A Moody’s szerint mérsékelt lesz a közvetlen hatása közép- és kelet-európai uniós tagállamok gazdaságaira a Brexitnek, mivel ezeknek az országoknak csekély mértékű közvetlen kapcsolataik vannak a brit gazdasággal. A közvetett hatások viszont jelentősebbek lehetnek, ha a britek kilépése érdemben rontja az unió egészének növekedési kilátásait.
A Moody’s átfogó tanulmánya kimutatja, hogy a keleti EU-gazdaságok egyikében sem éri el a Nagy-Britanniába irányuló export a hazai össztermék (GDP) 5 százalékát. Magyarország esetében ez az arány a hitelminősítő adatai szerint 3,3 százalék, Lengyelországban 2,8 százalék, de a leginkább kitett Csehországban és Szlovákiában is csak 4,6, illetve 4,8 százalék. A teljes EU-piacra irányuló export GDP-arányos értéke ugyanakkor a három legnyitottabb térségi gazdaságban, Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában 63,3, 68, illetve 69,6 százalék, a teljes exporthoz mérve pedig meghaladja 80 százalékot a Moody’s kimutatása szerint.
A Nagy-Britanniából Közép- és Kelet-Európa piacaira áramló működőtőke-befektetések aránya is csekély, a térség legtöbb gazdaságban nem éri el a közvetlen külföldi befektetések teljes értékének 3 százalékát, így ha a közvetlen brit tőkebefektetések esetleg teljesen leállnának, az sem érintené érdemben a keleti EU-térség beruházási kilátásait – áll a Moody’s elemzésében. A cég szerint a térségi működőtőke-beáramlásban az EU egészének van domináns súlya, ezért a keleti EU-gazdaságok azt már megszenvednék, ha a Brexit rontaná az Európai Unió növekedési kilátásait. Németország önmagában a teljes közép- és kelet-európai EU-térség közvetlen külföldi befektetéseinek 10 százalékát adja.
A Moody’s alapeseti előrejelzési forgatókönyve nem számol azzal, hogy Nagy-Britannia kilépése érdemi hatást gyakorolna a kontinentális EU-gazdaságok növekedésére, ám ha ezeket a növekedési kilátásokat a vártnál nagyobb sokk érné a Brexit miatt, akkor a hitelminősítő lefelé módosítaná a keleti EU-gazdaságokra érvényben tartott növekedési előrejelzését – áll a cég csütörtöki londoni elemzésében. A Moody’s jelenleg valamivel 3 százalék feletti éves átlagos növekedést vár az általa vizsgált közép- és kelet-európai EU-térség egészében a 2016-2017-es időszakban.
A hitelminősítő szerint a régió megszenvedné, ha Nagy-Britannia kilépése után fennakadások lennének az EU-tól érkező fejlesztési folyósításokban, mivel Nagy-Britannia az uniós költségvetés legnagyobb nettó befizetői közé tartozik, a keleti EU-gazdaságok mindegyike pedig még évekig nettó haszonélvezője lesz a folyósításoknak. Ezt a potenciális kockázatot azonban enyhíti, hogy az EU-költségvetésbe befizetett nettó hozzájárulások 64 százaléka a brit kilépés után is olyan tagországokból érkezik majd, amelyek szuverén adósbesorolása a lehető legjobb, „Aaa-Aa3” sávban van, a nettó befizetések 96 százalékát pedig olyan országok teljesítik, amelyeknek államadós-besorolására stabil vagy felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátás van érvényben – áll a Moody’s elemzésében.
Más nagy londoni házak ugyanakkor számítanak enyhe negatív növekedési hatásra a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban, elsősorban az euróövezet közvetítésével érvényesülő áthúzódó Brexit-sokk miatt. A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics elemzői 1,5 százalékról 1 százalékra rontották az euróövezet jövő évi növekedésére szóló becslésüket, elsősorban a feszesebbé váló pénzügyi kondíciókkal, valamint az üzleti és a fogyasztói bizalom gyengülésével indokolva a felülvizsgálatot.
A ház ennek nyomán Magyarországon az általa eddig várt 2,3 százalék helyett 2 százalékos, Lengyelországban és Szlovákiában 3,5 százalék helyett 3 százalékos, Csehországban 3,3 százalék helyett 2,8 százalékos növekedést vár 2017-ben. A Capital Economics elemzői szerint a térség több országában várható a monetáris politika reakciója is. A ház Magyarországon további 0,30 százalékpontos, Lengyelországban 0,25 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentést vár még az idén.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői Magyarországon az általuk eddig várt 3 százalék helyett 2,3 százalékos, Csehországban 3 százalék helyett 2,4 százalékos, Lengyelországban 3,5 százalék helyett 3 százalékos növekedéssel számolnak 2017-ben. A felülvizsgálatot szintén elsősorban az euróövezetre gyakorolt Brexit-sokk várható átszűrődésével indokolták. (MTI)