Komoly változásokat hozhat a vállalkozások banki finanszírozásában a Kúria döntése, amely szerint egy korábban kötött zálogszerződés alapján nem támaszthatnak igényt az adós azon követeléseire, amelyek már a felszámolási eljárás megindulását követően keletkeznek.
Hátrányosan érintheti a finanszírozó bankokat a Kúria friss határozata, amely szerint a jövőbeni követeléseken önmagában a zálogjog megalapításával nem jön létre zálogjog. A pénzintézetek az érvényes zálogszerződés alapján nem támaszthatnak igényt az adós azon követeléseire, amelyek már a felszámolási eljárás megindulását követően keletkeznek, így például egy irodaház havonta esedékes bérleti díjából származó bevételére – hívta fel a figyelmet közleményében a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda.
A Kúria (EBH2016. G.4.) határozata szerint a zálogjogosult bankok többé nem hivatkozhatnak a Csődtörvény szerinti kielégítési elsőbbségre az adósokat megillető olyan követelések tekintetében, amelyek a felszámolási eljárás megindulását követően válnak esedékessé. Egy hazai banknak egy irodaház beruházás finanszírozásával kapcsolatos jogvitája kapcsán a Kúria felülvizsgálati eljárásban elvi jelentőséggel mondta ki, hogy a jövőbeni követelések esetén a zálogjog az adott követelés létrejöttének időpontjában keletkezik, és a Csődtörvény csak a felszámolási eljárás megindulását megelőzően létrejött zálogkövetelések esetén biztosít elsőbbséget a zálogjogosult bankok javára.
A Kúria határozata után a jövőbeni követelésekre vonatkozó jogalkalmazás egységesülése várható, amelynek fényében a bankoknak érdemes lehet átalakítaniuk az általuk használt biztosítéki struktúrákat. Ajánlott átgondolni többek között a Ptk. új szabályai alapján ismételten alkalmazható fiduciárius hitelbiztosítékok alkalmazást, amely szerint a biztosítéki céllal engedményezett jövőbeni követelések nem képezik részét a felszámolási vagyonnak – mondta Dr. Vági József és Dr. Vinglman Máté, a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértői.
