Megtette kezdő ajánlatát a Surjány-Hús felszámolója, a tavaly csődbe ment, most először meghirdetett törökszentmiklósi húsüzem irányára 1,7 milliárd forint. A több évtizedes múltra visszatekintő üzem nem bírta a versenyt a feketegazdaságban működő cégekkel és az alacsonyabb áfájú külföldi termékekkel.
Pályázatot írt ki Surjány-Hús Kft. törökszentmiklósi üzemére a korábban az egyik legnagyobb magyarországi húsfeldolgozónak számító társaság felszámolója, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. A komplett, egy éve leállított, de bármikor újraindítható húsüzem egy 4,8 hektáros területen fekszik, míg a hozzá tartozó szennyvíztisztító egy 2,6 hektáros telken található. A vagyonelemek irányára összesen 1,7 milliárd forint, az ajánlatokat szeptember 23-tól október 8-ig várja a felszámoló. A pályázaton az indulhat, aki befizeti a 37 millió forint ajánlati biztosítékot.
A Surjány-Hús 1992-ben alakult alig egy tucat emberrel, akik a helyi állami gazdaság regionális húsüzemét kívánták tovább működtetni. A sertésvágással, húsfeldolgozással, tőkehúsok kis- és nagykereskedelmével foglalkozó társaság 2012-ben bővítette profilját húskészítmények, szárazáruk gyártásával. Az új érlelő- és szárazáru üzemre 1,3 mililárd forintot fordított önerőből és további 960 milliót kamattámogatott hitelből a cég, amely akkor már évi 16 milliárd forintos árbevétellel működött.
A vállalkozást a profilbővítés sem tudta azonban megmenteni: a Surjány-Hús árbevétele 2013-ban már csak 11,1 milliárd forint volt, 2014-re pedig 9,2 milliárd forintra csökkent. Az egy évvel korábban még 200 millió forintos adózás előtti nyereségből 2014-re 2,5 milliárd forintos veszteség lett, a cég tartozásállománya pedig meghaladta az ötmilliárd forintot. A Surjány-Hús 2015 tavaszára fizetésképtelenné vált, májusban csődvédelmet kért, ez azonban az év végére felszámolásba fordult át, és a kormány decemberben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a társaságot.
Tóth János Tibor tulajdonos-ügyvezető korábban a Figyelőnek azzal magyarázta a Surjány-Hús csődjét, hogy a társaság nem tudta felvenni a versenyt a feketegazdaságban tevékenykedő, adót nem fizető cégekkel, kiszolgáltatott a nagy áruházláncoknak és nem tud versenyezni azokkal a szlovák, cseh és lengyel termékekkel, amelyeket irreálisan alacsony árakon hoznak be az országba.
Korábban a kormány kezességvállalással próbált volna segíteni a Surjány-Húsnak, amely 2,5 milliárd forint bankhitelt vett volna korábbi hitelei kiváltásához és további 500 millió forintot fejlesztésekre, ám erre végül nem került sor. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter korábbi nyilatkozata szerint ugyanis cég hitelfelvétele mögé nem lehetett jogszerűen állami kezességet vállalni, a kockázatok indokolatlanul magasak voltak, a konstrukció pedig európai versenyjogi szempontból is tiltott volt.
