Az iLex Systems Zrt. együttműködő partnerei közreműködésével szerkesztett cégjogi sorozat 47. részében Pongrácz Ferenc, a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke foglalja össze gondolatait a jogi technológiai fejlődés törvényszerűségéről, valamint azokról a kihívásokról, amelyekkel a mai kor modern jogászainak szembe kell nézniük.
Az elmúlt napokban a Budapesten másodízben megrendezett Brain Bar fesztivál keretei között volt szerencsém két érdekes eseményen is részt venni. A fesztivál egyébként olyan izgalmas témákkal foglakozott, mint a Föld és a világűr, a robotok és kreativitás vagy az emberek és a mesterséges intelligencia viszonya.
Az egyik esemény, amelyre szeretnék kitérni, a Budapest Makers néven indítani tervezett internetes portál bejelentése. Az ősszel induló portál célja, hogy összekösse egymással és a világgal Budapest kreatív iparának olyan szereplőit, mint például technológiai startup vállalkozások, designerek, kézművesek vagy befektetők. A portál célja az is, hogy segítsen minél szélesebb körben megismertetni a hazai kreatív ipari ökoszisztéma szereplőit és elősegítse annak fejlődését.
A másik rendezvényt az Amerikai Kereskedelmi Kamara szervezte „AmCham Brain Bar Lab” címmel. A körülbelül száz résztvevő kisebb csoportokban arról beszélgetett és gondolkozott együtt, hogy az infokommunikációs technológiák korábban soha nem látott ütemű fejlődése milyen lehetőségeket és kihívásokat hordoz.
Ezek a technológiák két ok miatt játszanak különleges szerepet. Az egyik ok a Moore törvényeként ismert empirikus megfigyeléshez köthető, mely szerint az áramkörök összetettsége – a legalacsonyabb árú ilyen komponenst figyelembe véve – körülbelül 18 hónaponként megduplázódik. Az elektronikai egységek teljesítményének gyorsuló ütemű fejlődése az elmúlt 50 évben töretlen és várhatóan a következő évtizedben is fennmarad. A másik ok, hogy az infokommunikáció olyan motor, amely meghatározó szerepet tölt be más iparágak technológiai és üzleti innovációjában.
Az új technológiákra épülő átütő erejű változások talán legismertebb leírását Marc Andreessen tette közzé a 2011-ben a Wall Street Journalben megjelent „Miért eszi meg a szoftver a világot?” című cikkében. Az írásban Andreessen azt jósolta, hogy egyre több iparág fog úgy átalakulni, hogy a munkát szoftverek végzik és a kialakított új típusú szolgáltatások az interneten keresztül vehetők igénybe az élet szinte minden területén a mezőgazdaságtól a nemzetbiztonságig. Az új gazdaság nyertesei gyakran a Szilícium-völgy kultúráját követő technológiai startup vállalkozások, amelyek sikeresen foglalják el a hagyományos nagyvállalatok piaci pozícióit. A szerző 10 évet adott arra, hogy ez a hullám szinte minden iparágon végigsöpörjön.
Öt évvel a cikk megjelenése után elég egy pillantást vetni a világ legnagyobb piaci értékű vállalatinak listájára, hogy belássuk: a szoftver tényleg megeszi a világot. Persze, sok tündöklő startup értékelése erősen vitatható és a részvényárfolyamok is erősen változnak minden irányban, de nehéz nem észrevenni, hogy egyre több iparág alakul át a technológiai fejlődés eredményeképpen és a változásokat élharcosai nagyon gyakran statupok.
Egy másik jövőbelátó szerző, Richard Susskind 2009-ben „Az ügyvédség vége” provokatív címmel publikálta könyvét, amelyben az egyik legkonzervatívabb és legbüszkébb hivatás mélyreható átalakulását vizionálta. Susskind nagyon komoly informatikai és jogi tudással felvértezve érvel amellett, hogy az olyan technológiák, mint a jogi dokumentumok automatizált összeállítása, a folyamatos elérhetőséget biztosító hordozható eszközök, az elektronikus jogi piacterek, az e-learning, a közösségi média szakmai alkalmazása, a jogi folyamatmenedzsment és projektmenedzsment eszközök, a gépekkel támogatott dokumentum és esetfeldolgozás, vagy éppen az elektronikus vitarendezés alapvetően fogják átalakítani hagyományos ügyvédi irodák üzleti modelljét.
És persze Susskindnak is igaza lett. Az elmúlt években új divatkifejezést tanultunk az innovatív jogi megoldásokat és jelölő angol LegalTech kifejezést. Amikor ezt a cikket írom, az egyik legismertebb online piactéren, az AngelList nevű portálon 1150 jogi startup 648 jogi technológiai befektető és 218 jogi startup munkalehetőség található. Az itt felsorolt startup vállalkozások legtöbbje nem csupán új technológiákat fejleszt, de új üzleti modelleket is. Az Egyesült Államokban 2014-ben 254 millió dollárt fektettek LegalTech cégekbe. Ez nem kevés pénz, de ha az ügyvédek óradíjára és ezzel együtt az új technológiák üzleti potenciáljára gondolunk sokan úgy vélhetik, hogy ez csak a kezdet.
