Lassan itt az év vége, ezért a vállalkozásoknak időszerű áttekinteni, hogy az egyes munkavállalók hány nap szabadságot vettek ki az éves szabadságból, illetve hány nap szabadság adható még ki részükre.
A kérdés azért is aktuális, mert a Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni (azaz a 2016. évi szabadságot a 2016-os évben). A szabadság kiadása csak a törvényben meghatározott kivételes esetékben és feltételekkel vihető át a következő évre. De melyek is pontosan a szabadság kiadásának szabályai? A legfontosabb tudnivalókat a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője, dr. Parázsó Helga segített összefoglalni.
Mely esetekben adható ki a munkavállaló részére a 2016. évi szabadsága az esedékesség évét követően, tehát 2017-ben vagy azt követően?
A Munka Törvénykönyve több kivételes lehetőséget is biztosít a munkáltató számára arra, hogy az esedékesség évét követően adja ki a munkavállaló szabadságát.
Ha a munkaviszony 2016. október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a munkáltató 2017. március 31-ig köteles kiadni a szabadságot.
Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt – a leggyakoribb ilyen ok a munkavállaló keresőképtelensége vagy a munkavállaló által igénybe vett fizetés nélküli szabadság – nem lehet már ebben az évben kiadni, a munkáltató az ok megszűnésétől számított 60 napon belül köteles kiadni a munkavállaló részére a szabadságot.
A munkáltatót segítő további rendelkezés, hogy amennyiben a szabadságot még idén elkezdi kiadni, az akkor is az esedékesség évében kiadottnak minősül, amennyiben kiadása átnyúlik a 2017-es évre is, feltéve, hogy a 2017-es évre átvitt szabadság nem haladja meg az 5 munkanapot. Az általános munkarend szerint munkát végző munkavállalók részére például 2016. december 30. (péntek) napjától 2017. január 6. (péntek) napjáig kiadott 6 munkanap szabadság még 2016-ben kiadottnak tekintendő.
A fentiek mellett a munkáltató kollektív szerződés rendelkezése esetén kivételesen fontos gazdasági érdekből, vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő okból a szabadság egy negyedét jogosult legkésőbb 2017. március 31. napjáig kiadni. Figyelemmel arra, hogy a szabadság kiadása során a munkavállaló pihenéshez való joga konkurál a munkáltatónak a termelés folytonosságához való jogával, ezért – kollektív szerződéses rendelkezés esetén is – e szabály csak munkáltató számára előre nem látható és nem tervezhető, valamint aránytalan és másként el nem hárítható hátrányt eredményező körülmény fennállása teszi lehetővé a szabadság kiadását 2017. március 31. napjáig. Ilyenek lehetnek például a szélsőséges időjárási körülmények, több munkavállalót érintő megbetegedés vagy a megrendelői igények megváltozása. A karácsonyi ünnepek miatti többletmunka a vendéglátásban vagy a kereskedelemben például nem alapozza meg a fenti rendelkezés szerinti eljárást, figyelemmel arra, hogy e körülmény a munkáltató számára előre látható, így ennek megfelelően célszerű megterveznie a munkavállalók munkaidő-beosztását.
A munkáltató – a felek 2016-os évre kötött megállapodása alapján – az életkor szerint járó pótszabadságot (amely 1-10 munkanap lehet) a 2017-es év végéig adhatja ki. A felek erre vonatkozó megállapodását a bizonyíthatóság érdekében célszerű írásba foglalni.
Ki és hogyan határozza meg a szabadság kiadásának időpontját?
A szabadság kiadásának konkrét időpontját a munkáltató határozza meg a munkavállaló előzetes meghallgatását követően. Az éves szabadságból mindössze 7 munkanappal rendelkezhet a munkavállaló, ezt a 7 munkanapot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkáltató legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, feltéve, hogy a munkavállaló erre vonatkozó igényét a munkáltatónak legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt bejelentette.
A munkáltató nemcsak jogosult, hanem köteles is a munkavállalót szabadságra küldeni azzal, hogy a munkáltató a szabadság kiadásának konkrét időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal köteles közölni a munkavállalóval. Fontos kiemelni, hogy ha a munkavállaló a szabadság igénybevételének időpontját a fent említett 7 munkanap vonatkozásában nem jelenti be a munkáltatónak, az a munkáltatónak a szabadság kiadására vonatkozó kötelezettségét nem érinti, és ilyenkor e szabadságos napok tekintetében is a munkáltató állapítja meg a kiadás időpontját.
