Két EFOP-felhívás keretében összesen 25 milliárd forint fordítható humán kapacitások, illetve szolgáltatások fejlesztésére.

A Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programjának keretében két felhívás is megjelent a múlt év végén:

• „Humán szolgáltatások fejlesztése térségi szemléletben” című (EFOP-1.5.2-16).
• „Humán kapacitások fejlesztése térségi szemléletben – kedvezményezett térségek” (EFOP-3.9.2-16)

A forrást mindkét felhívásban az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

EFOP-1.5.2-16

Önállóan támogatható tevékenységek:

• a humán közszolgáltatások szakember-ellátottságának fejlesztését szolgáló ösztönző programok megvalósítása;
• hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó aktív korú emberek foglalkoztathatóságának javítását támogató szolgáltatás-csomagok kialakítása, megerősítése;
• helyi kisközösségek társadalmi szerepének megerősítése;
• a települési/térségi életminőség javítása, a vidék megtartó képességének fejlesztése, valamint az ezzel kapcsolatos disszemináció támogatása;
• a kultúrák közötti párbeszéd erősítése;
• a szolgáltatások elérhetővé tétele, valamint a munkába járás, ezen keresztül a munkavállalás elősegítése érdekében a helyi közösségi közlekedés szervezése.

Támogatási kérelmet nyújthatnak be:

• települési önkormányzatok (a megyei jogú városi önkormányzatok és a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletben meghatározott kedvezményezett járásokban érintett települési önkormányzatok kivételével);
• települési önkormányzat többségi tulajdonában álló nonprofit szervezetek vagy többségi települési önkormányzati befolyással bíró nonprofit szervezetek (a megyei jogú városi önkormányzatok és a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletben meghatározott kedvezményezett járásokban érintett települési önkormányzatok többségi tulajdonában álló nonprofit szervezetek, vagy többségi megyei jogú városi önkormányzati befolyással bíró nonprofit szervezetek kivételével).

A keretösszeg 15 milliárd forint; egy projekt minimum 100, maximum 500 millió forint támogatást kaphat, a kormány 30–150 támogatott kérelemmel számol.

EFOP-3.9.2-16

Önállóan támogatható tevékenységek:

• a települési önkormányzatok által fenntartott alapszintű humán közszolgáltatásokban dolgozó szakemberek képzése, továbbképzése, tapasztalatcsere a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés növelése érdekében, különös tekintettel a hátrányos helyzetű emberek hozzáférésének biztosítására;
• a gyermekek/tanulók személyiség és kompetenciafejlesztését, iskolai és munkaerő-piaci érvényesülését elősegítő iskolán kívüli programok megvalósítása, helyi kezdeményezések támogatása kiemelt figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók bevonására:
• a hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók/hallgatók közneveléshez/felsőoktatáshoz való hozzáférésének biztosítása;
• komplex óvodai szolgáltatásfejlesztés, különös tekintettel a hátrányos helyzetű gyerekek óvodai neveléshez való hozzáférésének biztosítására.

Támogatási kérelmet nyújthatnak be:

• a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet szerint kedvezményezett járásokban érintett települési önkormányzatok (megyei jogú városi önkormányzat kivételével);
• a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet szerint kedvezményezett települések (GFO 321) települési önkormányzatai;
• a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet szerint kedvezményezett járásokban érintett települési önkormányzat többségi tulajdonában álló nonprofit szervezet, vagy többségi települési önkormányzati befolyással bíró nonprofit szervezetek;
• a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet szerint kedvezményezett települések települési önkormányzatai, valamint ezen települési önkormányzatok többségi tulajdonában álló nonprofit szervezetek, és többségi települési önkormányzati befolyással bíró nonprofit szervezetek.

A keretösszeg 10 milliárd forint; egy projekt minimum 100, maximum 500 millió forint támogatást kaphat, a kormány 20–100 támogatott kérelemmel számol.

