A magyarországi bankok főleg a vállalati hitelezésben vállalnak túlzott kockázatokat, különösen igaz ez a projekthitelezésre – jelezték a bankok vezérigazgatói és vezérigazgató-helyettesei a Portfólió.hu által szervezett szakmai konferencia panelbeszélgetésén.
Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója jelezte: mind a lakossági, mind a vállalati hitelezésben számos pozitív tényező fogja támogatni a növekedést a következő években.
Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese elmondta: Európában a legnagyobb organikus növekedést az OTP érte el a hitelezésben, ezt az akvizíciókkal tovább tudják növelni. A hitelkihelyezések MNB által felvázolt megduplázása nehéz feladat lesz, de ez helyes irány a további fejlődést tekintve – mutatott rá.
Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója jelezte: négy iparág, nevezetesen az ingatlan- és építőipar, a kereskedelem, az autóipar és az agrárium húzza a vállalati hitelezést, ezek adják a növekedés mintegy felét. Szerinte a lakossági hitelkihelyezések a következő két évben tetőzhetnek. Simák Pál a vállalati ingatlanfinanszírozás területén lát inkább kockázatokat.
Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese úgy vélte: a külföldi hitelek kiváltásában is versenyképes napjainkban a magyar bankszektor.
Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója szerint a lakossági eladósodottsági mutatók azt jelzik, hogy nagy bővülésre van lehetőség a lakossági hitelek terén, visszaesés esetleg a projekthitelezés területén várható.
Tóth Viktor, a Budapest Bank üzleti vezérigazgató-helyettese elmondta: a szabályozás változása, szigorítása miatt a Budapest Banknál a lakosság esetében kisebb problémákat érzékelnek, a vállalati banki tevékenységek területén inkább tapasztalnak kockázatokat.
Kovács Antal szerint erőteljesen szűkülnek a jelzáloghitelzésben a kamatrések, holott ezeknek a kockázati költségeket is fedezniük kellene. Az OTP vezérigazgató-helyettese a kereskedelmi ingatlanfinanszírozás területén látja túlfűtöttnek a bankok tevékenységét.
Nagyon nehéz a képzett munkaerő megszerzése, megtartása, de alapvetően lojálisak a bankok dolgozói – jelezte Kovács Antal. Kementzey Ferenc ezzel párhuzamosan úgy vélte: nemcsak a bérekkel, hanem a digitalizációval is lehet munkaerőt szerezni, megőrizni.
Többször felmerült a bankok konszolidációjának és a Budapest Bank értékesítésének kérdése is. Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója rámutatott: a takarékok, a Takarékbank folyamatosan konszolidálnak, májustól további kisbankjaik lesznek, a végén már csak egy maradhat. A Budapest Bank esetleges megvásárlásáról jelezte: van egy kormányzati akarat, ha meglesz a pályázat, ők is tudnak majd erről beszélni.
Tóth Viktor, a Budapest Bank üzleti vezérigazgató-helyettese szerint nagyon erős tulajdonosi szemlélettel vezetett bank a BB, a korábbi pesszimista jövőképek miatt nem futottak bele nagy kockázatokba és a terveiket rendszeresen sikerül teljesíteniük, sőt felülírniuk.
Simák Pál szerint lassú organikus hatékonyság-javulás jellemzi a bankszektort, a konszolidáció elsősorban a heterogén informatikai rendszerek miatt nehezen valósul meg. A CIB továbbra is univerzális nagybankként képzeli el a jövőjét – jelezte a CIB első embere.
Kemenztey Ferenc a Raiffeisen részéről kiemelte: fontos, hogy transzparens és korrekt módon történjen majd a Budapest Bank értékesítése, megerősítette azt a korábbi hírt, hogy ha a pályázat megjelenik, a Raiffeisen Bank International is ajánlatot tesz a Budapest Bankra.
Balog Ádám az MKB Bank elnök-vezérigazgatója rámutatott: egészségesebb lenne, ha egy magyarországi döntési központú nagyobb bank jöhetne létre. Utalt arra, hogy ez mikor következik be, arról a megfelelő időben értesülnek az érintettek.
(Forrás: MTI)
