Fürjes Balázs kormánybiztos szerint ütemszerűen és költségemelkedés nélkül halad a jelenleg már szerkezetkész Puskás Aréna építése, amelynek a Magyar Labdarúgás Napjára, azaz november 25-ére kell üzemkésznek lennie.
Az építés irányításáért felelős kormánybiztos kiemelte, öt alapelvet igyekeztek betartani a munkálatok során. Az első a múlt iránti tisztelet, melynek fényében a régi stadion helyén, a Toronyépület megtartásával épül az új, amely küllemében is a régit idézi, ráadásul az elbontott anyagokat beleépítették az újba.
Fürjes Balázs szintén fontos szempontnak tartotta, hogy igazi XXI. századi aréna valósuljon meg, azaz a közönség gyorsan és könnyen közlekedjen, a lelátó meredeken íveljen fel, ezzel elősegítve a „katlan hangulatot”, illetve így közelebb legyenek a nézők a küzdőtérhez. Szintén alapvetőnek tartotta, hogy a 67 ezer férőhelyes stadion teljesen fedett lesz.
„A harmadik kiemelt cél az volt, hogy több legyen, mint futballstadion. Ennek érdekében 1500 férőhelyes konferenciatermet is magába foglal a létesítmény, a toronyépület pedig múzeumként funkcionál majd, elsőként a névadóról, Puskás Ferencről nyílik kiállítás jövő tavasszal” – mondta Fürjes Balázs, aki hozzátette, az aréna alkalmas lesz szuperkoncertek és fesztiválok megtartására is.
Fontosnak tartotta azt is, hogy száz százalékban magyar legyen a beruházás. Megjegyezte, amíg 15 éve a Papp László Sportaréna tervezésében brit és amerikai mérnökök dolgoztak és a megvalósítást francia cég végezte, addig ezúttal mindent magyarok végeztek a tervezéstől a kivitelezésig, csak az külföldi a stadionban, amit Magyarországon nem lehetett előállítani.
Ötödik pontként kiemelte, hogy nemzetközi szinten átlagos árból kívánták megvalósítani a létesítményt, ennek érdekében nyílt EU-s pályázatot hirdettek, amelyből a legolcsóbbat választották, így a Puskás Aréna áfa nélkül nettó 142 milliárd forintból épül fel. Az összegekről szólva elárulta, a kivitelező napi 142 millió forint kötbért köteles fizetni csúszás esetén.
A kormánybiztos szerint az építkezés 15 ezer embernek adott munkát, a kecskeméti acélgyárosoktól kezdve a kamionsofőrökön át az építőkig, a munkaterületen pedig naponta 1500-2000 ember tevékenykedik. Az építkezés során 10 ezer tonna acélt és 75 lakótelepi ház felhúzásához elegendő vasbetont használtak fel, a küzdőtér 11 ezer négyzetméteres lesz.
„Az országnak és a fővárosnak szüksége van egy ilyen multifunkcionális arénára” – jelentette ki Tarlós István főpolgármester.
Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke a keddi stadionbejáráson kijelentette, amennyiben a határidő előtt, már november 15-ére elkészül a létesítmény, akkor válogatott mérkőzéssel, ellenkező esetben kettős rangadóval avatják fel a stadiont.
„Már csak az MLSZ-en múlik a szerződés aláírása. Arra várunk, hogy az építtető írásban vállalja-e a november 15-i határidőt, ez a napokban eldőlhet” – mondta a sportvezető arra a kérdésre, hogy melyik nemzeti együttes lenne a magyar válogatott ellenfele a megnyitón.
Csányi Sándor elmondta: ma már nyugodtan szemléli az építkezést az európai szövetség (UEFA), de súlyos volt a helyzet, amikor 2017-ben elvették Brüsszeltől a 2020-as Eb társrendező szerepét, mert a Puskás Aréna is komoly csúszásban volt, amit viszont mostanra behoztak.
„A stadion biztosan betölti szerepét a négy Eb-mérkőzéssel. Reméljük, a magyar válogatott is betölti az Eb-részvétellel” – mondta a sportvezető, aki a sportág hazai helyzetéről is szót ejtett: sikerként értékelte a tömegesítést és az infrastruktúra javítását, elmaradásként pedig a 6 és 14 év közötti futballisták képzését említette. „Néhány éven belül lesz nemzetközi döntő a stadionban, amely ha bizonyít, akkor Bajnokok Ligája-döntő is lesz”- fogalmazott.
A jövő évi Eb-n, melyet rendhagyó módon 12 ország egy-egy városában rendeznek, a Puskás Aréna három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont. Amennyiben a magyar válogatott is résztvevő lesz, akkor legalább két találkozóját hazai pályán játszhatja a csoportkörben.
(Forrás: MTI, fotó: Illyés Tibor)
