A Kelet- és Közép-Európából az Egyesült Királyságba érkező fiatal migránsok jelentős része – az általa betöltött munkakörben – túlképzettnek számít, miközben átlagos órabérük mindössze 60 százaléka az országban született fiatalokénak.
Az Egyesült Királyságban is súlyos politikai viták tárgya a bevándorlás, amiben – az országban munkát vállaló magyar fiatalok nagy száma miatt – Magyarország is erősen érintett. A szigetország polgárai a közvélemény-kutatások szerint támogatják a bevándorlás korlátozását.
Az oxfordi egyetem két kutatója, Thees F. Spreckelsen és Martin Seeleib-Kaiser professzor egy friss kutatásban azt vizsgálta, miként illeszkednek be a különböző régiókból érkező 20 és 34 év közötti fiatalok az egyesült királyságbeli munkaerőpiacra. (Az elmúlt öt évben az országba érkező migránsok 60 százaléka ebbe a korcsoportba esett.) A részletes tanulmány itt olvasható; egy rövidebb összefoglaló megjelent a The Conversation-ban. Az adatok forrása a negyedévente megjelenő UK Labour Force Survey átfogó munkaerő-piaci felmérés.
A tanulmány fő megállapításai a következők:
- a fiatal migránsok munkaerő-piaci integrálódása megfelelő: a foglalkoztatottsági ráta körükben magasabb, mint az Egyesült Királyságban született hasonló korosztály tagjainál, és kevésbé valószínű, hogy munkanélküli segélyért folyamodnak;
- a közép- és kelet-európai országokból érkező fiatal migránsok ugyanakkor alacsonyabb bérért és általában – számukra – kedvezőtlenebb szerződési feltételek mellett dolgoznak, és igen nagy körükben a túlképzettek aránya is.
Csoportok
A kutatók a fiatal migránsok öt csoportját különböztették meg annak függvényében, hogy honnan érkeztek:
- Közép- és Kelet-Európa (Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia);
- Bulgária és Románia;
- Dél-Európa (Ciprus, Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország);
- a többi EU-tagállam;
- harmadik (azaz EU-n kívüli) országok.
Jó foglalkoztatási mutatók
2010 és 2014 között az átlagos foglalkoztatottság a közép- és kelet-európai (83 százalék), a román és bolgár (78 százalék), valamint a dél-európai EU-tagállamokból (75 százalék) érkezett fiatal migránsok körében magasabb volt, mint az Egyesült Királyságban születettek 74 százalékos korosztályos átlag.
Míg a munkanélküliségi ráta az egyesült királyságbeli 20–34 évesek körében a szóban forgó időszakban 8,5 százalék volt, addig a kelet- és közép-európai országokból érkező migránsoknál csupán 5 százalék. Ugyanez áll az inaktívak (munkába állásra készen nem állók vagy munkát nem keresők) arányára is: míg az egyesült királyságbeli fiatalok 18 százaléka esett ebbe a kategóriába, a kelet-közép-európai migránsoknál csupán 12 százalékos ez az arány.
Hol tudnak elhelyezkedni a fiatal migránsok?
A Kelet- és Közép-Európából az Egyesült Királyságba érkező fiatalok 26,4 százaléka a feldolgozóiparban, 5,2 százalékuk az építőiparban dolgozott; a román és bolgár migránsok 10,7 százaléka a feldolgozó-, 21 százaléka pedig az építőiparban tudott elhelyezkedni. (A „tősgyökeresek” körében ez a két arány 9,1, illetve 7,6 százalék.) A disztribúció területén, szállodákban, illetve éttermekben a dél-európai fiataloknak dolgozott a legnagyobb hányada, de a válságot követő években már a kelet- és közép-európai fiataloknak is nagyjából egyharmada itt talált munkát.
Érdekesség, hogy a pénzügyi szolgáltatások területén dolgozók aránya kelet- és közép-európai fiatalok körében volt a legalacsonyabb (a válságot követő években átlagosan 13 százalék), a Bulgáriából, illetve Romániából érkezetteknek ugyanakkor több mint 20 százaléka ezen a területen tudott elhelyezkedni. Nem meglepő, hogy a pénzügyi területen elhelyezkedő fiatalok aránya a „többi EU-tagállam” kategóriában volt a legmagasabb (37,5 százalék a válságot követő években), ez közel kétszerese a „hazai pályán versenyzők” 18,9 százalékos átlagának.
A közigazgatásban, az egészségügyben, illetve az oktatásban állást szerzett fiatalok aránya ugyanakkor valamennyi migránscsoportban kisebb volt, az Egyesült Királyságban születettek 26,8 százalékos korosztályos átlaga.
Képzettség, anyagiak
Mind a Kelet-, illetve Közép-Európából, mind a Romániából, illetve Bulgáriából érkezett fiatalok a jól képzett kategóriába tartoznak; a közülük munkában állók 13,4 százaléka magasabb végzettséggel/képzettséggel rendelkezik, mint az adott munkakörben foglalkoztatottak átlaga.
A fizetések területén a kelet- és közép-európai fiatalok állnak a leginkább csehül: az átlagos munkabérük több mint 40 százalékkal alacsonyabb, mint az Egyesült Királyságban született 20–34 éveseké. Ha az utóbbit tekintjük 100 százaléknak, akkor a bolgár-román mutató 63,2 százalék, a dél-európai fiataloké pedig 91,5 százalék. A „többi” EU-tagállamból érkezők ugyanakkor – az átlagot tekintve – sokkal jobban keresnek (122 százalék), mint a „helyben született” fiatalok, a harmadik országbeli migránsok pedig nagyjából ugyanannyit (100,9 százalék).