Helyzetelemzés

A kormány mindkét felhívásban az alábbi „helyzetelemzéssel” magyarázza, miért van szükség a támogatott projektekre.

Magyarországon kiugróan nagyok a területi különbségek, legyen szó akár a képzett munkaerő rendelkezésre állásáról, a foglalkoztatottság és munkanélküliség mértékéről, vagy a depriváltságot mérő mutatókról. Az egyes területi egységek kumulatív módon tartalmazzák a különféle gazdasági, szociális, infrastrukturális hátrányokat, melyek gyakran ugyanazokban a térségekben összpontosulnak, együttesen korlátozva az ott lakók életesélyeit. A regionális különbségek kedvezőtlen hatása tehát horizontálisan és összetett mechanizmusok révén érvényesül, így kezelése is csak komplex, ágazatközi megközelítéssel, integrált megoldások keresésével és adaptálásával valósulhat meg sikeresen.

A helyi társadalom összetétele és jellemzői már a nagyobb területi egységek (régiók, megyék, járások) szintjén is nagy eltéréseket mutatnak, nem is beszélve a települések közötti, illetve azokon belüli különbségekről. Már a szükséges szolgáltatások körét jelentősen alakító korösszetétel sem tekinthető területileg homogénnek, de egyéb, keresletre kiható jellemzők tekintetében is tetten érhetők az eltérések. A regisztrált munkanélküliségi ráta 2,9 és 19,6 százalék között változott megyénként 2014-ben, a havi bruttó kereset tekintetében a régiók szintjén akár másfélszeres különbséget is találunk (forrás: NFSZ). A hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók aránya 8,9 és 48,8 százalék között alakul megyénként, és az Országos kompetenciamérések eredményei is esetenként nagy területi különbségeket mutatnak. Az esélyhátrányok családban zajló – nemzetközi viszonylatban kiugróan jellemző – átörökítése is csak komplex, ágazatközi beavatkozással mérsékelhető, ahol generációtól függetlenül történhet meg a készségek fejlesztése, és a felzárkózást támogató szolgáltatások hozzáférhetőségének javítása.

Magyarország településszerkezetének egyik lényegi sajátossága, az aprófalvak (500 főnél kisebb lélekszámú települések) valamint a kisfalvak (500 és 999 fő közötti lakosságszámmal rendelkező települések) rendkívül magas aránya az összes település számához – 3176 – viszonyítva. Az aprófalvak száma 1045, a kistelepüléseké 1.774. A két településtípus lakossága az összlakosság mintegy 10 %-át teszi ki. A hátrányos helyzetű kistelepülések (1.017) minden a társadalmi hátrányokat meghatározó dimenzió mentén (életképesség, elérhetőség, intézményi – egészségügy, oktatás, szociális – ellátottság, infrastruktúra, helyi gazdaság és közigazgatás) rosszabb helyzetűnek mutatkoztak egy 2014-es kutatás szerint, mint a vidéki Magyarország egyéb vizsgált településtípusai.

Fentiek miatt a közszolgáltatások szükséges kapacitása és szolgáltatáspalettája, vagy a sikeres esélykompenzációhoz szükséges szakembergárda elvárt ismeretei sem kezelhetők országosan egységes szempontok mentén. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférést elsősorban a szolgáltatási helyek száma, mennyiségi kapacitása, a nyújtott szolgáltatások köre, integráltsága, minőségi jellemzői (pl. szakemberek felkészültsége, rendelkezésre állása stb.) határozzák meg, de ezen kívül természetesen egyéb feltételek (pl. közlekedési lehetőségek, motorizáció szintje) is befolyásolják. A releváns célcsoport létszámát, jellemzőit figyelembe véve az alapszolgáltatásokra ráépülve, a helyi egyedi igények kielégítéséhez szükséges humán kapacitások elengedhetetlenek a területi hátrányok enyhítése érdekében.