres éven vagyunk túl, hisz egyszerre zártuk le az előző támogatási periódust és indítottuk el a jelenlegi ciklust. Az előző támogatási ciklus kifizetési aránya 100 százalékos volt, ráadásul az új Vidékfejlesztési Program megvalósítása már javában elkezdődött tavaly – foglalta össze a 2015-ös év eredményeit előadásában Mezei Dávid agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár.
A beruházási pályázatokról és ezek általános szabályairól is beszélt a helyettes államtitkár. Legalább 6000 STÉ-t kell elérnie a gazdálkodónak ahhoz, hogy pályázhasson a VP felhívásaira, és a bevételének legalább 50 százaléka mezőgazdasági tevékenységből kell, hogy származzon. A pályázónak a kérelem benyújtásakor elegendő az engedély iránti eljárás megindítását igazolni. Ez alól egyedüli kivételt a vízjogi engedélyek képeznek. Mezei Dávid a VP új elemeként mutatta be a konzorcium fogalmát, amelynek bevezetésével azt szeretnék elérni, hogy növeljék az együttműködő gazdák arányát, és elősegítsék az integráció további térhódítását A konzorciumnak legalább öt tagja van, de minden egyes tagnak külön-külön is meg kell felelnie a követelményeknek. Vannak olyan csoportok – például termelési csoportok – amelyek automatikusan konzorciumnak minősülnek.
Az eddig megjelent pályázatokra is is felhívta a figyelmet Mezei Dávid. A trágyatárolók építéséről szóló felhívások tavaly novemberben jelentek meg, az erre szánt támogatási keret 5,6 milliárd forint.
A már megjelent pályázatok közül a legnagyobb keretösszeggel, összesen 150 milliárd forinttal a tavaly decemberben megjelent élelmiszeripari felhívás rendelkezik. Ennél a felhívásnál a maximális támogatási összeg 500 millió forint lehet, kollektív támogatásnál pedig 1,5 milliárd.
A magyar mezőgazdaság egy növekedési pályán van – fogalmazott Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Ennek ellenére nem dőlhetünk hátra, hiszen több kihívásra is választ kell találnunk, talán ezek közül az egyik legfontosabb a feketegazdaság elleni küzdelem, amely évente több száz milliós veszteséget okoz a magyar agráriumnak – véli a NAK elnöke.
Az őstermelői igazolványok cseréjéről elmondta: a lépés nemcsak a fizikai megjelenést érinti, hanem ezzel párhuzamosan komolyabb informatikai háttér is kiépült. Az igazolványok cseréje januárban kezdődött, a cél az ellenőrzés hatékonyságának növelése, az átláthatóság, és az egyértelmű azonosíthatóság. Győrffy Balázs hozzátette: a március 20-i határidő után már nincs meg az a lehetőség, hogy január elsejéig visszamenőleges hatállyal lehessen érvényesíteni az igazolványt.
