Az idei harmadik negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 2,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Első becslésében a KSH még kereken két százalékos GDP-bővülést mért, a javulást elsősorban a kedvezőbb mezőgazdasági teljesítmény magyarázza.
Az ipar hozzáadott értéke 0,8, ezen belül a feldolgozóiparé 0,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten – közölte a KSH. A feldolgozóiparon belül a nagyobb súlyú ágazatok közül a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártás növekedése volt a legjelentősebb. Az iparon belül a nem ipari jellegű tevékenységek teljesítménye is emelkedett. Az építőipar teljesítménye továbbra is csökken, a harmadik negyedévben 12 százalékkal. Az ágazaton belül a leginkább az egyéb építmények építése esett vissza. A mezőgazdaság hozzáadott értéke viszont 21 százalékkal növekedett.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,6 százalékkal nőtt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 5,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a kereskedelem, gépjárműjavítás bővült nagymértékben. A szállítás, raktározás ág teljesítménye három százalékkal növekedett. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 1,8 százalékkal nagyobb lett.
A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 5,8 százalékkal nőtt, ezen belül a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység növekedése jelentős. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,9 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 0,7 százalékkal mérséklődött, a pénzügyi közvetítés közvetetten mért szolgáltatási díjának csökkenését a jutalékok és díjak egyenlegének javulása nem tudta ellensúlyozni.
A háztartások tényleges fogyasztása 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,5 százalékkal bővült. A háztartások fogyasztási kiadásán belül minden kiadási csoportban volumennövekedést mértünk. A nagy súlyú kiadási csoportok közül a közlekedés, a szabadidő-kultúra, valamint a lakberendezés, lakásfelszerelés esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A magyarok külföldi fogyasztása erőteljesebben növekedett, mint a külföldiek magyarországi fogyasztása. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal nőtt.
