A brit miniszterelnök szerint jóval drágább lenne az élet Nagy-Britanniában, ha a brit EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazáson a választók többsége a kilépésre voksolna. Érveléséhez csatlakoztak a négy legnagyobb brit áruházlánc volt vezetői is.
David Cameron a The Sun című brit tömeglap vasárnapi kiadásában megjelent cikkében kifejti, hogy független elemzők és pénzügyi intézmények előrejelzései szerint a font 12 százalékkal, sőt ennél nagyobb mértékben is gyengülhetne, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból.
Cameron idézi a pénzügyminisztérium új becslését, amely szerint ennek importdrágító hatása csaknem 3 százalékkal emelné a háztartások által vásárolt tipikus élelmiszerkosár árát, és ez évente átlagosan 120 font (50 ezer forint) többletkiadást jelentene minden egyes háztartás számára csak az élelmiszerek esetében.
A ruházati termékek a pénzügyminisztérium becslése szerint még nagyobb mértékben, 5 százalékkal drágulnának, és ez évente további száz fonttal emelné a családok kiadásait, vagyis a teljes költségtöbblet elérné a 220 fontot (91 ezer forint) – áll a brit kormányfő írásában.
Cameron idéz egy korábbi pénzügyminisztériumi tanulmányt is, amely kimutatta, hogy a brit EU-tagság feladása hosszabb távon háztartásonként 4300 fontnak (1,8 millió forintnak) megfelelő nemzetgazdasági szintű veszteséget okozhatna.
A brit miniszterelnök szerint mindez egyértelműen mutatja, hogy súlyos gazdasági kockázatokkal járna a Brexit, vagyis Nagy-Britannia távozása az EU-ból.
Hasonló érvekkel tettek közzé közös felhívást vasárnap a négy legnagyobb brit áruházlánc, a Tesco, a Sainsbury’s, a Marks & Spencer és a B&Q volt vezetői. Sir Terry Leahy, Justin King, Marc Bolland és Sir Ian Cheshire a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi lapban megjelent írásában annak a véleményének ad hangot, hogy az egész brit kiskereskedelmi rendszert „masszív sokk” érné Brexit esetén, és ez katasztrofális hatással járna a fogyasztási kiadásokra.
A négy volt vállalatvezető szerint is valószínűsíthető lenne a font további gyengülése, és így az importált termékek kiskereskedelmi árának emelkedése.
Nagy-Britanniának olyan erőteljes és integrált beszállítói hálózata van az Európai Unió többi országával, amilyen korábban soha nem létezett, ám Brexit esetén ezt a kereskedelmi kapcsolatrendszert teljesen újra kellene tárgyalni, ami csak árthat a brit fogyasztóknak és a brit exportőröknek is. Nehéz elképzelni ugyanis, hogy a francia gazdák megengednék a brit hús akadálytalan további importját, ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból – fejtegetik a brit áruházláncok volt vezetői.
A népszavazási kampány kezdete óta a brit és a nemzetközi pénzügyi intézmények és üzleti szervezetek egymás után hívják fel a figyelmet a Brexittel járó, potenciálisan súlyos gazdasági kockázatokra, és a legújabb felmérések szerint a választóknak is egyre nagyobb arányát aggasztják ezek a kockázatok.
A ComRes közvélemény-kutató cég a Daily Mail című konzervatív brit napilap és az ITV kereskedelmi televízió számára összeállított legújabb vizsgálatában kimutatta, hogy február óta 17 százalékponttal, 38 százalékról 55 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik szerint a gazdaság a legfontosabb tényező a brit EU-tagság sorsáról szóló döntésben.
A cég felmérése szerint – a bizonytalanok kiszűrésével számolva – jelenleg a brit választók 57 százaléka akar arra szavazni, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja, a kilépésre 43 százaléknyian voksolnának.
Az elmúlt héten más közvélemény-kutatások is a bennmaradást pártoló tábor jelentős előnyét jelezték, és a brit fogadóipar is mind kisebb pénznyeremény-esélyt kínál azoknak, akik arra tesznek fel téteket, hogy Nagy-Britannia az EU tagja marad, jelezve, hogy a fogadóirodák is ezt a kimenetelt tartják valószínűnek.
MTI/Kertész Róbert, London
