Átfogó program indul kis – és közepes vállalkozások (kkv) fejlődésének elősegítésére, hatékonyságuk, termelékenységük növelésére.
A kormány felkészült, hogy célzott intézkedésekkel gyorsítsa a kkv-k fejlődését és támogassa a megfelelő szaktudással rendelkező munkavállalók arányának, valamint számának emelését. Ezt szolgálja az Irinyi Terv is, amely a magyar gazdaság hosszú távú növekedési feltételeinek megteremtését célozza – momndta sajtótájékoztatóján Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára.
Ismertette, tavaly folytatódott a kkv-szektorban a foglalkoztatás bővülése, a munkavállalók száma újabb 98 ezerrel nőtt, így a vállalkozási szektorban dolgozó 2 millió 915 ezer munkavállaló 72 százalékát a kkv-k foglalkoztatták. A vállalkozások által megtermelt, mintegy 18 350 milliárd forint bruttó hozzáadott érték 53,9 százalékát, a teljes árbevételnek pedig 58 százalékát adja a kkv-szektor – közölte az államtitkár.
Szükség van a finanszírozási lehetőségek biztosítására, annak megújítására, a vissza nem térítendő támogatásoktól a tőkealapokon keresztüli finanszírozásig. Emellett tovább kell fejleszteni a jogszabályi környezetet is és csökkenteni kell a vállalkozói terheket. Lepsényi István a szükséges támogatási források közül kiemelte a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) kkv-k versenyképességét segítő, 416 milliárd forintot elérő, vissza nem térítendő támogatását és a további 213 milliárd forint pénzügyi eszközt. Úgy fogalmazott, fel kell készíteni a kkv-kat az Ipar 4.0 projekt fogadására, amely a digitalizáció eredményeinek mindennapos alkalmazását jelenti. Ennek előmozdítása érdekében jövőre több mint 2,5 milliárd forint felhasználásával mintaüzemeket létesítenek.
A tőkehiány felszámolása, a kockázati tőke és az alternatív forrásbevonás elősegítése érdekében további olyan intézkedést készítenek elő, amelyek segítik a kkv-kat. Itt említette meg a 8 milliárd forinttal induló Irinyi Kockázati Tőkealapot. Az intézkedések célja, hogy egyre több kkv-ból váljon nemzetközi szinten is jól teljesítő nagyvállalat. Felidézte, hogy a nagyvállalatokat a hazai forrású nagyvállalati beruházási programmal támogatják. Erre a 2015-ös 3 milliárd forint után az idén már 20 milliárd forint feletti összeg áll rendelkezésre. Emellett az Irinyi Terv iparstratégiai támogatási programja is elindult, erre jövőre 3 milliárd forint fordítható – jegyezte meg.
Lepsényi István a jogszabályi környezet szükséges alakítására példaként hozta a közbeszerzések újraszabályozását, a GINOP és más központi források felhasználásának rugalmasabbá, egyszerűbbé tételét, valamint a 2017-től hatályos kkv-törvényt a szektor hatékonyságának javítására. Felidézte azt is, hogy a társasági adó csökkentése egységesen 9 százalékra 400 ezer vállalkozásnak jelent könnyebbséget, a várakozások szerint 145 milliárd forint marad a cégeknél. A vállalkozói szja csökkenése pedig több mint 180 ezer egyéni vállalkozónak kedvez; ez az adókulcs is 9 százalék lesz jövőre, ami 1,0-1,5 milliárd forintot hagy a vállalkozóknál.
Jövőre még inkább megéri a kisvállalati adót (kiva) választani. Az adómérték 2 százalékponttal – 16-ról 14 százalékra – csökken, ez mintegy 2 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál; 2018-ban pedig további egy százalékponttal csökken az adó. Emellett jövőre a feltételeknek is több cég tud majd megfelelni, mivel az eddigi 25 helyett 50 foglalkoztatottig lesz választható a kiva. Ezzel az adózási formával a cégek több mint 80 százaléka járhat jobban – mondta.
A legkisebb vállalkozókat a kata segíti, ennél az adónemnél kétszeresére nő jövőre a bevételi határ, 6-ról 12 millió forintra, ennek köszönhetően pedig a 160 ezres „kata-taglétszám” a tárca számításai szerint 50-60 ezerrel bővülhet. A legkisebb vállalkozóknak jelent segítséget, hogy az általános forgalmi adónál az alanyi mentesség bevételi határa 6 millióról 8 millió forintra emelkedik. Emellett adókedvezményekkel ösztönzik a startup cégekbe fektetőket is – közölte az államtitkár. (MTI)