Milyen további szabályt kell még figyelembe vennie a munkáltatónak?
A munkáltató köteles – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállalónak évente legalább 14 nap egybefüggő szabadságot biztosítani, amely intervallumba a munkanapok mellett a heti pihenőnap, a szabadnap és a munkaszüneti nap is beleszámítandó. Amennyiben a munkáltató a munkavállaló részére e 14 nap egybefüggő szabadságot a nyári szabadságolások idején nem biztosította és a munkavállaló rendelkezik elegendő számú szabadsággal, akkor részére a 14 nap az év végén is biztosítható, például az általános munkarend szerint foglalkoztatott munkavállaló részére úgy, hogy a munkáltató 2016. december 19. (hétfő) napjától 9 munkanap szabadságot ad ki. Amint már utaltam rá e 14 napos szabálytól a felek megállapodással szintén eltérhetnek, az ilyen megállapodást is célszerű a bizonyíthatóság érdekében írásba foglalni.
Mit érdemes tudni az év végi leállásokkal kapcsolatban a szabadság kiadásáról?
Sok vállalkozás az év vége közeledtével tevékenységét leállítja. Figyelemmel arra, hogy a szabadság kiadásának joga a munkáltatót illeti meg, a munkáltató ezen időszak tekintetében is rendelkezhet úgy, hogy a munkavállaló szabadságát vagy annak egy részét ekkor adja ki. Problémát jelenthet, ha a munkavállaló részére nem jár annyi szabadság, mint amennyi a leállás idejére szükség lenne – mert a munkavállaló eleve kevesebb szabadságra jogosult vagy a munkavállaló részére éves szabadságának nagy része már kiadásra került –, ilyen esetben a munkáltató az állásidőre vonatkozó szabályok szerint mentesítheti a munkavállalót munkavégzési kötelezettsége alól.
Mit tehet a munkavállaló, ha mindenképpen a karácsonyi ünnepek körül szeretne szabadságra menni?
Amint már említettem, a munkavállaló az éves szabadságból 7 munkanappal rendelkezhet. Abban az esetben, ha a munkavállaló még nem vagy csak részben rendelkezett a fenti napokkal és e napok, illetve a fennmaradó napok tekintetében a szabadság iránti igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt a munkáltatónak bejelenti, a munkáltató e szabadságos napok tekintetében a munkavállaló által megadott időpontban köteles a munkavállaló részére a szabadságot biztosítani.
Mely esetekben módosíthatja a munkáltató a szabadság kiadásának időpontját vagy szakíthatja meg a munkavállaló részére már kiadott szabadságot?
A munkavállalóval közölt szabadság kiadásának időpontját, sőt a munkavállaló által már megkezdett szabadságot a munkáltató csak kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén módosíthatja, illetve szakíthatja meg. Ezen ok fennállásának megítélése során az első kérdésre adott válaszban foglaltak szintén irányadóak. Kiemelendő azonban, hogy a munkáltató ilyen esetben a munkavállaló kárát köteles megtéríteni (például utazási költség, lefoglalt nyaralás költsége stb.).
Hogyan történik a szabadság nyilvántartása?
Fontos szabály a szabadság kiadásával kapcsolatban, hogy a munkáltató a szabadság tartamát köteles nyilvántartani. Főszabály szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni azzal, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret, elszámolási időszak) esetén a hét minden napja munkanapnak számít. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetére további szabály, hogy a szabadság óraszámban is nyilvántartható, ilyenkor a munkavállaló a beosztással azonos tartamra kell, hogy mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól.
„A munkaügyi hatóság fokozottan ellenőrzi a munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezések, ideértve a szabadságra és annak kiadására vonatkozó rendelkezések megtartását is, a legsúlyosabb jogsértések e körben munkaügyi bírság kiszabását vonhatják maguk után, amelynek összege főszabály szerint 30 000 forinttól 10 000 000 forintig terjedhet – hívja fel a figyelmet dr. Parázsó Helga.