Iparágtól függetlenül elmondható, hogy a feltörekvő technológiai cégek egyben egy új menedzsmentfilozófia képviselői is, akik az átütő erejű innovációra építenek szemben a hagyományos vállalati felfogással, amely a hatékonyságot és a marketinget helyezi a középpontba. A Compass.co által kiadott „The Global Startup Ecosystem Ranking” című tanulmány szerint az Egyesült Államokban a munkaerő hatékonysága 1965 óta megduplázódott, miközben a vállalatok eszközarányos nyeresége 75 százalékkal csökkent. Ezzel egyidőben a legnagyobb vállalatok S&P 500-as listáján a cégek átlagosan 80 százalékkal kevesebb ideig tudtak fent maradni.
A szerzők szerint a jelenség okai a következők:
- A piacra lépés korlátai jelentősen csökkentek, egyrészt az általános gazdasági liberalizáció hatására, másrészt pedig azért, mert a termelésben a globális kommunikáció és logisztikai rendszerek exponenciális fejlődése lehetővé tette termelési értékláncok felépítését jelentős tőkebefektetés nélkül is.
- Az egyre nagyobb szerepet játszó infokommunikációs iparban szintén tovább csökkentek a belépési korlátok többen között annak köszönhetően, hogy a felhőalapú technológiák és az új hatékonyabb szoftverfejlesztési eljárások és fejlesztőeszközök segítségével globális piacok elhanyagolható mértékű tőkebefektetéssel elérhetővé váltak.
- A vevők sokkal tájékozottabbak lettek. A múltban az átlagos vásárló annyit tudott egy termékről, amennyit a reklámokból és az értékesítőktől hallott. A cégek egyoldalú üzenetekkel képesek voltak a róluk alkotott vásárlói kép érdekeik szerinti formálására. Elsősorban a közösségi médiának köszönhetően az információ áramlás mai szintjén már nem feltétlenül a márkaépítés, az értékesítés és a marketing a legfontosabb sikerfaktor, hanem gyakran a kiemelkedő dizájn és termékminőség.
- A fogyasztók kevésbé vásárolnak új termékeket. A növekvő környezettudatosság mellett az úgynevezett “sharing economy” térnyerése lehetővé teszi a megvásárolt vagyontárnyak hatékonyabb kihasználását.
A hagyományos nagyvállalati megközelítés a profit növelésének két módját preferálja: a költségek csökkentését és a marketingtevékenység intenzitásának emelését. A költségek egy bizonyos szint alá csökkentése a termékek/szolgáltatások minőségének romlásával járhat, ami a fogyasztók informáltságának mai szintjén végzetes lehet. A fogyasztók – mint láttuk – az egyoldalú marketingüzenetekre is sokkal kevésbé fogékonyak.
A jelenlegi piaci viszonyok között a siker kulcsa tehát gyakran a radikális termék/szolgáltatás és üzleti modell innováció.
Néhány ismert példa arra, hogy egy-egy új üzleti modellt és infokommunikációs innovációt alkalmazó startup miként vette át az adott iparág vezető pozícióját:
- Kodak → Instagram (Fotózás)
- Borders Books → Amazon (Könyvek)
- Tower Records → Apple, Spotify (Zene)
- Nagy Szállodaláncok → Airbnb (Szállás)
- Taxi társaságok → Uber (személyszállítás)
- Toborzócégek → Linkedin (toborzás)
- Újságok → Közösségi media
A startup térhódítás lehetséges okai:
- Az elmúlt évtizedben egy globális szoftvertermék kifejlesztésének és piacra vitelének költségei a korábbiak töredékére csökkentek
- Az alacsonyabb tőkeigények miatt a befektetőknek lehetőségük van nagyobb számú startup-ba fektetni kisebb átlagos befektetési értékkel
- Kialakult a startup világ új menedzsment tudománya elsősorban az úgynevezett Lean Startup filozófiára épülve. Az új megközelítés a valós ügyféligényekhez igazított iterációs termékfejlesztést helyezi a középpontba.
- Az ügyfelek egyre inkább hajlandók új technológiákat kipróbálni akkor is, ha azok nem ismert nagyvállalatoktól származnak.
A történet nem ért véget. Susskind 2016-ban megjelent új könyvében sorra veszi a legújabb trendeket, amelyek a változások újabb hullámát hozzák. Ilyen az IBM Watson mesterséges intelligencia megoldása és a robotika vagy a gépet és az emberek egyre szorosabb kapcsolata például a hordható eszközök vagy a virtuális és kiterjesztett valóság segítségével.
A vihar már úton van felénk. Rajtunk múlik, hogy az elkerülhetetlen változásokat közös erővel a javunkra fordítjuk, vagy lemaradunk. Jó látni, hogy egyre többen sorakoznak fel, hogy együtt gondolkodjanak és cselekedjenek.
Pongrácz Ferenc
Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke
észrevételek: ilex/ilexsystems.com
